Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Dr. Dávid László: A lefolyást befolyásoló hatások átfogó értékelése lefolyásszabályozási tényezővel (II. rész)
Dr. Dávid L.: A lefolyást befolyásoló hatások Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. 421 Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, VITUKI, Budapest. [31] Lászlóffy Woldemár (1969): A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai. Vízügyi Közlemények. 4. sz., Budapest. [32] Magyar Pál (1981): A Stanford-modell alkalmazása a Balaton vízgyűjtőjén. MHT. II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. [33~\Nováky Béla (1981): Vízhozamadatok javításának lehetőségei a folytonossági egyenlet figyelembevételével. MHT, II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. [34] Salamin Pál (1954): Vízháztartási vizsgálatok, Mérnök Továbbképző Intézet, 2169, Budapest. [35] Salamin Pál (1980): Természeti hidrológiai tapasztalatok elméleti következtetései. Vízügyi Közlemények, 1. sz. Budapest. [36] Szesztay Károly (1959a): Tavak és tározó medencék vízháztartási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő, 2. sz. Budapest. [371 Szesztay Károly (1959b): A Balaton vízháztartása. VITUKI jelentés, Kézirat, Budapest. [38] Szesztay Károly (1962): A tavak vízszintszabályozásának hidrológiai alapjai, Vízügyi Közlemények, 2. sz. Budapest. [39] Szesztay Károly (1968): Az állóvizek vízkészletgazdálkodásának hidrológiai alapjai. Hidrológiai Közlöny, 8. sz., Budapest. [40] Szesztay Károly (1980): A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai. Vízügyi Közlemények, 3. sz., Budapest. [41] Tung, Teou-Koung, Mays Laffy, W. (1981): State variable model for urban rainfall-runoff process. Water Resources Bulletin. Vol. 17. No. 2. AWRA, Washington. [42] Vajk Ödön (1981): A Tisza vízhozam idősorának vizsgálata és javítása. MHT, II. Országos Vándorgyűlés, I. kötet, Pécs. [43] Varsa Endre (1981): Kisfolyások vízjárásának jellemzése egy vízmérőhely adatainak alapján. Vízügyi Közlemények, 1. sz. Budapest. [44] Vízgazdálkodási Intézet (1980): Magyarország természetes felszíni vízkészletét jellemző hidrológiai adatok meghatározása. Témajelentés. (Kidolgozók: Szalay Miklós, Németh Miklós, Magyar Pál) MSZ: 7340, Budapest. [45] VIZITERV (1968): Hidrológiai adatok az erőmű üzemeléséhez (60 év adatai alapján), Tervező: Szalay M. A. Munkaszám: 14084. Sorszám: X—1. 01. 3, Kézirat, Budapest. [46] Winter C. Thomas ( 1981): Uncertainties in estimating the water balance of lakes. Water Resources Bulletin, Vol. 17. No. 1. AWRA. 06 HHTerpaJibHott oueHKe aHTponoreHHoro B03^eÍÍCTBHH Ha peiHOtt CT0K npH nOMOIItH 3aperyjiHp0BaHH0CTH CTOKa. HacTb 2-ji d-p JJaeud, JI. KaHflHflaT TexHHMecKHx HayK YCJIOBHH CTOKa C TßppHTOpHH BOflOCŐOpOB nOflBepraioTCfl 3HaMHTejibH0My aHTponoreHHOMy B03fleficTBHK), C0np0B0>K,naK)ineMy 06mecTBeHH0-3KOH0MHHecK0e pa3BHTHe. OueHKa H y^eT 3Toro BJIHAHHA «aBHO 3aHHTepecoBa^ia rHflpojioroB H cneunajiHCTOB BOflHoro xo3$iHCTBa. KojiHHecTBeHHbiH pocT h nporpeccHpyiomee ycjiowHemie aHTpoporeHHoro BJIHAHHH, 0C06eHH0 B qacTH npocTpaHCTBeHHO -BpeMeHHblX, KOJIHMeCTBeHHblX, KaneCTBeHHblX H SHEPRETHMECKHX <))AKTOPOB CT3BHT Bee ßojiee TPYAHO peuiaeMbie 3a«aHH. U,ejiec006pa3H0 i<3bicKHBaTb ynpomeHHbie, npHÖJWJKeHHbie MeTOflbi aro oqeHKH. PaßoTa, HCXOÄH H3 B3AHM00TH0MEHHÜ ME»JY pa3BHTHeM BOflocöopoB h ycjiOBHHMH CTOKa c TeppHTopHH ripe« .naraeT BHHMAHHIO mirarejiH HMCHHO TaKOH cnocoß HHTerpajibHOH oi;eHKH lejioBMecKoro BJIHHHHH. ABTOP AJIH onHcaHHH ÄeHTeJibHOCTefl npe^jiaraeT BBeneHHe Kos^cjwUHeHTa (f) H I;3JiaraeT MeTo^HKy onpeflejieHHji STOH MHOroKpHTepnajibHOH (JtyHKUHH ™na BbmrpbiiiiHbix ifyHKqHH. Pa3JiHMHbie (fiaKTOpbi CTOKa MoryT 6yTb cooTHeceHbi K03({>(J)HUHeHT0M 3aperyjIHp0BaHH0CTH CTOKa H sro H3MeHCHHAMH BO BpeiweHH. B KanecTBe KOHKpeTHoro npHMepa npeflCTaBJiaeTCii B3aHMHaji CBH3b M«K«y cpe ^HeMHoroJIETHHM 3HaieHHeM CTOKa H KOSC J K J ÍHUHCHTOM 3aperyjiHpoB3HH0CTH CTOKa flKH BOAOCßOpa p. 3ajia. A TOpOM oueHHBAETCJI npeAJiaraeMbiH MCTOH, 33TCM NPEFLCTABJIFLETCFL BJIHAHHC IIEJIOBEQECKOH «EATEJIBHOCTH Ha rHflpojiornqecKHe npoijeccbi B xo«e pa3BHTH>i Boflocöopa HA3BAHHOK penn. ABTOP npnxoflHT K BbiBO«y, MTO HopMa CTOKa c BOflocSopa p. 3ajia BCJieflCTBHe aHTponoreHHoro BJJHJIHHJI o6Hapy>KHBaeT TCHACHIJHH) K CHHWCHHIO. ABTOP oqeHHBaeT TaK»ce aKKyMyjinpyiomee BJIHAHHC BOFLOXPAHHJIHIN Majibiií BajiaTOH H pojib 3Toro coopyweHHa B ynpaBjieHHH npoueccaMH CTOKa B OTHOIIICHHH Bcero BOAoeöopa. B 3aKJiK)MeHHe aBTOp H3JiaraeT BMBOAM H npeflJio>KeHHH B OTHOUieHHH THflpOJlOrHHeCKHX HaŐJIlOfleHHH HA BOflOCÖOpe p. 3ajia B YCJIOBHAX HHTCHCHBHOFO 06mecTBeHH0-3KHOMHieCKOrO pa3BHTHfl. UMFASSENDE BEWERTUNG DER DEN ABFLUSS BEEINFLUSSENDEN MENSCHLICHEN EINWIRKUNGEN ÜBER DEN KOEFFIZIENT DER ABFLUSSREGULIERUNG Dr. Dávid, L. Kandidat der technischen Wissenschaften Im Verlauf der gesellschaftlich-ökonomischen Entwicklung werden die Abflußverhältnisse in den Einzugsgebieten durch menschliche Eingriffe erheblich geändert. Bewertung, Erfassung der Auswirkungen beschäftigen die Hydrologen und Wasserwirtschaftsspezialisten seit langher und in immer stärkerem Maß. Infolge der ständig wachsenden Zahl der Einflüsse und wegen den zunehmenden Wechselwirkungen zwichen ihnen wird aber Messung, Aufarbeitung und Berücksichtigung aller räumlichen ihrer und zeitlichen, quantitativen, qualitativen und Energieinhalts-Komponenten zu einer immer mehr unlösbaren Aufgabe. Zweckmäßig ist also nach einer einfacheren Näherungsmethode zur Bewertung dieser Einflüsse Umschau zu halten. Aufgrund einer skizzenartigen Umreißung der Wechselwirkung zwischen Abflußgebietentwicklung und Abflußverhältnissen wird ein Beispiel zur umfassenden Erfassung der Menschentätigkeit gezeigt. Zur Charakterisierung der Tätigkeiten wird die Einführung von Koeffizienten der Abflußregulierung (<p) empfohlen und die Bestimmungsmethode dieser aus denen wichtigsten Komponenten aufgebauten Multikriterien- Funktion vom Nützlichkeitstyp. Die verschiedene Abflußparameter können auf den Koeffizient der Abflußregulierung und dessen zeitliche Änderungen bezogen und über diese Beziehungen können die menschlishen Einflüsse bewertet werden. In konkreter Form wird dies im Einzugsgebiet des Zala-Elusses gezeigt; über das langjährige Mittel der jährlichen Abflußspende und seiner Beziehung zum Koeffizient der Abflußregulierung wird das empfohlene Verfahren sowie die hydrologische Auswirkung der Menschentätigkeit im Verlauf des Ausbaues des Zala-Binzugsgebiets bewertet. Festgehalten ist, daß das langjährige Mittelder Jahrespende der Zala auf Einfluß der Menschentätigkeit zurückgeht. Bewertet wird die Speicherwirkung des Kis-Balaton in der Abflußregulierung des ganzen Einzugsgebiets. Hinsichtlich Weiterentwicklung des Zala-Einzugsgebiets, Hydrologie und hydrographische sind Folgerungen und Vorschläge formuliert.
