Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)
3. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. öllős G.— dr. Kollár Gy.: A derítés tervezése Hidrológiai Közlöny 1984. 3. sz. 141 Theoretische Grundlagen der Planung der Klärung Dr. Öllős. G. Universitätsprofessor, Doktor der technischen Wissenschaften Dr. Kollár, Gy. Die Klärung ist ein äußerst komplexer Prozeß. Bei Wasseraufbereitung und Abwasserklärung wird dieser Prozeß in vereinfachter Form berücksichitigt. Ausgehend von diesem Gedanken werden hier anhand einer kritischen Analyse des Fachschrifttums die theoretischen Grundlagen der Planung des Klärprozesses überblickt. Wie in ^466. 1 veranschaulicht, ist die Klärung stets system gebunden. Der Chemismus des Al 3 + (Hayden et al., Bubin et al., Matijevic, Hanna et al.) baut grundsätzlich auf die Grundmechanismen von Koagulation und Restabilisation auf. Überaus wichtig ist eine pünktlichst genaue Berücksichtigung der natürlichen Bedingungen von Entstehen, Umformung der Hydroloysisprodukte (Abb. 3). Über die Gleichungen der die Löslichkeit der Metallhydroyde beschreibenden Gleichungen (11) und (12) der Dissoziationsreaktion hinaus ist es erforderlich, gleichzeitig auch zusammengesetztere H y drolysisprodukte (Gl. 15—17) mitzuberücksichtigen. Der Mechanismus der Reaktionskinetik der Koagulation ist sorgfältig zu analysieren, s. Gl. (18), Abb. 3 lind 4. Nach Koagulation des Wasserstoffions erfolgt eine ausführliche Behandlung der Al 2(S0 4) 3- koagi ilation . Auf dieser Grundlage läßt sich kausal ein Diagramm der Stabilitätsgrenze skizzieren (Abb. 9) und Deutung bzw. Bestimmung der verschiedenen Zonen geben (Rubin et al., Amirtharajah et al., Matijeviő et al.). Die Zone der optimalen Flockung läßt sich in Abhängigkeit von der pH- und AL(S0 4) 3-Konzentration angeben (Abb. 0 und 10). Ebenso kann auch die Restabilisation gedeutet, deren Zone bestimmt werden, wobei hinsichtlich Ausdehnung dieser Zone auch die Schwebstoffkonzentration sentlich mitspielt. Die Forschungsergebnisse über die Entwurfsparameter der Chemikalienzugabe sind in Kapital 9 und in den Abb. 12—15 gegeben. Die großen bzw. die kleineren Werte des öi-Parameters können anhand der Abbildungen beurteilt werden. Kapitel 10 gibt eine Deutung der elektrophoretischen Mobilität, die der bei Beurteilung des Stabilitätspegels der kolloidalen Teichen bzw. der Größe ihres ZetaPotentials behilflich ist und erklärt deren Rolle in den Klärungsprozessen. Kapitel 11 enthält jene Vorschläge und theoretischen Beziehungen, die im Bereich der Klärung künftig stärker vor Augen zu halten sind. Besonders hervorzuheben ist hierbei die Optimierung der Bildimg von großen Flocken bei der Klärung (Abb. 0 und 10). A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosítása (Nemzetközi tudományos konferencia, Szeged, 1983. május 24—27.) A Csongrád megyei tanács vb. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Szervezete, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, a Mezőgazdasági és Elelmezésipari Tervező Beruházási Vállalat Csongrád megyei kirendeltsége, a Szentesi korai zöldségtermesztési rendszer, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete, a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete, valamint a TIT Csongrád megyei Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya 1983. május 25 és 27 között ,,A geotermikus energia mezőgazdasági hasznosítása,, címmel Szegeden tudományos konferenciát rendezett. A konferenciát dr. Szániel Imre kutató intézeti igazgató (Szeged) nyitotta me^g, majd Papp Gyula, Szeged m. város tanácselnöke üdvözölte a konferenciát. Bevezető előadást tartott: dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára: „A geotermikus energia jelentősége az energiagazdálkodásban" címmel. A konferencia munkáját szekcióüléseken folytatta. Szekciói a következők voltak : I. Termesztési szekció. II. Műszaki szekció. III. Környezetvédelmi szekció. A termesztési szekció előadásaiban többen foglalkoztak az alacsonyabb hőmérsékletű hévizek kertészeti és növény házi hasznosításával. Szó volt a halászati és baromfitenyésztési hévizhasznosításról is, izlandi kutató saját hazája hévízhasznosítási eredményéiről. Hidrológus részről itt elhangzott : Liebe Pál: A Dói-Alföld hévízkészlete, és I)r. Juhász József: A geotermikus energia, annak helyi ós regionális változatai c. előadása. A termesztési szekció előadásai a komplex hévízgazdálkodás eszközeivel, a búvárszivattyús és a kémiai vízhozamnövelés kérdéseivel, a kommunális hasznosítás lehetőségeivel, a meddő szénhidrogénfúrások hévízi hasznosításával, izlandi és szovjet dagesztáni tapasztalatok bemutatásával foglalkoztak. Hidrológus részről itt elhangzott előadások: Balogh Jenő (mint a Geotermál gazdasági társulásvezetője): Általános problémák a geotermikus energia hazai és nemzetközi hasznosítása területén. Dr. Takács Gábor (Miskolc): Termálkutak teljesítmény fokozása búvárszevattyú beépítésével. Dr. Székely Ferenc— Liebe Pál—Nagy András: A hévíz visszasajtolási kísérletek eredményei ós további lehetőségei. Ferenc Béla—Nagy András: A hévíz termelés jelenlegi helyzete Csongrád megyében. A környezetvédelmi szekció előadásai a hévizek elhelyezésével, a környezetre káros vegyi anyagok semlegesítésével és a vízvisszasaj tolás környezetvédelmi vonatkozásaival foglalkoztak. Hidrológiai indítású előadások voltak: I)r. Juratovics Aladár: A lehűlt termálvizek elhelyezésének lehetőségei a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, Keseríí Zsolt—Havasy István: A szegedi vízvisszasajtolási kísérletek szimulációs modellezése. Páris Emil: A hévízhasznosítás ós hévíz cl helyezés összefüggései. Barta József (Szeged): A hévíz elhelyezés környezetvédelmi problémái Csongrád megyében. Bulik László (Szeged): A felhasznált termálvizek elhelyezése felszíni befogadókban. A szekcióüléseket szakmai tanulmányutak követték, a következő útvonalon a) Zöldséghajtatási bemutató ós tájékoztató a búvárszivattyúk hőálló kivitekének tapasztalatairól a szegvári Puskin és a szentesi Árpád mgtsz-ekben. b) Vízvisszasajtolásos rótegnyomás-növelés műszaki megoldásainak megtekintése Szeged-Algyő olajmezőjén, majd a közeli szegedi Felszabadulás mgtsz üvegházi zöldséghajtatásának bemutatása. c) Hévíz energiájává] fűtött baromfitelep, zöldség és virág hajtatótelep és vízfüggönyös-fóliás melegház bemutatása a forráskúti Haladás mgtsz-nál. ( Folytatás a 156. oldalon)
