Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: A mezőgazdasági és erdészeti vízgazdálkodás és melioráció forgalmi rendszere

Dr. Szígyártó Z.: A mezőgazdasági és erdészeti Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. 427 12) A légmozgás javítása. 13) A levegő fizikai és kémiai jellemzőinek javítása. 2) Területrendezés. 21) Művelési ág megválasztása. 22) A termelési egységek (üzemek, táblák), kialakítása. 23) A megközelítési és szállítási adottságok javítása. 3) Tereprendezés. 4) Talajvédelem. 41) Az erózió elleni védelem. 42) A defláció elleni védelem. 43) A másodlagos szikesedés elleni védelem. 5) Talajjavítás. 51) Fizikai talajjavítás. 52) Kémiai talajjavítás. 53) Biológiai talajjavítás. 0) A talaj vízháztartás-szabályozás lehetőségének megteremtése. 01) Vízrendezés. 62) Az öntözés lehetőségének megteremtése, vízvédelem. 7) A termelési egységek biológiai környezetének javítása. 71) A megbomlott biológiai egyensúly helyreállítása. 72) A mezőgazdasági- és erdészeti tevékenység szempontjából kedvezőbb biológiai egyensúly kialakítása. Megjegyzések: Ad aj A termelési adottságok javításába értendő azok romlásának megelőzése is. A meliorációtól meg kell különböztetni a „meliorációs be­ruházások"-at, amelyek állami támotgatása — a népgazdaság mindenkori teherviselő-képességétől és a termelési céloktól és egyéb szempontoktól függően — a b) pont alatti meliorációs tevékenységeknek általában csak egy meghatározott körére terjed ki. A melioráció és a környezetvédelem együttese a környezet­szabályozást alkotja. A „melioráció" jellegénél fogva összetett „komplex" beavat­kozási rendszer" az egymással kölcsönhatásban levő, és e kölcsönhatásokra építő „meliorációs tevékenységek" cél­szerűen megválasztott együttese. Ad b) A „mezőgazdasági- és erdészeti vízgazdálkodás" a „meliorá­ció"-hoz elsősorban a b 6) pont szerinti meliorációs tevékeny­ségen keresztül kapcsolódik, de ide tartozik a halastavak létesítése is (b21) pont). Ezeket „hidromeliorációs tevékeny­séginek, vagy röviden ,,hidromelioráció"-nak is szokás nevezni. A közvetlen hatások miatt azonban bizonyos vonatkozások­ban a mezőgazdasági- és erdészeti vízgazdálkodás fejlesztését szolgálja a b3, a 04) és a b5J pont alatti meliorációs tevékeny­ség is. Amennyiben a terület hasznosítását árvízi elöntések is veszé­lyeztetik, a meliorációs tevékenységhez hozzátartozik az ármentesítés is. Ad b6J A nagy mezőgazdasági gépek alkalmazása és a kemizálás egyes területeken teljesen felboríthatja a biológiai egyen­súlyt, s ennek káros következményei visszahathatnak magára a termelésre is. A biológiai egyensúly kialakításánál — értelemszerűen — mind a környezet növénytársulására és állatvilágára, mind a termesztett kultúrára tekintettel kell lenni. Kapcsolódó fogalmak cj A mezőgazdaság és az erdészet természeti erőforrásai A mezőgazdasági- és az erdészeti termelés céljára a természetben rendelkezésre álló anyag és energia, továbbá az ezek hasznosítását meghatározó természeti feltételek rendszere. d) A természeti erőforrá:otc köre 1) Elsődleges (primer) erőforrások élettelen természeti tényezők 11) A klíma adottságai. 12) A földfelszín adottságai. 121) Talajadottságok. 122) Domborzati adottságok. 13) A természetes vízkészletek adottságai. 131) A felszíni vizek adottságai. 132) A felszín alatti vizek adottságai. 2) Másodlagos (szekundér) erőforrások.s Az élővilág, mint természe­ti tényező. 21) A mikroszervezetek rendszere. 22) A makroszervezetek rendszere. 221) A növénytársulások. 222) Az állattársulások. e) Földhasználat A föld és a hozzá kapcsolódó természeti erőforrások igénybevétele mezőgazdasági, erdészeti, ipari vagy kommunális célra. t) Racionális földhasználat A föld és a hozzá kapcsolódó természeti erőforrások tartósan, közel optimális eredménnyel járó igénybevételre mezőgazdasági-, erdészeti-, ipari- vagy kommunális célra. g) Vízhasználat A csapadékból és a vízrendszerekből rendelkezésre álló víz, mint természeti erőforrás igénybevétele mezőgazdasági-, erdészeti-, ipari- vagy kommunális célra. h) Racionális vízhasználat A csapadékból és a vízrendszerekből rendelkezésre álló víz, mint természeti erőforrás tartósan közel optimális erdeménnyel járó igény­bevétele mezőgazdasági-, erdészeti-, ipari- vagy kommunális célra. i) Rekultiváció A termelés adottságaitól az emberi tevékenység hatására megfosz­tott földterület mezőgazdasági- vagy erdészeti termelésre való alkalmassá tétele, és ilyen irányú hasznosítása. Megjegyzés: Ad f) és h) A „közel optimális eredménnyel járó igénybevétel" mindig több évtized meghatározott társadalmi feltételei között értendő, s a különböző érdekek összehangolásának az eredményeként áll elő. (Folytatás a 424. oldalról.) Dr. Kalina Ernő: Nagy esésű körbukós árvízi túlfolyó rendszer hidraulikai vizsgálata, különös tekintettel a kavitációs jelenségre. Dr. Papp Gábor: Nagy energiatartalmú vízsugár energiájának törése árvízi túlfolyók medencesoraiban. Dr. Kaposi László: Laboratóriumi méréstechnika. Dr. Kozák Miklós: Szabad felszínű nem permanens áramlások számítástechnikája. Dr. Varga István: A vízkormányzás folyamatainak matematikai modellezése. Dr. Hamvas Perenc: Hirtelen változó nyomás terje­dése vízvezető rétegben.­A hidrológia, mezőgazdasági vízépítés témakörében: Dr. Dobos Alajos: Öntözések korszerű irányai. Dr. Kontur István: Változó időelőnyű előrejelzések vizsgálata. Dr. Kőris Kálmán: Hazai hegy- ós dombvidéki víz­gyűjtő területek lefolyás-hidrológiájának fejlesztése. Dr. Madarassy László: Talajcsövek szűrőzésének ter­vezése. Dr. V. Nagy Imre: Hidrológiai mérések optimalizálása. Raum László: Nyugat-magyarországi drénezési vizs­gálatok. Dr. Sárosi Lajos: Szemiarid területek talajjavításának egyes mérnöki problémái. Dr. Winter János: Zápor-csapadékok vizsgálata. A vízellátás és csatornázás témakörben: Dr. Öllős Géza: A vízellátás, csatornázás, környezet­védelem kapcsolata; fejlesztési irányok. Dr. Szolnoky Csaba: Teljesítmény-fokozás felszíni víztisztító művekben. Bozóky-Szeszich Károly—Dávid Sándorné dr: Bonyo­lult vízellátó rendszer üzeme, folyamatszabályozásának modellezése. Dr. Mészáros Gábo r: Fürdőmedencék hidraulika vizsgálata. Dr. Bulla Miklós: Az ipartelepi vízgazdálkodás fej­lesztése. Dr. Dulovics Dezső: Söripari szennyvizek tisztítása. Búzás Kálmán: A tározás szerepe a csatornamű üze­mében és a befogadók szennyezésének csökkentésében. Dr. Kollár György: Ivóvíz hálózat általános biológiai vizsgálata. Szépkúti Lajos—Pótli Zoltán: Közlekedési üzemek ipari szennyvíztisztítása. Bozóky-Szeszich Károly—Darabos Péter: Kommunális vízelosztó rendszerek különleges hidraulikai problé­máinak vizsgálata, tekintettel az üzemeltetési kérdé­sekre. A számítógéppel segített műszaki tervezés témakörben: Dr. Ijjas István: Vonalas vízépítési létesítmények számítógéppel segített műszaki tervezése diszkrét dif­ferenciális dinamikus programozással. Kardoss László: Párbeszédes programrendszer te­reprendezés, számítógéppel segített műszaki tervezés­hez. Dr. Kiss-Guba Ferenc: Programrendszer vízgyűjtő modellek párbeszédes előállítására és futtatására. Mészáros Csaba: Esőztető öntözőfürtök hidraulikai működésének számítógépes szimulációja. Dr. Molnár György: A véges elem és a véges differencia módszerek alkalmazásának tapasztalatai a nem perma­nens felszín alatti vízmozgások modellezésénél. Molnár Tibor: A vízrendezés számítógéppel segített műszaki tervezése. Vas Károly: Üzemi vízrendezések vízháztartási alap­jainak számítógéppel segített meghatározása. V. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom