Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: Az alföldi rétegvizek metángázosságának vízföldtani prognózisa (I. rész)
4112 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. Dr. Karácsonyi S.: Az alföldi rétegvizek JELMAGYAR AI AT1. A Ceglédberceli-hótsóg mentén feltételezett törésvonal 2. A közbetelepült Tisza-vidéki folyóvízi üledék Hg-i hatara 20 to 60 80 moiwito ~7 ' 2 ~~ 14. ábra. A Duna—Tisza köze eolikus üledékeinek vastagsági térképe (Molnár B.) Puc. 14. Kapma Moii)U}Hocmu pa3eumua30AunecKux omAOxceHuü e MeiKdypenbe JJyhiaü-Tuca (no MoAHap E.) Abb. 14. Mächtigkeitskarte der äolischen Sedimenten des Donau —Tisza—Zwischenlandes (Molnár B.) helyi gázosságában felismerhetőek, azonban lokális jellegük az átfogó következtetést kizárja. A Tiszántúl É-i felén a negyedkori üledékek a legkedvezőtlenebb kifejlődésűek, helyenként minimális vastagságúak. Az üledékösszlet kialakulása és szemcseösszetétel sok vonatkozásban hasonló a Duna—Tisza közéhez. Borsy vizsgálata szerint a szelvény felszínközeli részében a helyben maradt és szervesanyaggal megkötött szinteket a klímaváltozások ciklusainak megfelelően szélhordott — tehát szervesanyagban szegény- üledékek követik. sE felépítésből következően a csekély mértékű szervesanyag felhalmozódás mellett a rétegek gázvisszatartásának feltételei sem kedvezőek. A pliocén rétegekben a vizek összefüggő területi gázossága hiányzik, lényegében a helyben történő gázképződés elsődlegessége helyett a hosszabb időtartamú földtani események hatása eredményezi a vizek helyi jellegű, de magasabb gáztartalmát. A pliocén üledékképződésének folyamata a vízadórétegek kifejlődése, aránya stb. ebből következően a rétegvizek utánpótlódása, hidrodinamikai sajátossága, a vízkémiai összetétele és annak változása is eltérő. A pliocén rétegvizek gázossága is ezt a jelentős különbözőséget tükrözi. 2.2 A gázképződés és a gázvisszatartás Az üledékgyűjtők biogén eredetű gázkészletét a gázképződés intenzitása és az üledékösszlet gázvisszatartóképessége együttesen határozza meg. Tissot— Welte vizsgálata szerint a biogén gázképződés felszínközeiben a legintenzívebb és a mélységgel rohamosan csökken, és az a tendencia, mintegy 800 m-ig tart [29]. A gázképződés jellege annak intenzitásától függetlenül általában azonos. A visszamaradó biogén gázkészlet a képződés intenzitása mellett az üledékösszlet gázvisszatartóképességétől függ. Részben zárt, vagy felnyíló fedőképződmények esetén a képződött gázok, vagy egy részük könnyen eltávozhat (kisszellőzés). A Gázképződés - gázvisszat a r t á s (7) A gázképződés intenzitása ® A rétegössziet gázvisszatartó képessége — (3) Közvetlen gázkiáramlás °o° O 0 0 (3 °o° O 0 0 o"o°o°o ^ °0 0 ÍA 0 a 0 faó o/o'o o"o°o°o ^ °0 0 ÍA 0 a 0 faó o/o'o w) -k o|o O "O ßu M w) -k o|o O "O ßu M w) -k o|o O "O ßu M 0, b, 15. ábra. Az üledékgyűjtő bakteriális eredetű gázképződése és készlete, kedvező a) és kedvezőtlenebb adottságok b) esetén Puc. 15. EaKmepozeHHOe za300Öpa30eaHue pe3épeyapa omAOJKeHuü u 3anacbi o6pa3oeaemezocH za3a e 6AÜzonpunmHOM (a) u HeőAazonpunmHOM (6) cmeneHUu oöcmonmeAbcme Abb. 15. Bakteriogene Gasbildung und Gasvorräte im Sedimentbecken bei a) günstigen, b) ungünstigeren Gegebenheiten
