Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Csath Béla: A debreceni hévíz fél évszázad előtti feltárása

Hidrológiai Közlöny 1984. 2. sz. 123 A Debreceni hévíz fél évszázad előtti feltárása (ISATH BÉLA* 1. Előzetes események 1926. október 26-án fejeződött be a Hajdúszoboszló I. sz. fúrás feltárása és az eredmény (1600 l/p, 73 °C és 7300 m

3/d gáz) lázba hozta a közeli és távolabb fekvő alföldi városok vezető testületeit. Ez a siker arra indította Debrecen város vezetőségét, hogy ugyanolyan hőforrás után kutasson, mélyfúrást végeztessen. „Debrecen város hajlandó saját költségén fúrási munkálatokat végeztetni", közli a Bányászati és Kohászati Lapok 1926. 9. száma. „Itt az alkalom, hogy a negyven évvel előbb (1886) a Nagytemplom és a Kereskedő Társulat háza előtt 1000 m-re tervezett és — műszaki baleset miatt — csak 837 m-nyire lemélyített mélyfúrás helyett a hajdúk metropolisa bő vízhez, főleg hőforráshoz jusson." A Karcagi Napló 1927. május 25-i számában ez olvasható: „Debrecen polgármestere úgy nyilatkozott, hogyha ez az óhajuk sikerülne, elmondhatná, hogy nem hiába élt, s olyan értékkel ajándékozta meg a várost, amely a legnagyobb fejlődési lehetőséget tudná nyújtani". Dr. Magoss György polgármester a m. kir. Pénzügyminisztériumban megindította a kutatásokra vonatkozó tárgyalásokat, hogy miként lehetne Debrecenben is a fúrási munkálatokat minél előbb megkezdeni. A Minisztérium Böhm Ferenc miniszteri tanácsos javaslatára dr. Pávai Vajna Ferenc fáőgeológust bízta meg, Debrecen környékén geológiai felvételek végzése céljából. Vajon van-e lehetőség arra, hogy földgázt és meleg vizet lehessen találni. Dr. Pávai Vajna Ferenc a város kívánságának megfelelően a Nagyerdőben fogott hozzá a kutatáshoz, azonban ezek nem vezettek eredményre. Tovább folytatta az általa alkalmazott aknák ásatását (50 db) és a rétegek dőlése alapján, ahol a valószínű boltozatot feltételezte, kitűzte a fúrási pontot a város központjától mintegy 4km távolságra a Sámsoni és a Nyiracsádi útkereszteződésnél (1. ábra), ahol 1500 m mélységben elérhetőnek vélte a gázos rétegeket. A Karcagi Napló 1928. január 28-i száma arról értesíti az olvasókat, „hogy tavasszal Debrecenben is megkezdődik a mélyfúrás" I)r. Magoss György polgármester, Zöldi József gazdasági, Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok és Ár Lajos főszámvevő kíséretében meglátogatta a karcagi fúrást (itt 1927. augusztus 22-én kezdték meg a fúrást), ahol dr. Pávai Vajna Ferenc és Faludy Béla bányatanácsos felvilágosítással szolgáltak a debrecenieknek. Ugyancsak a Karcagi Hírlap 1928. március 28-i száma már vélni tudja, „hogy Debrecenben akarják fúrni a harmadik alföldi gázkutat... a szoboszlói garnitúrát 6—8 hónap múlva átszállítják Debrecenbe". * Vízkutató ét> Fúró Vállalat, Budapest. A városi közgyűlés fontolóra vette Wekerle Sándor pénzügyminiszter 118924/1927—15. sz. leiratát — melyben arról értesíti a várost, hogy az ilyen mélyfúrás költsége kb. 480 000 pengő. 1928.' március 20-án kelt 218/1928. sz. határozatában kimondja, ""hogy „a hévízes, földgáz- és olajkutató mélyfúrás létesítését szükségesnek látja és a legközelebb felszabaduló fúróberendezést Debrecenben állítják fel, úgy a fúrási költségekhez 100 000 pengővel hozzájárul". A Pénzügyminisztérium azonban a sikeres hajdúszoboszlói és karcagi, valamint a Mátra alján végzett fúrások eredményei alapján ezeken a területeken folytatta a kutatást. Böhm kész volna azonban új fúróberendezést felszereltetni és megkezdeni a fúrást, ha a város 240 000 pengővel hozzájárul a költségekhez. Debrecen város vezetősége azonban nem nyugodott bele ebbe a döntésbe, s szorgalmazta a mélyfúrás megkezdését, mely alapján a Pénzügyminisztérium úgy döntött az év utolsó hónapjában, hogy a város által felajánlott 100 000 pengőhöz ő is hozzájárul ugyanannyival (s 200 000 pengőt irányozva elő a fúrási munkálatokra), azzal a kikötéssel, ha a 1000 m-nél mélyebbre való fúrás 200 000 pengőnél többe kerülne és, ha a fúrást folytatni kell, a Pénzügyminisztérium a várost újabb hozzájárulásra fogja kötelezni. További kikötésként szerepelt még, hogy a fúrandó kút tulajdonjogát az állam a maga részére tartja fenn, és csak akkor engedi át a városnak, ha a kút hozama és minősége az állam szempontjából nem jelentékeny. Debrecen város közgyűlése köszönettel fogadta a miniszter 91.32.126.11/1928. Bkgy. sz. ajánlatát. 1929 májusában a Karcagi Hírlap közli, hogy Debrecenben még ez évben megkezdik a kincstári kút fúrását. Tekintette] arra, hogy ebben az időben folyt a Hajdúszoboszló-II. sz. fúrás mélyítése, a karcagi