Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

11. szám - Dr. Kőrösmezey László: Szempontok nagyobb városaink szennyvíztisztító berendezéseinek tervezéséhez

508 Hidrológiai Közlöny 1983. 11. sz. Dr, Körösmezey L.: Szempontok nagyobb városaink így fordulhatott elő, hogy Miskolcon n telep kezelői kiiktatták. Igaz a miskolci csatornahálózat elválasztott rendszerű és a gereb után, az átemelés előtt áll a finom rács az átemelő védelmében. Hasonló szerepe van a kőfogónak a csatornában, annak fenekén görgetett kő, tégla stb. visszatartására. Ebből az egyszerűen a csatorna feneke alá mélyített zsompból, víz alól, markolóval lehet kiszedni az összegyűlt görgetett anyagot a szennyvíz folyamatos átfolyásának akadályozása nélkül. 5.2. Finom rács Az előtisztítás egyik legfontosabb eszköze. Feladata, hogy a szennyvízből azt az anyagot, ami annak inhomogenitását elsősorban okozza, kifogja. A szennyvíztisztítás mechanikai és biológiai, vagy az iszapkezelés fermentációs folyamatai vajmi csekély mértékben változtatják meg a műanyagoknak, fából készült termékeknek, de még a szálas anyagoknak is az állapotát. Viszont ezek az anyagok az iszapkezelés egyre inkább gépesített folyamataiban, a kényesebb gépszerkezetekbe kerülve, azokat károsíthatják, vagy működésüket zavarják. A rács tehát minél kisebb pálcaközű és minél többet fog ki a fenti anyagok közül, minél homogénebbé teszi a szennyvizet, annál többet tesz egy tisztítótelep zavarmentes üzeméért. Sajnos szennyvízrács olyan méretben és olyan pálcaközzel, amilyen a tárgyalt nagyságú telepekhez szükséges, ma még nincs hazai gyártmányaink között. Ezért a következő megoldások lehetségesek: a) Külföldről szerezzük be a rácsot, mint Miskolc tisztítótelepéhez és a Fővárosi Csatornázási Művek telepein. Európában a legelterjedtebb és a legszellemesebb kivitelű a Geiger cég ún. ,

.Kletterrechen" nevű gépi tisztítású rácsa, amelynél a rácstisztító a rácsszerkezet meghosszabbított rácskeretére szerelt fogaslétrán mozog fel és le, miközben a tisztító-fésű — kényszerpályára szorítva tisztítja le az akár 1,5 cm pálcaközű rácsot. b) Hazai rácsot alkalmazunk (Vízgépészeti Vállalat), amely azonban ebben a nagyságban csak 3 cm pálcaközzel készül. Az ezen áthaladó szennyvízzel — ha nem lesz benne sok szálas anyag — valószínűleg nem lesz baj a tisztítás folyamatai során. A szálas anyagok a levegőztető kerékre csavarodva zavarhatják annak működését. — Az iszapban azonban a darabos szennyeződés, amely a 3 cm-es pálcaközön áthalad, már biztos, hogy dugulást, vagy egyéb nehézséget fog okozni. Ezért számolni kell azzal, hogy az iszapot is át kell vezetni valami szűrő, vagy aprító szerkezeten, mielőtt a víztelenítő gépre —akár centrifuga, akár szalagszűrő-prés legyen az — vezetik. Erre példa a debreceni szennyvíztisztító telepen lesz. c) Végül a harmadik lehetőség, hogy a hazai ipar vállakozik — akár saját fejlesztés, akár kooperáció keretében külföldi céggel — a megfelelő méretű és pálcaközű rács előállítására. Erre a változatra példa Győr tisztítótelepe lesz -— ha az ígéretek valóra válnak. 5.3. Rácsszemét kezelés A rácsszemét a rácsról az esetek túlnyomó részében szállítószalagra kerül, amely azt valamilyen konténerbe, vagy szállítószalagra továbbítja. A rácsszemét a tisztítótele]» legundorítóbb, legnehezebben kezelhető mellékterméke. A kisebb telepeken alkalmazott elföldelés ilyen nagyságrendben nehezen javasolható és nem biztosítható az ehhez szükséges munkaerő. Elhelyezése szemétlerakó helyen a szállítás által okoz gondot: szagterjesztése, csepegése csak zárt szállítóeszköz használatát teszi lehetővé. A szállítóeszköz, a konténerek mosása, fertőtlenítése további hálátlan feladat. De még a szemét-lerakóhelyen is gondoskodni kell az elhelyezés technológiájáról, a rácsszemét lefedéséről. Mivel a tisztítótelep — mint később látni fogjuk—ebben a nagyságrendben már biogázt, tehát energiát termelő üzem, a termelt biogáz egy kis hányadával a rácsszemét elégethető és így higiénikusán megsemmisíthető. Feltétlenül ez a megoldás az, amelyet ebben a nagyságrendben választani kell még akkor is, ha a megfelelő égető berendezés nem hazai termék és kooperációs gyártása nem minden körülmények között biztosított. Nehezíti a helyzetet, hogy a rácsszemét kifogása után még nagy víztartalmú, így égetése előtt szükség van víztartalmának csökkentésére. Erre a préselés a szokásos módszer, de az e célra használatos prés ugyancsak import, lehet osztrák, vagy német beszerzésű. Érdemes volna ezt a gépet a hazai ipar által más szakterületen használatos géppel helyettesíteni, illetőleg egy ilyen gépet erre a célra adaptálni. A rácsszemétnek, ennek a kellemetlen anyagnak a megsemmisítésére, elhelyezésére mégis az elégetés a leghelyesebb módszer mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból. — Az égetés után maradó anyag kis mennyisége és ártalmatlan volta miatt feltöltésre bárhol felhasználható. Rácsszemét égetésre tényleges hazai példa csak n Délpesti szennyvíztisztító telep rácsszemét égetője, ahol Geiger (NSZK) rácsszemét prés, és Purator forgó kemence dolgozik, sőt még közben egy aprító gépet is alkalmaznak. 5.4. Homokfogó A homokfogók klasszikus kialakítását az utóbbi évek gyakorlata gyökeresen megváltoztatta. A légbefúvás nem csak a szennyvíz átfolyásának hidraulikus képét, hanem a szennyvíz minőségét is képes megváltoztatni és szennyeződését is tudja csökkenteni. A minőség javítását a tisztítótelepre rothadó állapotban érkező szennyvíz felfrissítése, a szennyeződés csökkentését a zsiradék felszínre úsztatása jelenti. E két utóbbi funkció hatásosságának szükség szerinti javítását a műtárgy méreteinek növelésével lehet elérni. A tényleges igényeket a helyi adottságok szabják meg. Ezen a területen a hazai ismeretanyag kiegészítésre szorul. Az biztos, hogy a rothadó állapotú szennyvíz felfrissítése sok oxigént, de a mikroorganizmus-kép megváltoztatásának szükségessége miatt hosszú időt is igényel. Ezen segíthet a szennyvíznek beoltása már kitenyésztett aerob mikroorga-