Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

12. szám - Kornisné dr. Akantisz Zsuzsanna: Áramlási viszonyok alakulása a Tiszán Szeged térségében

Kornisné dr. Akantisz Zs.: Áramlási viszonyok Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. 547 v [m/s] 1,0176-1-600 fkm Maros 176+800 fkm 176+900 fkm [m] 171+120 fkm [m] 0 { 100 200 [m] Sebességábrajele: mélység: Jel

: mélység•2m 12 m — U m •••• 1ít m 6 m 16 m 8m 18 m 10 m 20 m 6. ábra. Különböző mélységekben kialakuló sebességeloszlás a 177,12—176,60 fkm között Puc. 6. PacnpedeAenue CKopocmeií, eo3HUKatoufuxcH e pa3Hbtx enyőuiiax na yiacmice p. Tucbi om 177,12 do 176,6 pKM a: 3híik pHcyHKa cKopocTH; b: rnyCHHU Abb. 6. Verlauf der Geschwindigkeitsverteilung in verschiedenen Tiefen zwischen Stromkilometern 177,12

— 176,60 a

) Bezeichnung der Geschwindigkeitskurve; b) Tiefe A mérési eredmények értékelése Helyszíni méréseink, valamint az ATI VÍZIG árvizes légifényképei alapján megállapítható), hogy a Maros-Tisza víz (víztestek és hordalék) a régi közúti hídig nem keveredik össze. A Tisza helyszínrajza (3) a tápéi komp fölött 1,8 km hosszú közel egyenes szakaszt mutat. Ezt követi a szűk jobbkanyar, melynek fejlettségére jellemző az R/JB~3 viszonyszám és 71 °-os középponti szög, azaz a kanyar jóval túl van az állékonynak minősíthető tartományon. A kanyar fejlődésének gátat szab az osztómű, így a folyó 1012, n, 16182022

i H-653 cm 11=2318 rtf/s 177+120 fkm 177+000 fkm bvsz. — g/i 116+600fkm H=SB2 cm 0=2050 m

3/s 5. ábra. Sebesség-eloszlási ábrák a Tisza 177,12—176,60 fkm között Puc. 5. PitcyiiKU pacnpedenenun CKopocmeü na yiacmice p. ' Tucbi om 177,12 do 176,60 picM v/c — Cpe.AHHH CKOpOCTb nO BepTHKaJIH ; Vf — CKOpOCTb flOHHHH; Cg — nnoTHocTfa B3BemenHbix HaHocoB (r/ji) Abb. 5. Kurven der Geschwindigkeitsverteilung zwischen den Stromkilometern 177,12—176,60 der Tisza r^: mittlere Geschwindigkeit im Senkel; Vf: Sohlengeschwindigkeit CHchwebstoffkonzentration [g/1] ja a tiszai hordaléktöménységet. Látható, hogy az összefolyás alatt a Maros töménysége már csökkent (hígult), míg a tiszai oldalon a part mentén a töménység a tápéi szelvényhez képest növekedett. Az 5. ábra mutatja a pontbeli literes vízmintákban mért töménységeket is. A jobb szélső függélyben a maximális töménység nem a fenékan van. A jelenség oka, hogy az összefolyás előtti szűkületben a nagy fenéksebességű víz felszedi a hordalékot, majd a 9—10 m mély üstből felfelé irányuló csóvában lép ki. 0-1 r 0 Maros H^ 660 cm 0=2050mS/s 176+800 fkm 8 'SMO^12•c iffH=660cm 0.^2050 rrit/s 176+900 fkm