Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
9. szám - Vörös Lajos–Vizkelety Éva–Tóth Ferenc–Németh József: Trofitás vizsgálatok a Balaton keszthelyi medencéjében 1979-ben
Vörös L. és tsai: Trofitás vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1983. 9. sz. 39,3 veket gumidugóval buborékmentesen lezárva, megfelelő tartószerkezetben visszasüllyesztettük a fenékre függőleges helyzetben, alumínium fóliával elsötétítve. Az üledék oxigénigényét (respirációját) a csövekben lévő vízoszlop oxigéntartalmának csökkenéséből számítottuk ki. Az expozíció ideje a produkció méréseknél és az üledék oxigénigényének meghatározásakor 4 óra volt. A Keszthelyi-medence közepén a kísérleteket 10 és 14 óra között hajtottuk végre. Az egy órára számított produkció értékeket szorozva a napfelkelte és napnyugta közötti órák kettővel csökkentett számával, becsültük a napi produkciót. A napi légzést 24 órára számítottuk. Az expozíció kezdetén vett víz és üledékmintákból a laboratóriumba való szállítás után azonnal meghatároztuk az a-klorofill, ill. az üledéknél a feopigment tartalmat is (VOLLENW EIDER 1969, FELFÖLDY 1974, LORENZEN 1967). Az algológiai célra vett részmintákat a helyszínen nátriumacetátos Lugol-oldattal fixáltuk és a laboratóriumban a fordított planktonmikroszkóppal való feldolgozásig hűtőszekrényben tároltuk. Az oldott oxigéntartalom és a hőmérséklet vertikális változásának mérésére Hydrolab (Kahlsico) terepműszert használtunk. A keszthelyi meteorológiai adatokat a Központi Meteorológiai Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. Eredmények A fitoplankton biomasszája A fitoplankton biomasszája a méréssorozat kezdetén, június 26-án, a területre nem jellemzően igen alacsony, 2,3 mg/l volt. Ettől kezdve a biomassza előbb kisebb mértékben, majd július 24-től kezdve gyorsan nőtt és augusztus 7-én már 40 mg/l volt. Ez a nagy biomassza egész augusztusra jellemző volt, szeptember elején mértük a legnagyobb értéket (49,3 mg/l). Ezt követően a biomassza meredeken csökkent és a méréssorozat végén október 2-án 21 mg/l értéket mértünk (2. ábra). Ezt a jelentős nyári algatömegprodukciót elsősorban a fonalas, heterocisztás kékmoszatok okozták. 1 mg/l feletti biomasszája a következő fajoknak volt: max. biotaxon massza [mg/l] Anabaenopsis raciborskii WOLOSZ. 27,5 Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS 13,0 Euglena proxima DANG. 6,7 so to 30 2 0 10 0 2. ábra. A fitoplankton biomasszája a Keszthelyi-medencében 1973-ban és 1979ben Puc. 2. 3Ha'ienun ßuoMaccbi tfumonnaHKmoHa e KecmxeücKOM 3a/iuee BaAamoHa e 1973 u 1979 zb. Fig. 2. Biomass of the phytoplancton in the Keszthely Basin in 1973 and 1979 Cryptomonas ovata EHR. 4,8 Anabaena aphanizomenoides PORTI. 3,5 Synedra acus (KÜTZ.) var. radians (KÜTZ.) HUST. 2,9 Cryptomonas erosa EHR. 2,3 Aphanizomenon issatschenkoi (USSACZ.) PROSCHK.-LAVR. 2,2 Anabaena spiroides KLEB. 1,6 Ceratium hirundinella (0. F. MÜLL.) BERGH. 1,5 Rhodomonas minuta SKUJA 1,1 Nitzschia recta HANTZSCH 1,0 Az a-klorofill mennyisége nem követte pontosan a biomassza változását. A biomassza %-os klorofill tartalma június 26-tól július 24-ig viszonylag állandó volt: 0,51—0,55%, ettől kezdve fokozatosan csökkent és a minimumot szeptember 4-én érte el: 0,27 %-ot. Október 2-án ismét magasabb értéket, 0,43 %-ot mértünk. A fenti viszonyok miatt a klorofill csúcsértéke (168,8 mg/m 3) nem esett egybe a biomassza csúccsal (1. táblázat). 1 J79\ / / * / i \ X // / ^ \ V s / y 1973 I • v. VI. VII. VIII. IX. X. [hónap] 1. táblázat A fitoplankton biomasszája és a-klorofill koncentrációja Tü6a. 1. BuoMacca u KOHifeumpaiiun a-XAopo0UAH Table 1. The biomass and a-chlorophyll concentration of the phytoplancton Dátum VI. 26. * VII. 9. VII. 24. VIII. 7. VIII. 22. IX. 4. X. 2. Biomassza [mg/l] 2,49 7,09 15,3 40,4 39,2 49,3 20,9 Klorofill-a [mg/m 3] 12,7 39,2 83,9 168,8 146 133,2 90,2 Klorofill-a [ %] 0,51 0,55 0,55 0,42 0,37 0,27 0,43
