Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi szélső vízállásainak időpontja
Dr. Rétháti L.: A talajvíz évi szélső Hidrológiai Közlöny 1983. 12. sz. 531 3.2. Az őszi minimum időpontjának előrejelzése Ez a kérdés jelenleg nem volt vizsgálat tárgya. A talajvíz idősorok korábbi elemzése szerint [3] igen szoros kapcsolat van a tavaszi maximum terep alatti mélysége és az ezt követő vízszintsüllyedés között. Ebből arra következtethetünk, hogy az előrejelzés alapjául itt is kiválasztható valamelyik hónap KOV-e. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az őszi csapadék is jelentősen módosíthatja a t m idopontot. A 6. abran közölt példából [5] a következőket állapíthatjuk meg: — ha a IX. + X. havi csapadékösszeg a kritikus értéknél (~120 mm) nagyobb, a mélypont okt. 1—3. között alakul ki, — ez alatt minden 10 mm-es hiány kb. 6 nap késleltetést jelent; — ha a IX. + X. havi csapadékösszeg 25—30 mm alatt van, és a november is száraz, a vízszintsüllyedés folyamata átnyúlhat a következő naptári évre. 4. A magas vízállású évek vizsgálata A tavaszi maximum két jellemzőjének (XV, I M ) előrejelzéséhez elsődlegesen azokban az években fűződik jelentős gazdasági érdek, amelyekben 90—95 %-os (vagy ezt meghaladó) vízállások alakulnak ki. 4.1. A magas vízállások területi eloszlása Az utolsó három évtized során 1967, 1970 és 1977-ben alakultak ki magas talaj vízállások. A figyelőkutak által képviselt területet az ezen években kialakult NV-ekkel jellemezhetjük, relatív értéküket — hogy a korábbi vizsgálatokkal összhangban legyünk — az 1954/72. évi LNV( = 100 %) és LKV( = 0 %) segítségével kifejezve. Az említett évekre a NV-ek átlaga és szórása az 5. táblázat szerint alakult. Eszerint a NV-ek magasságát tekintve 1970—1967—1977 a sorrend. Az 1970. évi NV-ek azzal is kitűnnek, hogy területi eloszlásuk viszonylag egyenletes (területi szórásuk .5 = 8,7 %), szemben az 1967. és 1977. évekkel («=11,8 és 18,8 %). Más a helyzet, ha a magas vízállásokat tájegységenként vizsgáljuk. Az I. tájegység mértékadó 5. táblázat Az 19(57., 1970. és 1977. évi NV-ek jellemzői TaÓA. 5. XapaKmepucmuKU eucoKüx eod ez. 1967., 1970., ii 1977 Table 5. Characteristics of the HW values for the years 1067, 1970 and 1977 Táj1967. 1970. 1977. Átlag egység __ —_ .— egység NV s NV s NV s NV s I. 82,3 15,6 95,7 6,3 87,4 14,5 88,5 12,1 11. 97,0 4,2 85,3 8,0 94,7 15,3 92,3 9,2 III. 92,3 8,4 95,1 7,8 81,7 17,4 89,7 U,2 IV. 90,1 9,8 89,6 9,2 76,1 22,8 85,2 13,9 Átlag 90,4 9,5 91,4 7,8 85,0 17,5 I-IV. 89,9 11,8 91,7 8,7 84,5 18,8 7. ábra. As 1967., 1970. és 1977. évi relatív NV-ek (a vonalkázott területekre NV ^95 %) Puc. 7. OmHocumeAbHbie eucoKue eodbi ÖAÍI ee. 1967., 1970., ii 1977. (dAH 3auimpuxoeaHHbix meppumopuü zd PBBs95%) Fig. 7. The relative HW values for the years 1967, 1970 and 1977 (for the shaded areas HW?s95 %) éve 1970., a II. tájegységé 1967. és 1977. , a III. tájegységé 1970., a IV-é 1967 és 1970. (Ezek az adatok a maximális talajvízszint, illetve a létesítmények élettartamával azonos gyakoriságú vízszint gyakorlati meghatározásakor is nagy szerepet játszanak.) Jól áttekinthető képet kapunk a vizsgált évek NV-einek eloszlásáról, ha az ország térképén a kutak jele mellé beírjuk a NV-ek százalékos értékét. Így készült a 7. ábra, azzal a többlet-információval, hogy a magas vízállású területrészek (NV = 95 %) vonalkázással ki vannak emelve. 4.2. A maximum időpontja A 4.1. fejezetben említett három évre — tájegységek szerinti bontásban — meghatározhatjuk
