Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
11. szám - Nováky Béla: A vízhálózati elemek növekedésének törvényszerűségei a Zagyva–Tarna vízrendszerben
• 518 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Nováky B.: A vízhálózati elemek delkeznek. hogy mélyebb és nagyobb barázdákat alakítsanak ki az összegyülekező víz továbbvezetésére. Ezek a barázdák még nem állandó jellegűek, egy-egy újabb esőzés alkalmával átrendeződhetnek. Ez az összegyülekezési folyamat második szakasza. A vízsugarak további koncentrálódása tovább növeli a mozgó víz energiáját, amely már képes mederszerű, viszonylag állandó vízlevezető árkok, vízmosások kialakítására, amelyek a felszínen összegyülekező vizeket már terelik a végső befogadó felé. Ezeket az összegyülekezés harmadik szakaszára jellemző morfológia képződményeket lehet a vízhálózat elsőrendű elemeinek tekinteni. Az elsőrendű vízfolyások az év nagyobb részében többnyire szárazak maradnak, csupán nagyobb esőzések alkalmával telnek meg. A felszínen összegyülekező csapadékvíznek vonalas vízhálózatban való további koncentrálódása erek, patakok, kisvízfolyások, folyók, folyamok láncolatát adja, amelyek egyúttal a teljes vízhálózati hierarchiai rendszer elemeit is jelentik. Az els'őrendű vízfolyások térképi kijelölése természetesen csak kellő részletezettségű térképen lehetséges. A legrészletesebb térkép, amelyet a Zagyva—Tarna vízrendszer vízfolyásainak rendűségi vizsgálatához felhasználtunk, egy 1 : 40 000 léptékű, turista célokat szolgáló térkép volt. A térkép az állandó vízfolyások mellett az állandó vízfolyásokhoz közvetlenül csatlakozó nagyobb vízmosásokat tünteti fel (1. ábra); joggal feltételezhető, hogy ezen a térképen csupán a másod- és magasabbrendű vízfolyások jelölhetők ki teljességgel, az elsőrendű vízfolyások teljes körű kijelölésére részletesebb térképekre lenne szükség. További vizsgálataink arra- irányultak, hogy miként lehet a kevésbé részletező térképek birtokában felépíteni a vízfolyások hierarchiáját. Ehhez vezessük be a feltételes rendűséget. Feltételes elsőrendűnek tekintsük az adott léptékű -térképen mellékág nélküli vízfolyást, feltételes másodrendűnek két feltételes elsőrendű vízfolyás összefolyását és így tovább a Horton-elvnek megfelelően. Vizsgáljuk meg ezek után azt, hogy a különböző léptékű térképről meghatározható feltételes rendűség hogyan viszonyul egymáshoz és a természeti valóság feltétel nélküli rendűségéhez, maga a feltételes rendűség hogyan változik a térkép részletezettségétől függően. E vizsgálatokhoz felhasználtuk a már említett mátrai turistatérkép mellett az 1 : 200 000 léptékű „Magyarország vízfolyásai és belvízcsatornái" (OVH Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztály, 1976) térképetj az új Vízgazdálkodási Kerettervhez készült 1 : 500 000 léptékű 1. ábra. A vízfolyások rendüsége a'Parádi-Tarna vízgyűjtőjében 1:40 000 léptékű térkép alapján (részlet) a) vízválasztó, b) vízfolyás, c) vízmosás Puc. 1. nopadoK eodomoKoe na eodocöupe pp. Tlapadu-TapHa na ocHoeanuu Kapmu e Macuimaőe 1 : 40 000 (demajib) a) eodopazdeji, b) eodomoK, c) öbicmpomoK Abb. 1. Bangigkeit der Wasserl'áufe im Einzugsgebiet des Parádi-Tarna, anhand einer Karte im Maßstab 1 : 40 000 (Detail)