Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

10. szám - Abonyi István–Dr. Zsuffa István: Vízrajzi adatok ellenőrzése számítógéppel

Abonyi l.—Zsuffa I.: Vízrajzi adatok ellenőrzése hogy a hibák magának az észlelésnek az ellenőriz­tetésével (például telefonon leadott utasítással) javíthatók. Az előrejelzésekre is használt adatok ellenőrzése az előrejelzett értékek alapján általában megoldott, hiszen az előrejelző központok előrejelzéseiket ellenőrzik! Alapvető gépi feladat tehát a naponta érkező adatok gépi ellenőrzése, az ellenőrzött adatokkal a gépi adatrendszer folyamatos bővítése. A frissen érkezett adattal tehát elvégezzük — a vízállás korlátok és — a vízállásváltozás korlátok szerinti ellenőrzést és az egyidejű felvízi és alvízi vízállásadatokkal: — a felvízi esés és — a felvízi esésváltozás valamint — az alvízi esés és — az alvízi esésváltozás korlátjaival az ellenőrzést. Hetedik ellenőrzési eljárásként megvizsgálja a gép az előző napi előrejelzett értéktől való eltérést is. A jónak minősített adatot az ideiglenes előre­jelzési adatrendszerhez csatoljuk. A bajai dunaszakaszra az előrejelzési kapcsola­tokat 10 naponként felújítjuk, azaz újabb előre­jelzési segédletsorozatot számítunk úgy, hogy a frissen érkezett 10 új adatot az adatrendszerhez hozzáadjuk (és a számításnál az így növelt adat­rendszernek csak a legutolsó 90 adatát vesszük figyelembe). Az előrejelzési segédletek készítésénél a megbízható alapadatsornak a jelentősége igen nagy, tehát minden ilyen adatrendszer növelésénél újabb részletes adatellenőrzést végeztünk. Az ideiglenes előrejelzési adatrendszerből elő­hívott 10 adatot, az előrejelzési ellenőrző program segítségével ismételten összehasonlítjuk az előre­jelzett értékekkel. Az eltéréseket a gép átmenetileg tárolja, számítja az eltérések négyzetösszegét, szórását, abszolút értékeinek átlagát stb. A gép ezután a 10 új adatot a csatlakozó megelőző 40 adattal együtt ismételten ellenőrzi, elvégzi a parazita árhullám vizsgálatát is. (A folyamatosan érkező napi adatokkal ez a vizsgálat nem végez­hető el, mert a parazita árhullámok csak a követő adatok birtokában elemezhetők!) így végered­ményben 10 naponként a 10 lépcsős ellenőrzést végezzük el, azaz a vízállásra, alvízi és felvízi esésre egyaránt az abszolút határokkal, a napi változás-határokkal és a parazita árhullámok szűrésével működő lépéseket. A 10. ellenőrző adat az előrejelzett értéktől való eltérés. E 10 vizsgálat eredményét a gép táblázatban nyomtatja ki, amelv gyorsan áttekinthető és értékelhető*. A havonta érkező vízállás-adatok ellenőrzése általában a vízállásadatok három lépcsős vizsgá­latára terjed ki. A vizsgálatot a megelőző hónap utolsó 10 adatára is kiterjesztjük, hiszen az utolsó napok parazita árhullámai nem vizsgálhatók! * Az ellenőrzés gépi eredményeit az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Szám í tóköz pontjának a gépe táblázatos formában kinyomtatja. Egy-egv kapcsolódó állomás esetén 6 lépcsős' alvízi és felví/i állomás esetén 9 lépcsős vizsgála­tot kell végezni. Hatásos vízgazdálkodási üzem esetén a víz­hozamadatokra esetleg napra kész állapotban szükség van. A gépbon tárolt, érvényesnek tartott vízhozamösszefüggés alapján ez a feladat végre­hajtható. Hasonló módon a havi adatokból az ideiglenes havi víz hoz am adatra is számítható. A vízhozamösszefüggés — szabad szelvény esetén előforduló - megváltozását csak mérnöki figyelemmel és sűrű, célszerűen irányított víz­hozammérésekkel lehet észrevenni. Uj görbe szer­kesztésére legfeljebb féléves megfigyelés után kerülhet sor. A mérések alapján történő „inter­polációs korrekció" a vízhozammérések azonnali feldolgozását igényli. A vízhozaméi lenőrzés következménye tehát nem az egyébként sem tárolt napi vízhozamadat módosítása, hanem a vízhozamösszefüggés vagy számítási eljárás javítása. A havonta érkező vízállásadatok ismételt fel­dolgozására az évente kiadásra kerülő — ma már géppel szerkesztett évkönyvek előkészítésekor kerül sor. A figyelmet ekkor elsősorban az évi vízhozamadatsor elemeire kell összpontosítani, hiszen a havi vízállásellenőrzés kielégítően műkö­dött. A vízhozaméi lenőrzésre k ülönösen akkor van szükség, ha a vízhozamok számítása folyama­tos volt. (Bár e folyamatos vízhozamadat fel­dolgozás eredményeit tárolni nem kell.) Mind a görbékről közvetlenül leolvasott, mind az inter]Kilációs algoritmussal készült vízhozam­adatsor ellenőrzendő. A háromlépcsős ellenőrzés mellett a mérések és a görbéről leolvasott értékek eltérését minden eset­ben ellenőrizni kell! Csatlakozó alvízi, illetve felvízi vízhozamnyilvántartó állomás adataival az egész évre vagy a havonkénti vízháztartási vizsgálatot, vagy az összes árhullámra a .Muskin­gum-féle algoritmikus számítást el kell végezni. Az eredmények alapján kell eldönteni, hogy -— a régi görbe használható-e, új görbét kell-e szerkeszteni, vagy -—- az interpolációs módszer megbízható ered­ményt adott. Mérnöki munka az ú j összefüggés meghatározá­sa. Lehetséges, hogy ehhez és a megbízható vízhozamadatsor közreadásához még további infor­mációkra van szükség. Ezek a számítások „visszacsatoló" ellenőrző jellegükkel az adatrendszer minőségének a javí­tását is szolgálják. A visszacsatolás jellegű megálla­pításoknak a következménye három irányú lehet: 1.A visszajelentett hibák alapján a vízhozam­összefüggéseket felülvizsgáljuk, szükség esetén újra szerkesztjük, többváltozós vízhozam kap­csolat készítésére térünk át. 2. Az adatsorok egyes részhalmazatait a különböző számításokból — különböző mértékben kivonjuk, vagy a megváltozott viszonyokra vonatkozó információtartalmuk csökkenésére felhívjuk a figyelmet. 3. Különleges vizsgálatokat, trend-számításokat, az emberi hatások determinisztikus vagy sta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom