Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. 191 Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető; DE. VÁGÁS ISTVÁN Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1982. szeptember 16-i előadó ülésén Hrelniss György a Ráckevei (Soroksári) Duna szabályozásáról adott elő. Felkért hozzászólók voltak; Kovács J. Gyula ós György László. Az ülésen Szócs József elnökölt. A Szolnoki Területi Szervezet és a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat 1982. szeptember 15-én és 16-án rendezte a VIII. Keletmagyarországi Ifjúsági Napokat, ,, Műszaki fejlesztés, tervezés és korszerű építési módszerek a vízgazdálkodásban.,, címmel. Az előadásokat szekció-ülések keretében tartották meg. Az általános vízgazdálkodás tárgykörében 12 tanulmány, a vízépítés tárgykörében 11 tanulmány, a vízellátás-szennyvíztisztítás tárgykörében 21 tanulmány került bemutatásra. A tanulmányút Szolnokról Martfűre, a növényolajgyárba vezetett. A Középdunántúli Területi Szervezet Veszprémi Körzeti Csoportja 1982. szeptember 21-ón előadó ülést rendezett, amelyen Viktor Lajos ós Sulák Vince a szennyvíztelepek építési és üzemi tapasztalatairól adott elő Veszprém megyei példák útján. Felkért hozzászólók voltak: dr. Musulin Béla ós Harsányi István. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen tartotta előadó ülését 1982. szeptember 22-én, amelyen Heikki Wihuri (Soil and Water Ltd., Helsinki) a vízfeltárás vízminőségi és vízáramlási (in situ) vizsgálatairól ós ennek tapasztalatairól tartott előadást. Az Ifjúsági Tanács az Oktatási Bizottsággal és a Bács Kiskun megyei Területi Szervezettel, valamint a Neumann János Számítőgéptudományi Társaság Rendszerelméleti Szakosztályával együttesen 1982. szeptember 27-én és 28-án megrendezte Baján a III. Vízügyi Számítástechnikai Továbbképzést. A plenáris ülést dr. Szenti János nyitotta meg, majd dr. íjjas István az ágazati számítástechnika hazai helyzetét ismertette. A továbbiakban szekcióülések folytak: I. A számítástechnika döntés-előkészítésekbe való bevonása. II. Adatkezelés, adatbázisok felhasználása, a számítástechnika alkalmazása az oktatásban. III. A FORTRAN programozási nyelvtanfolyam záróelőadása. A továbbképzés zárszavát Juhász József, az Ifjúsági Tanács elnöke mondta. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály, a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és az Országos Erdészeti Egyesület 1982. szeptember 30-án együttes ülést rendezett a közös Meliorációs Munkabizottság által összeállított „A mezőgazdaságierdészeti vízgazdálkodás és a melioráció fogalmi rendszere" c. javaslat megvitatására. Az ülés elnöke dr. Gál János (Sopron) volt. Az anyagot ismertette: dr. Szigyártó Zoltán. A vitát vezette: dr. Petrasovits Imre. V. I. A Szegcdi Területi Szervezet előadó ülése és szakmai bemutatója Makón 1982. szeptember 21 A Magyar Hidrológiai Társaság 1982. szeptember 21-i előadó ülését a makói városi tanácsháza vb. termében tartotta meg. Napirenden a területi víz- és csatornamű társulatok növekvő szerepéről és jelentőségéről tartott előadás, majd a makói társulati vízmű létesítményeinek bemutatása szerepelt. A makói vízművesítés 60-as évek végén történt társulati megoldása jó példát mutatott a hasonló vállalkozások szervezésében. Az ülést dr. Vágás István, a Szegedi Területi Szervezet alelnöke nyitotta meg, majd dr. Forgó István, Makó város tanácselnöke vázolta Makó közművesítésének időszerű kérdéseit. Szólott a lakossági összefogás erejéről, amely a vízhálózat kiépítésén túl a gázvezeték hálózat kiépítését, a szilárd burkolatú utak létesítését és a csatornázás megvalósítását is lehetővé teheti. A társulatoknak az Alsó-Tisza vidék vízgazdálkodásában betöltött szerepét Kardos Imrének, az ATIVIZIG főmérnökének előadása részletezte. Az Igazgatóság területén éppen 25 év előtt alakult újjá a társulati mozgalom. A vízmű-társulatok működése nyomán 206 ezer lakos jutott vezetékes ivóvízhez az Alsó-Tisza vidékén. Eddig itt 59 víziközmű-társulat alakult, amelyből 4 szennyvíztisztítási feladatokat is ellát. Kardos Imre előadása bemutatta a vízművek 25 éves fejlődését is: az akkori 28 ezer m

3/nap vízszolgáltatás 1982-ig 240 ezer m

3/nap-ra emelkedett. A 400 km összhosszúságú vezetékhálózat 3400 km-esre bővült. Az ország első vízművesített járása éppen a makói volt, már 1969-ben. Lényeges kórdós a továbbiakban a szennyvíz elvezetés, tisztítás és elhelyezés problémáinak megoldása. Gazsó József a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű V. mérnöke tájékoztatót adott a makói vízmű ós vízellátás helyzetéről. A Mélyépterv által 1963-ban kidolgozott tervek szerint Makón mélyfúrású kutat létesítettek, egy 200 m

3-es gyűjtőmedencét ós egy 800 m

3-es víztornyot. Az alaplétesítmónyt csakhamar, már 1970-re kinőtte a város és ha bizonyos akadályokkal is, de 8— 10 000 m

3/nap víz kitermelésére már ma is megvan a kapacitás. A tárolótér hiánya azonban a csúcsidőszakokban nem engedi meg ennek kihasználását. Az előadásokat követő vita után a résztvevők megtekintették Makó város vízmüvének egyes fontosabb létesítményeit. V. I A Borsodi Területi Szervezet Vízgazdálkodási Szakosztálya 1982. október 5-én, Miskolcon előadóülést rendezett, amelyen dr. Domokos Miklós a madridi hidrológusképzésről számolt be előadásában. Az előadó áttekintette az Unesco hidrológus-továbbképző tanfolyamainak tevékenységét, ezek között elsősorban a XVII. nemzetközi általános és alkalmazott hidrológiai tanfolyamét, amelyet 1982-ben rendeztek. A Szennyvíz Szakosztály a Középdunántúli Területi Szervezettel és a Fejér megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal közösen 1982. október 6-án, Székesfehérvárott előadó ülést és helyszíni bemutatót rendezett. Az elhangzott előadások: Kerese János — Csermely Sándor: Szennyvíztisztító telepek mikroprocesszoros folyamatirányítása; Knud Tandrup (Dánia): A szennyvíztisztítás primér mérőeszközei; Willi Meyer (Svájc): Sűrűségmérés szennyvízben és szennyvíz-iszapban. Az előadásokat és a hozzászólásokat követően a résztvevők megtekintették a sárbogárdi szennyvíztisztító telepen az ott beépített VM 990 típusú mikroprocesszoros folyamatirányító, automatikus, szennyvízterhelést követő üzemeltető rendszert. Ez a berendezés szabályozza a telep előtti szennyvíz-átemelést, a levegőbevitelt, a terhelést követő recirkulációt, továbbá a tv-kijelzést és a gazdasági naplózást. A Békés megyei Tanács, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, a Békési Egyetértés Mgtsz, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Területi Szervezetei 1982. október 7-én, Békésen országos gépbemutatót rendeztek „A komplex melioráció üzemeltetése és fenntartása" címmel.