Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Dr. Libor Oszkár–Dr. Barkács Katalin–Dr. Gráber Lea–Kuna László–Dr. Moser Judit–Dr. Varga Enikő: Települési szennyvíztisztítótelepek intenzifikálása vegyszeres derítéssel
42 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Dr. Libor O. és tsai: Települési szenny víztisztító telepek 1. táblázat Közüzemi szennyvizek laboratóriumi derítési adatni Table 1. Laboratory clarification data of sewages Összetétel V egv szeradagolás Ülepedési sebesség Szennyvíz minta lebegő [g/m 3] KOI [g/m 3] reaktív P [g/m»] AI 2(SO 4) 3 [g/m 3] bentonit [g/m 3] polimer [g/m 3] jellegű mutatószám [m/h] 13 alato tiiold vár eredeti elfolyó eltáv. % 22 (i 18 92 , 020 210 66 2,67 0,4 85 60 50 0,3 15 Keszthely eredeti elf ol yó eltáv.' % 29IS 44 85 580 185 68 5,37 0,93 8:5 40 50 0,5 11 Budapest XVIII. ker. eredeti elfolyó eltáv. % 335 17 95 360 138 62 4,77 2,1 56 60 50 0,6 16 Budapest XIII. ker. eredeti elfolvó eltáv. % 451 13 97 821 409 50 1,97 0,4 80 15 35 0,2 14 Budakeszi eredeti elfolyó eltáv. % 228 10 95 413 1,13 40 50 0,5 17 Tatabánya eredeti elfolvó eltáv. % 280 24 91 545 138 74 5,30 0,77 82 49 55 0,5 • ciumdioxid, szilikátok, karbonátok stb.) könnyen beépülnek az agyagásvány-polimer flokulumokba. A közüzemi (háztartási) szennyvíz lebegő szenvnyeződése azonban nagy hányadában tartalmaz kolloid méretű szerves anyagokat, melyek a vizes közegben eresen stabil lebegő állapotban vannak. Ezek kémiai összetételük, felületi tulajdonságaik, szerkezetük következtében csak nehezen épülnek be a flokulumokba. Nagy mennyiségű agyagásvány alkalmazásával elérhető ugyan a heteroflokuláció, de ez sem műszakilag, sem gazdaságilag nem előnyös. Ennek kiküszöbölésére célszerű ezért a kolloidokat a bentonit adagolása előtt destabilizálni. Erre a célra jól használhatók a hidrolizáló háromértékű fémsók, (alumíniumszulfát, vas-sók) de alkalmazhatók kismolekulasúlyú kationos polimerek is. Az 1. táblázat közüzemi szennyvizek laboratóriumban végzett derítési adatait tartalmazza. Mint látható, a különböző helyről származó — jellegükben is eltérő sajátságú — közüzemi szennyvízminták nem nagy mennyiségű vegyszeradagokkal voltak hatásosan deríthetők. A lebegőanyag csökkenése szinte minden esetben meghaladta a 90%-ot. Ez együtt járt a derített szennyvíz KOI-jának ós reaktív foszfor tartalmának is jelentős csökkentésével. Több esetben tervezett kísérletsorozatok szerint végzett laboratóriumi kísérletek segítségével állapítottuk meg az egyes szennyvízminták deríthetőségének vegyszerszükségletét. A kapott háromváltozós másodfokú regressziós polinommal közelített eredményterek metszeti képei láthatók az 1. és 2. ábrán. Üzemi kísérletek működő szennyvíztisztító telepek intenzil'ikálására Az eljárást alkalmazó számos külföldi üzem tapasztalata, valamint az eredményes laboratóriumi kísérletek alapján az OVH támogatásával és egyes vízügyi vállalatok (Tatabányai Szénbányák, DRVV, FCSM) közreműködésével üzemi Polimer [mg/l] 1. ábra. Regressziós polinommal közelített eredménytér metszeti képe A szennyvíz zavarosságának változása rögzített bentonit koncentráció (40 ing/1) esetén az alumínium-szulfát és a polimer koncentráció függvényében Fig. 1. Contours of the objective function in linear regression approximated by a polynomial. Changes in sewage turbidity at constant bentonite concentration (40 mg/1 ) and varying aluminium sulphate- and polymer concentrations
