Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

12. szám - Domokos Miklós: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi ábrái

564 Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. Domokos M.: Vízfolyások vízkészlet-igénybevételi (a) Vízrajzi és vízgazdálkodási vázlat @ Mederben hagyandó vízhozam (c) VÍzkészlet-kihasználtsági ábra 1. ábra. Az „A" víz folyásszakasz ,,X" havi vizkészlet-kihasználtsági ábrája az ,,Y" évi fejlesztési szinten, a y

1 vagy a y., vízkorlátozási mutató alapján, a vízhasználók I, T +11 és I +11 + III jelű prioritási csoportjaira (elvi vázlat) 3.21 Fejlesztési szintelc. A vízkészlet-igénybevételi ábrákkal jellemzendő fejlesztési szintek a Keretterv metodikájából [21] adódnak, tehát közvetlenül kijelölhetők. Nyilvánvalóan ilyen ábrákat kell szerkeszteni minden olyan szintre (időpontra), • amelyre vonatkozóan a Keretterv meghatározza (körvonalazza) a népgazdaság fejlesztéséhez igazodó vízgazdálkodás-fejlesztéssel elérendő állapotot, ezen belül az adott szinten működő vízhasználókat és azok vízigényét. 3.22 Vízfolyásszakaszok. A vízkészlet-igénybevételi ábrák alapjául szolgáló vízfolyás-szakaszok jegyzékét az eddigi vízkészletgazdálkodási nyilvántartási gyakorlat (Vízkészletgazdálkodási Évkönyvek) alapján, a Vízügyi Igazgatóságok illetékes szakembereinek közreműködésével célszerű összeállítani. A jegyzékben szerepelnie kell: — minden hidrológiai szempontból jelentősnek nyilvánított (pl. meghatározott küszöbértéket meghaladó természetes középvízhozamú) vízfolyásszakasznak és -— minden olyan vízfolyásszakasznak, amelynek a 3.21 alatt kijelölt fejlesztési szintek bármelyikén jelentős vízkészletgazdálkodási szerep jut (pl. bányavíz befogadója). Az összeállítandó jegyzék tartalmazza a vízfolyás megnevezését, figyelembe veendő szakaszának kezdő- és végszelvényét, továbbá — célszerűen — a 3.23 alatt kijelölendő „mérleg-szelvényeket" is. 3.23 Mérleg-szelvények. A ,,tnérleg-szelvények" [1] a 3.22 alatt kijelölt vízfolyásszakaszok mindazon szelvényei, amelyekben valamilyen jelentősebb hidrológiai vagy vízkészletgazdálkodási ,,esemény" (változás történik) vagy várható a 3.21 alatti fejlesztési szintek valamelyikén. Ilyen szelvények : — a kijelölt vízfolyásszakasz kezdő- és végpontja — a vízhozam-nyilvántartási szelvények, — a vízfolyásszakasz és az országhatár, továbbá esetleg más fontos közigazgatási határok metszéspontjai, — a vízfolyáson lévő vagy létesítendő tározók elzárási szelvényei, — a hidrológiai vagy vízkészletgazdálkodási szempontból fontosabb mellékvízfolyások betorkollási szelvényei, — a meglévő vagy valamelyik fejlesztési szinten létesítendő vízkivételek, továbbá szenny-, használt- és bányavízbevezetések szelvényei. 3.24 Tárgyidőpgységek. Tárgyidőegységnek sok egymást követő év azonos részidőszakainak az egyesítését célszerű választani [4, 5], Ehhez az évet olyan részidőszakokra kell osztani, amelyek mindegyikén belül: (a) a hasznosítható vízkészlet K(t) időfüggvénye stacionárius, tehát jellemezhető a (2) szerinti F(x) vízkészlet-eloszlásfüggvénnyel (ha úgy döntünk 3,27 alatt, hogy K = Q, akkor a ki választott részidőszakok bármelyikében a Q (t) természetes vízhozam-időfüggvénynek kell stacionáriusnak lennie); (b) a vízigény l(t) időfüggvénye is stacionárius (esetleg 3,29 alatt még azt is megkövetelhetjük, hogy I(t) a kiválasztott részidőszakok bármelyikében, gyakorlatilag elfogadható közelítéssel, egy I — konst. értékkel legyen helyettesíthető); (c) a y* vízhiány-tűrés értéke legyen konstans. * Az eddigi tapasztalatok szerint [4, 5] az év hónapokra bontásával — ami adatkezelési szempontból is kényelmes — a rendelkezésünkre álló információk bizonytalanságaihoz képest elfogadható mértékben ki lehet elégíteni a fenti feltétele-