Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa. II. rész
Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1983. 10. sz. 439 300—400 m között jelölte meg. Megállapítását a tapasztalt vízminőség-változás is alátámasztja (2. ábra). A Tiszántúlon Hajdúszoboszló és Békéscsaba környéke egyaránt a felszálló vízmozgások területére esik. Mindkét helyen a víz keménységének és Na-tartalmának — ezzel összefüggésben a kalcium-hidrokarbonátos jellegének fokozatosan nátrium-hidrokarbonátossá változása — sőt a komponensek szélső értékei (a keménység változása' a 20—30 nkf, a víz Na-tartalmának alakulása 20—350 mg/l) azonos határok közötti. A változás azonos jellege eltérő földtani képződményekben volt megállapítható (3. ábra). Tapasztalat szerint a Kecskeméti típus ott gyakori, ahol a szemcsés üledékek aránya dominál, a vízmozgás gyorsabb, így ion-cserére az agyagos képződmények alárendelt előfordulása miíitt nincs lehetőség. Ez a víztípus egyébként a leszálló vízmozgások jellemzője. A Békéscsaba-i víztípus agyagos területeken ioncserével alakul ki az Na és a Ca kicserélődése révén, az Na oldatban megy. a Ca pedig beépül az agyagásványokba. így a vízutánpótlódásokból eredő kezdeti kalcium-hidrogénkarbonátos vizek fokozatos ásványosodási folyamaton mennek át először kevert jellegit, ezt követően tisztán nátrium hidrogénkarbonátos víztípüsba. A vizsgálatok az alaptípusokat reprezentáló és átmeneti jellegű területekre vonatkoznak. Az előző elemzés alapján értelmezésük kézenfekvő. Az átmeneti vízmozgás egy sajátos esetét talál juk a stagnáló vizek területén, ahol mind a leszálló, mind a felszálló vízmozgás hiányzik, ill. rendkívül Összes keménység [nkf] • csekély. Ilyen területet talált Szebényi L. az alsó Duna-völgyében — többek között — Kalocsa környékén [22]. A stagnáló vízmozgás területén a víz sókoncentrációja ugrásszerűen megnő, a stagnálásnak vízminőséget érintő hatása is van. Feltételezhető, hogy ez a folyamat a gázosság alakulására is kihat és magyarázattal szolgálhat a terület pliocén rétegvizeinek kiugró értékű gázosságára is. A vízminőség-változás vizsgálatából levonható következtetések a víz kémiai összetételének általános változása kapcsolatban van a víz származásával, utánpótlódásával és a vízföldtani környezettel. — a leszálló vízmozgás (negatív nyomásállapot) területén a víz kémiai tulajdonsága alig, a felszálló vízmozgású helyeken (pozitív nyomásállapot mellett) a kémiai összetétel jelentősen változik. — az átmeneti jellegű területeken a változás a két tendencia közé esik. Egy területen jelentkező és a mélységközön belül érvényesülő különböző (részben leszálló, részben felszálló) vízmozgás ecetén a víz tulajdonságának alakulását két — töréspontban kapcsolódó — tendencia jelzi. a leszálló, a felszálló és az átmeneti jellegű területeken a víz ammóniatartalma és a rétegvíz gázossága között kapcsolat érzékelhető. így a víz ammóniatartalmából a rétegvíz gázosságára való következtetés lehetősége — egyéb lényeges körülmények figyelembevétele mellett — valószínűsíthető. — a mélységközön belüli hidrodinamikai rendszer változása, ill. a víz gázosságának összetettsége Összes keménység [nkf] 200 300 WO Na [mg/l] ° Sieved 300 Na [mg/t] Orosháza uoo 500 2. ábra. A rétegvizek egyes kémiai összetevőjének változása Szeged, Orosháza Puc. 2. M.iMeHenue omúeAbHbix xtiMimeciciix KOMnoneamoe nnacmoebix uoi) Abb. 2. Veränderlichkeit einzelner chemischer Schichlenwasserkomponenten
