Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

9. szám - Zsoldos Zoltán–Müller István: Környezetkímélő szőlő- és bortermelési rendszer

400 Hidrológiai Közlöny 1983. 9. s2. Zsoldos Z.— Müller I.: Környezetkímélő szőlőtermelés telepítéseket. Ez alól Tihany és Szigliget kivétel, tudniillik ezekre a természetvédelmi területekre a rendelkezés nem vonatkozik. A Balaton 1 km-es ún.: parti sávjában bizonyos kemikáliák (elsősorban perzisztens gyomirtó­szerek, halakra mérgező rovar- és gombaölőszerek) használata tilos. Növényvédelmi technológiánkat ennek figyelembevételével tervezzük meg és hajt­juk végre. Ömlesztett műtrágya tárolás fedetlenül 5 km-es sávon belül tilos, 500 m-en belül pedig semmilyen formában nem lehet műtrágyát tárolni. Raktárain­kat ennek megfelelően alakítottuk ki. A Termelési Rendszerközpont, az Állami Gaz­daság, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK) szakembereivel közösen kidolgozta a Balaton-felvidék szőlőültetvényei­nek környezetkímélő, növényvédelmi és táp­anyaggazdálkodási technológiáját. Az új tech­nológia kiküszöböli a hagyományos termesztés környezetszennyező elemeit, melyeket az alábbiak­ban foglalunk össze: — felszíni műtrágyázás, — fekete ugarművelés, — erózió következtében fellépő talaj- és tápanyag­lemosódás, — vízelvezető műtárgyak hiánya, — túlbiztosított, indokolatlanul nagy számú nö­vényvédelmi beavatkozások, — a károsító előrejelzések hiánya, vagy hiányos volta, — nagy lémennyiséggel végzett permetezések, — légi védekezésekből eredő szereisodródások, — helytelen gyomirtási technológiából eredő káros peszticid terhelés, — halakra, melegvérűekre, hasznos rovarokra toxikus kemikáliák széles körű alkalmazása. E felsorolt technológiai elemek hozhatók össze­függésbe a szőlőtermesztés folyamatában a kör nyezet- és élővízszennyeződésekkel. A Balaton-felvidéki ültetvények mintegy 70 %-a hegy-völgy irányban művelt (1. kép). Az ún.: „fekete ugarművelés" — a sorközök rendszeres tárcsázása, kultivátorozása — azon túlmenően hogy rombolja a talajszerkezetet, elporosítja azt, 1. kép. Hegy-völgy irányban vezetett sorok Photo 1. Rows perpendicular to the slope rendkívül veszélyes az erózió ifeempontjából. A nyaranta nem ritkán lehulló 20—50 mm-es esőrések jelentős mennyiségű talajt mosnak le a lejtők aljába. Ennek mértéke változó 25—180 ton­na talajmennyiség is lehet hektáronként és évente. Természetesen a felszínre kiszórt vagy sekélyen bemunkált műtrágyák ilyen esetekben szintén elmosódnak és a Balatonba kerülve tovább növelik annak tápanyagterhelését és. az eutrozfizáció mértékét. Igaz ugyan, hogy az erózió útján el­vesztett talajban lévő tápanyagoknak csak egy igen csekély része (irodalmiadatokalapján 0,03 %-a) jut végül is a Balatonba. Nagy felületen és hosszú évek során ez mégis jelentős mennyiség, lehet. Az eróziós károk vízelvezető műtárgyak hiá­nyában még súlyosbodnak. Ezért az 5 %-ot meg­haladó lejtőkön meg kell határozni a megengedhető vízelfolyáshosszt és gondoskodni kell az össze­gyülekező vizek rendezett elvezetéséről. A növényvédelem területén is van tennivaló. Sok helyen „túlbiztosított" nagyszámú perme­tezésekkel oldják meg az ültetvények védelmét. Az indokolatlan vegyszerfelhasználás nemcsak a termesztés költségeit növeli, hanem szennyezi a környezetet, megbontja a biológiai egyensúlyt, mely ma még beláthatatlan károkkal jár. A tihanyi Biológiai Kutató Intézet vizsgálatai­ból kiderül, hogy a DDT még mindig kimutatható a halak testében, annak ellenére, hogy Magyar­országon tiltották be a használatát az elsők között a világon. A rendkívül mérgező foszforsav-észterek nem körültekintő használata következtében a hasznos rovarok száma erősen lecsökkent ugyanakkor ellenálló rezisztens atkafajok szelektálódtak ki. A kijuttatás-technológia hiányosságai követ­keztében — rosszul megválasztott, vagy hibás szórófejek — jelentős mennyiségű kemikália megy veszendőbe. A gyomirtás területén is komoly problémák vannak. A kloramino-triazin típusú herbicidek egyoldalú használata nehezen leküzdhető gyomok megjelenéséhez vezetett, (pl.: Amaranthus retro­flexus, Erygeron canadensis). A felsorolt problémák kiküszöbölésére készült el a „Környezetkímélő növényvédelmi és táp­anyaggazdálkodási technológia a Badacsonyi Sző­lő- és Bortermelési Renszerben" című munka, melyet kiadvány formájában az üzemeknek és az érintett szerveknek, intézményeknek megküldtnük. A technológia igen kedvező fogadtatásra talált, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a Balaton problémáját mindenki magáénak érzi. A benne foglalt technológiai ajánlásokat máris több üzem­ben bevezették és sikerrel alkalmazzák. Melyek ezek a környezetvédelmet szolgáló technológiai javaslatok? —- talaj- és levélanalízisre épülő tápanyag-vissza ­pótlás, — altalaj lazítás, mély műtrágyázás, — a tápanyagvisszapótlás legkorszerűbb mód­szereinek bevezetése (szuszpenziós műtrágyák, szerves humusztrágya alkalmazása)

Next

/
Oldalképek
Tartalom