Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

2. szám - Dr. Pálfai Imre: A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései

89 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Hozzászólás Csorfás újkígyós OROSHAIA Székkutas Medgyesbodzűs Nagykamarás \ * LÖM őshaza Magyarbánhegyes Kunbgota • rótkomlös Ke vermes HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Mezőhegyes Battonya Királyhegyes A Maros hordalékkúpjának hidrológiai kérdései* DR.PÁ1FAI IMRE'* A Maros hordalékkúpja hazánk területén körülbelül a Békéscsaba—Gádoros—Makó vonalig húzódik ( 7. ábra), bár az ujjszerűen szétterülő marosi hordalékanvag — dunai és körösi eredetű hordalékkal keveredve — jóval távolabb is megtalálható. A hordalékkúp hidrológiai kérdései — az 1942. évi nagy belvizek, majd az 1 9(>0-as évek elején fellendült csőkutas öntözések után — ismét az érdeklődés homlokterébe kerültek. A mostani érdeklődést egyfelől az itteni talaj vízfeltörések és az ezzel járó belvízi elöntések, másfelől Békés megye ivóvízellátási (vízbeszerzési) gondjai keltették fel. Előadásomban először a talaj vízfelt örések, s különösen az 1979. évi jelenségek okaira próbálok magyarázatot adni, majd a csőkutas öntözéssel kapcsolatban még az 19(i0-as évek elején végzett, a vízminőségi viszonyok feltárását célzó vizsgálataim eredményeit mutatom be. A vízminőségi viszonyokból bizonyos következtetések vonhatók le az ivóvízbázisok kijelölése számára, ile ezek a következtetések — mint látni fogjuk megerősítik a talaj vízfeltörésekre adott magyarázatot is. J. A talaj vízfeltörések okai 1970 január havának végén a Maros hordalék" kúpjának a Lökösháza—Pusztaföldvár között

1 részén — szinte egyik napról a másikra - nagy kiterjedésű felszíni elöntések keletkeztek, s egyúttal a talajvíz több helyen a felszínre tört (megjelent a „föld árja"). A víz mintegy 15- -20 ezer hektár kiterjedésű értékes mezőgazdasági területet öntött el, a településekben pedig jelentős épületkárokat okozott. Különösen súlyos helyzet állt elő Kevermes, Nagykamarás, Kunágota és Medgyesbodzás községekben. Annak illusztrálására, hogy a rendkívüli elöntések kialakulásában a talajvíz felemelkedésének mennyire lényeges szerepe volt, bemutatom a ® S2ENTES / / I S Nagyszénás Gádoros • 0 10 70 [hm] 1 1 1 BÉKÉSCSABA \ ® • \ GYULA/ SZEGED JE LM AGYA RAI AT•• A Maros hordalékkúpjának határa A tvlojvlzfeltorési zóna határa 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Maros hordalékkúpjáról Puc. 1. Oú3opnan cxeMa KOityca abiiioca p. Mapom Fig. 1. General map of the debris cone oj the Maros River * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének 1979. május 10-i előadó ülésén. ** Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged. 2. ábra. Az 107!). évi februári közepes talajvízállás eltérése az átlagtól Puc. 2. OiriKAoneHue ypoenn epymnoebix eod 1979 a. om HOpMbl Fig. 2. Differences of the mean groundwater leves with respect to the normal value in February, 1971) 1. kép. Talajvízfeltörés Nagykamarás határában (V1ZDOK) <Pomo 1. llodmonneHue e pe3)>Abmame ebixoda epynmoeux aoő A OKpecmiwcHX HaöbKiiMiipuuia. (CHUM.: BU3U BM3U0K ) Photograph 7. Groundwater emergence at Nagykamarás 2. ábrát, amelyen az 1979. évi februári középén talaj vízállás és a sokévi (1954—1978) februári talajvízállás különbségének területi eloszlását tüntettük fel. Látható, hogy az eltérések éppen az említett kritikus térségben, Lökösháza és Pusztaföldvár között a legnagyobbak. A talajvíz szintje itt több mint 1,5 méterrel volt magasabb a sokévi átlagnál. Az elöntések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutattak, amint ez a légi felvételeken is megfigyelhető (1. kép). Az elöntések tartósságára jellemző, hogy sokfelé még április közepén is nyílt vízborítást lehetett látni (2., 3. és 4. kép). Az áprilisban még meglevő elöntések és a csatornákon elvezetett víz talajvíz-jellege (a víz „kristálytiszta-