Hidrológiai Közlöny 1984 (64. évfolyam)

2. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A toxikus anyagok eltemetésének hidrogeológiai és hidrodinamikai vonatkozásai

Hidrológiai Közlöny 2.984. 2.sz. 103 A toxikus anyagok eltemetésének hidrológiai és hidrodinamikai vonatkozásai DR. K R D Í1 L Y I MIHÁLY Az erősen mérgező anyagok eltemetésének fő gondja az, hogy megakadályoztassák az áramlási rendszerrel való mindennemű kapcsolata, mert különben az egész vízadó rendszert tartósan megmérgezheti [3]. Az alkalmasnak látszó területek és geológiai formációk alkalmassága megvizsgálandó a következő vonatkozásokban: 1. Mennyiben vízzáró a kőzet, nein a minta, hanem az egész formáció. 2. Mennyiben változtathatja a vízzáróságot a földtani kor, a kőzettestet ért szerkezeti mozgások és azok jellege. Itt a geológiai korral összefüggő diagenezistől eltekinthetünk, mert főleg a formációnak, mint egésznek, vízzáróságáról van szó. 3. Az előző követelmények szerint alkalmas kőzettest milyen helyet foglal el a terület regionális, köztes, vagy esetleg a helyi felszín alatti áramlási régiójában, továbbá, hogy víztermelésesl az eredeti árandási helyzet mennyiben változott, vagy hogyan változhat a jövőben. 1. A kőzettest vízzárósága A legnagyobb hiba az, hogy a kőzetminták tökéletes vízzárósága még nem jelenti az egész kőzettest vízhatlan voltát. Az önmagában megbízható módon, kőzetfizikailag igazolt vízzáróságot gyakran átviszik az egész kőzettestre. Ez pedig súlyos visszásság, mely származhat „alagútlátás"-ból is, de egyéb meggondolásból is. Példaként elegendő hivatkozni a vízzáró középső-oligoCén „kiscelli agyag"-ra. Az újlaki, solymári és a mátraderecskei téglagyárban a vállapok mentén még késő nyáron és kora ősszel is gyenge csordogálást, vagy csak nedvesedést figyeltem meg. Nyilván ma sincs másként. 2. A kőzettest vízzárósága és a szerkezeti mozgások Azonos vízzárósági fokozatú kőzettestek között azok a potenciálisan legkedvezőbbek, amelyeket a legkevesebb szerkezeti mozgás ért, vagyis a fiatalabb képződmények. Itt figyelemmel kell lenni nemcsak a tektonikai fázisok számára, hanem a mozgások természetésre is: dilatációs vagy kompressziós mozgás, az elvetés magassága, az érintkező kőzetek hidrogeológiai tulajdonságai, kompresszió esetén a rövidülés mértéke, a mozgási felület dőlése, a vergenciák száma és iránya, a ,,zúzott" sáv szélessége, dőlése, a felszíni vízzel való kapcsolata. A talajfizikailag és szerkezeti-földtani szempontból vízzáró kőzettest hidrodinamikai vonatkozásai Talán az egyedüli biztos hely valamely gyakorlatilag zárt medencében a szivárgási rendszer megcsapolási területén (felszálló vízmozgás) ott van, ahol a párolgás az egyedüli megcsapolás. Elméletileg az áramlási rendszerekben vannak olyan holt terek, ahol a vízmozgás sebessége a zéróhoz közelít [6]. Ilyen föld alatti térben a radioaktív anyag tartósan elhelyezhető (1. ábra). Ilyen dinamikai helyzetet jelöl a 2. ábra is, ez a föld alatti tér azonban nem alkalmas kártékony anyagok elhelyezésére. Kedvező lehet az áramlási régió tápláló területének az a helye, ahol a rétegösszlet gyengén dől, dőlésirányban vastagodik, a hidraulikus grádiens kicsi és a kőzet litológiája miatt vízmozgás nincs, vagy igen gyenge (küszöbgrádiens körüli állapot). Továbbá a hígulás mennyiségi meghatározásának, meg a közegben a legkártékonyabb anyagok 1. ábra. Az árandási rendszer pangó vizű részeinek szelvényei [6] .4 hh. 1. Profile mit stagnierendem II 'asser im strömenden System [Ii] Fig. 7. Cross sections of zones of stagnation in the flow system [6]