Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
1. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: Dúsítás alkalmazása partiszűrésű víznyerőhelyeken
18 Hidrológiai Közlöny 1984. 1. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: Dúsítás alkalmazása <U 1b ábra. Vázlatos keresztszelvény a dúsító medencék elhelyezkedéséről a II típusú szivárgási rendszer megvalósulásának szemléltetésével II leszlvási vonal a II típusú szivárgási rendszer megvalósulása esetén; a többi jelölés azonos, .mint az la ábra esetében Puc. 1b. CxeMamuHHoe nonepennoe ceneHue o pacnoAoxcenuu oőoeamumeAbHbix őacceÜHoe c ii3o6payicemieM ocyufecmeAenuH cucmeMbi (ßuAbmpaifuu muna II II — nenpeccHOHHan JIHHHn B cjiyqae ocyinecTBjieHHíi íjjHJibTpauHOHHoti cHCTeMbi inna 11; JJpyrae o6o3HaieHHH TaKHe we nan B cnyiaepuc. la Abb. lb -—Schematisches Querprofil der Disposition der Anreicherungsbecken mit Darstellung der Idealisierung des Filtrationssystems II II Depressionslinie im Falle des filtrationsystems Typ II; alle anderen Symbole wie in Abb. la kapcsolódnak a víztermelésre igénybe vett vízadó réteghez. A medencék esetén ez a közvetítő réteg vagy meglévő földtani adottságból ered, vagy a dúsítási üzem során kolmatáció révén jöhet létre, vagy a medence alján mesterségesen létesített szűrőrétegről van szó, melyet a dúsítás kezdeti szakaszában esetleg fellépő túlzottan nagy beszivárgási sebességek elkerülésére [7], illetve a medence alatti háromfázisú szivárgás előidézésére alakítanak ki. A vízadó réteget borító fedőréteg nagyságrendileg kisebb vízvezetőképességű a vízadó réteghez képest olyannyira, hogy a vízadó rétegben végbemenő szivárgási folyamatok gyakorlatilag nyomásalattiaknak tekinthetők mindaddig, amíg a vízadórétegben szivárgó víz nyomásszintje meghaladja a fedőréteg alsó határfelületének szintjét. Ugyanakkor viszont a természetes talajvízháztartás folyamatai (beszivárgás, talajvízpárolgás) a fedőrétegben, illetve annak közvetítésével végbemennek. További feltételezés, hogy dúsítás esetén a medencékben tartott vízszint azonos azzal a szinttel, amely a medencék helyén vízkivétel nélküli állapotban a vízadó réteg nyomásszintjének felel meg; továbbá a vízadó réteg olyan összetételű (pl. homokos kavicsból álló), hogy kapilláris emelőmagassága gyakorlatilag nincs; valamint a fellépő folyamatok hatására mozgásban lévő víztömegek arányai következtében a kapilláris sáv oldalirányú vízáramlásban betöltött szerepe a fedőrétegben is elhanyagolható. A partiszűrés tárgyalásánál különböző szerzők [2, 3, 11] által alkalmazott módszerhez hasonlóan, a partiszűrés dúsítással való egyidejű alkalmazásának bemutatására szolgáló példa tárgyalásánál is célszerű a szivárgási teret különböző adottságú szivárgási tartományokra bontani ( AI—A5, iíl. B1—B3 az IIa. és 1/b. ábrákon). Aszerint, hogy ezen tartományok összességében milyen szivárgási kombinációk alakulnak ki, különböző szivárgási típusok különíthetők el, melyeket 1, II a, II, IIa, ill. 11/b jelölések különböztessenek meg egymástól. A I. jelű szivárgási típus esetében valamennyi tartományban nyomásalatti a szivárgás, az alábbi részletezés szerint (l/a. ábra): — az Al, A3, valamint B1 tartományokban oldalirányú nyomásalatti szivárgás megy végbe, a függőleges táplálás mértéke ehhez képest elhanyagolható, — az A2, A4 és 112 tartományokban függőleges irányból táplált, oldalirányú nyomásalatti szivárgás játszódik le; a függőleges irányú táplálás hozama arányos a víztermelés okozta leszívással, — az A 5 és B3 tartományokban végbemenő oldalirányú, nyomásalatti szivárgás forrása pedig e tartományok nagykiterjedésű felületén a talajvízháztartást érintő függőleges vízforgalomban a víztermelés okozta leszívás járulékos hatásaként fellépő (pl. talajvízpárolgás csökkenéséből eredő) változásokból [8] származó felületi utánpótlódás, egyszerűsítő közelítő feltevésként a járulékos felületi utánpótlódás arányos a víztermelés által okozott leszívással. A la jelű szivárgási típus esetén a fentiekhez képest csak annyi a különbség, hogy mind az Al tartomány, mind a Iíl tartomány két-két
