Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Nováky Béla: A vízhálózati elemek növekedésének törvényszerűségei a Zagyva–Tarna vízrendszerben

• 518 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Nováky B.: A vízhálózati elemek delkeznek. hogy mélyebb és nagyobb barázdákat alakítsanak ki az összegyülekező víz továbbveze­tésére. Ezek a barázdák még nem állandó jellegűek, egy-egy újabb esőzés alkalmával átrendeződhet­nek. Ez az összegyülekezési folyamat második szakasza. A vízsugarak további koncentrálódása tovább növeli a mozgó víz energiáját, amely már képes mederszerű, viszonylag állandó vízlevezető árkok, vízmosások kialakítására, amelyek a felszínen összegyülekező vizeket már terelik a végső befoga­dó felé. Ezeket az összegyülekezés harmadik sza­kaszára jellemző morfológia képződményeket lehet a vízhálózat elsőrendű elemeinek tekinteni. Az el­sőrendű vízfolyások az év nagyobb részében több­nyire szárazak maradnak, csupán nagyobb esőzé­sek alkalmával telnek meg. A felszínen összegyülekező csapadékvíznek vo­nalas vízhálózatban való további koncentrálódása erek, patakok, kisvízfolyások, folyók, folyamok láncolatát adja, amelyek egyúttal a teljes vízháló­zati hierarchiai rendszer elemeit is jelentik. Az els'őrendű vízfolyások térképi kijelölése ter­mészetesen csak kellő részletezettségű térképen lehetséges. A legrészletesebb térkép, amelyet a Zagyva—Tarna vízrendszer vízfolyásainak ren­dűségi vizsgálatához felhasználtunk, egy 1 : 40 000 léptékű, turista célokat szolgáló térkép volt. A térkép az állandó vízfolyások mellett az állandó vízfolyásokhoz közvetlenül csatlakozó nagyobb vízmosásokat tünteti fel (1. ábra); joggal feltéte­lezhető, hogy ezen a térképen csupán a másod- és magasabbrendű vízfolyások jelölhetők ki teljes­séggel, az elsőrendű vízfolyások teljes körű kijelö­lésére részletesebb térképekre lenne szükség. További vizsgálataink arra- irányultak, hogy miként lehet a kevésbé részletező térképek birto­kában felépíteni a vízfolyások hierarchiáját. Ehhez vezessük be a feltételes rendűséget. Feltételes első­rendűnek tekintsük az adott léptékű -térképen mellékág nélküli vízfolyást, feltételes másodren­dűnek két feltételes elsőrendű vízfolyás összefolyá­sát és így tovább a Horton-elvnek megfelelően. Vizsgáljuk meg ezek után azt, hogy a különböző léptékű térképről meghatározható feltételes rendű­ség hogyan viszonyul egymáshoz és a természeti valóság feltétel nélküli rendűségéhez, maga a fel­tételes rendűség hogyan változik a térkép részlete­zettségétől függően. E vizsgálatokhoz felhasznál­tuk a már említett mátrai turistatérkép mellett az 1 : 200 000 léptékű „Magyarország vízfolyásai és belvízcsatornái" (OVH Vízrendezési és Vízhasz­nosítási Főosztály, 1976) térképetj az új Vízgazdál­kodási Kerettervhez készült 1 : 500 000 léptékű 1. ábra. A vízfolyások rendüsége a'Parádi-Tarna vízgyűjtőjében 1:40 000 léptékű térkép alapján (részlet) a) vízválasztó, b) vízfolyás, c) vízmosás Puc. 1. nopadoK eodomoKoe na eodocöupe pp. Tlapadu-TapHa na ocHoeanuu Kapmu e Macuimaőe 1 : 40 000 (de­majib) a) eodopazdeji, b) eodomoK, c) öbicmpomoK Abb. 1. Bangigkeit der Wasserl'áufe im Einzugsgebiet des Parádi-Tarna, anhand einer Karte im Maßstab 1 : 40 000 (Detail)

Next

/
Oldalképek
Tartalom