Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
11. szám - Dr. Kőrösmezey László: Szempontok nagyobb városaink szennyvíztisztító berendezéseinek tervezéséhez
510 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Dr, Körösmezey L.: Szempontok nagyobb városaink 5.6. Előülepitők Amikor felmerül a választás nagyméretű ülepítő medencék különböző fajtái között, hang,súlyozni kell, hogy az alábbi gondolatmenet a sajátos hazai viszonyokra vonatkozik. A szennyvízgépek gyártása még ma se erős oldalunk, és a választék is kicsi. így az optimum-keresés nem támaszkodhat csak a hidraulikai vagy szenny víztechnológiai igények egyoldalú kielégítésére, hanem számba kell venni a hazai vízgépészeti adottságokat is. Tudott dolog, hogy a sugár irányú átfolyású ülepítők hidraulikai kihasználhatósága jelentősen kisebb, mint a hosszanti átfolyású ülepítőké azonos hasznos térfogat, vagy hasznos felület mellett (3. kép). Ha ehhez hozzávesszük a 4. pont alatt felsorolt előnyöket, szinte egyértelművé válik, hogy jobb és gazdaságosabb a hosszanti átfolyású, tömbösen megépíthető ülepítők alkalmazása. Ennek ellenére a gépészet nagyobb szerepe ezekkel a műtárgyfajtákkal szemben sok követelményt támaszt és felemészti bőségesen az építési költségekben elérhető megtakarítást. Ma a hoszszanti ülepítők kotrói kevésbé üzembiztosak a köralakú medencék kotróinál, a medencék összeépítését is akadályozzák és mivel több szükséges belőlük, drágábbak is. A kiülepedett iszap sok zsompban gyűlik össze, amelyekből külön-külön kell kiszivattyúzni azt. A szivattyúk összehangolt működését szabályozható vezérlő-rendszerrel kell irányítani úgy, hogy az iszap szállítása az érkezés helyén, az iszapsűrítésnél már folyamatos legyen. Az ülepítőkbe érkező szennyvizet sok medence felé kell egyenlően elosztani, ami megfelelő elzáró szerkezeteket, a medencék előtt nagyméretű csatorna kialakítását teszi szükségessé. Ez utóbbiban meg kell akadályozni az ülepedést, amire többnyire légbefúvást alkalmaznak Ezek a felsorolt követelmények a vízgépészet számára — úgy tűnik — túl sok és túl nehéz feladatot jelentenek, ami ugyanakkor túl sok költséggel is jár. Ezek lényegesen nagyobb összegre rúghatnak, mint amennyit az építés révén meg lehet takarítani. Ezen túlmenően e sok részlet kialakítására a megfelelő tapasztalat is hiányzik. Ezért ma még biztonságosabbnak tűnik a hagyományos osztótorony és az ehhez csatlakozó néhány köralakú, sugár irányú átfolyású medence alkalmazása. Egyedi esetben, ha a befogadó igényli és szükségessé teszi a befogadóba kerülő szennyvízből a tápanyag : nitrogén és foszfor kinyerését is, szóba jöhet a hosszú levegőztetési idejű szennyvíztisztítás. Ebben az esetben sor kerülhet az előülepítők teljes elhagyására is. Úgy hiszem azonban, hogy az eleveniszapos medence és utóülepítő méreteinek megnövekedése olyan beruházási, a levegőztetés idejének megnövekedése pedig olyan üzemköltségtöbblettel járna, ami ebben a nagyságságrendben már nincs arányban a módosított technológia által elérhető nitrifikáció és denitrifikáció előnyeivel. (2) 3. kép. .1 debreceni előülepítő szennyvízbevezető osztóhengere és kotrója szerelés közben Photograph 3. Inlet distributor und scraper in stage of mounting in the primary sattling tank at Debrecen Bild 3. Teilzylinder der Abwasserzuleitung und Räumer des l'orklärbeckens in Debrecen 5.7 Biológiai szennyvíztisztítás 5.7.1 Eleveniszapos medencék Olyan ponthoz érkeztünk gondolatmenetünkben, ahol gyakorlati tapasztalattal — legalább is a tárgyalt nagyságrendet illetőleg — nem rendelkezünk. A közelmúltban helyezték üzembe az eddigi egyetlen hazai 70 000 m 3/d feletti teljesítőképességű biológiai szennyvíztisztító berendezést, de ennek üzemi tapasztalatait eddig még senki se összegezhette. Ezért a tapasztalatok értékelését későbbi időpontra kell halasztani, csupán elméleti megfontolásokat lehet tenni. Minden kérdéscsoportot nem lehet érinteni, olyan kiterjedt a tárgy is és az ezzel foglalkozó szakirodalom is. Teljességre törekvés nélkül lássunk néhány szempontot az alábbiak szerint: — Nagyobb városaink csatornahálózata mindig szállít ipari eredetű szennyvizeket is a tényleges házi szennyvízen kívül. Ezért célszerű a biológiai tisztítás előtt laboratóriumi, vagy még inkább félüzemi méretű kísérlettel megállapítani, hogy az adott helyen milyen paraméterű tisztítást célszerű alkalmazni (tartózkodási idő, fajlagos iszapterhelés (kg B01 5/m 3 medence-h, kg BOI 5/kg iszap szárazanyag h/, KOI fajlagos oxigénigény). Ilyen kísérletek a Győr városi tisztítótelep tervezését előzték meg, bár a biológiai tisztítás megvalósítása, de még megtervezése is a távoli jövő feladatát fogja képezni; — Már előre szorgalmazni kell a nehezen bontható, vagy nagy mennyiségű szennyezést kibocsátó üzemekben a szennyvíz előtisztítását, a gyártástechnológia módosítását, vagy egyszerűen az üzemtechnológiai fegyelem megnövelését (pl. tejüzemekben, húsüzemekben, konzervgyárakban stb.); az üzemektől lehet, sőt kell hozzájárulást kérni a központi tisztítótelep költségeihez, ami adott eset-
