Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Varsányiné Tóth Irén–Wesselné Dr. Fodré Zsófia: Az ivóvíz kémiai paramétereinek változása a gáztalanítás hatására
Varsányiné Tóth l.—Wesselné Fodré Zs.: Az ivóvíz I Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. 39 Azokon a településeken, ahol gáztalanítás van, két településen sem NO™-t, sem N0~-t nem találtunk; két településen esak NO~-ot, kettőn csak NO"-t mutattunk ki, és négy olyan település volt, ahol N(>2 és NO~ egyaránt előfordult. Feltételezhető, hogy azokon a településeken, ahol NO~-t nem mutattunk ki, az NH+-NO" -NO" folyamat tökéletesebben lejátszódott, mivel a feltételezhetően közbülső termékként keletkezett NO" teljes menynvisége NO~-tá alakult. Összevetve az NH+-koncentráció csökkenését a keletkezett NO™ koncentrációjával azt találtuk, hogy az NH+-koncentráció csökkenése megfelel a képződött N0~-koncentrációnak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha NO™ és NO~ is kimutatható. Kivételt képez egyetlen település — Óföldeák — ahol a képződött NOj, illetve NO~ és NO" együttes mennyisége meghaladja azt a koncentrációt, amely megfelelne az NEM" csökkenésének. A 3. ábrán az egyes mintavételi helyeken képződött NO" mennyiségét tüntettük fel a víz eredeti NH^-tartalmának függvényében. Az ábrán jól látható, hogv az N H ( f-tartalom és a képződött NO~ mennyisége egyenesen arányos. Azokon a településeken, ahol csak NO~-t mutattunk ki a folyamat kevésbé ment végbe, ez abból is látható, hogy a kiindulási NH+-tartalomnak esak 50,0 %-a, illetve 13,0 %-a alakult át. E két település — Csanádalberti és Nagyér — a vizek eredeti NH+tartalma alapján különbözik egymástól. Csanádalbertin a víz NH,," 1 -tartalma 0,80 mg/l, Nagyéren 5,80 mg/l. Mivel az NH+-NO~ átalakulás (klórozással történő fertőtlenítés hiányában) feltételezhetően mikrobiológiai úton megy végbe, ez a mikrobiológiai folyamat általunk ismeretlen okból meglehetősen gátolt (50 %, ill. 13 %-os NH^-tartalom csökkenés). A nagy kiindulási NH^-tartalomnál azonban még ez a korlátozott átalakulás is 3. ábra. A hálózatban keletkezett N0 3 mennyiségének alakulásit a kutak eredeti NH 4 + tartalmának függvényében Puc. 3. Ofípa3oeanue NO~ e pacnpedeAumeAbHoü cemu e 3aeucuMocmu om ucxoiluoeo coöepxcaitUH NH + e aoOe KOAOdifee Abb. 3. Gestaltung der imNetz entstandenen NOQuantität, in Funktion des ursprünglichen NU* -Gehalts der Brunnen igen magas N0 2 -koncentrációkat eredményez. Összevetve a kiindulási NH+-koncentráció,csökke4 nését a keletkezett NO~-koncentrációval azt találtuk, hogy az NH+-on kívül az NO~-nek más forrása is kell hogy legyen (hasonlóan az Oföldeákon talált NO--hoz). A két településen ahol sem NO™, sem NO~ nem volt kimutatható, feltételezhető egyrészt az, hogy NO™ képződött, mivel az NH+-tartaloin 79,7 %-a, illetve 73,7 %-a átalakult, de a kis NH +-tartalom miatt a NO™ a kimutathatóság határa alatt van. Feltételezhető másrészt az is, hogy a hálózatban levő vasbaktériumok a ,,hiányzó" nitrogént beépítették. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gáztalanítás hatására a kémiai vízminőség megváltozott. Ez a változás csak a hálózati mintákban volt kimutatható, a gáztalanítóhoz közel levő vízmíítelepi mintákból nem. Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vízkezelés (pl. gáztalanítás) vízminőségre kifejtett hatásának vizsgálatára a vízmintavételezést a hálózat különböző pontjaira is ki kell terjeszteni. A vizsgált paraméterek közül az NH+-tartalom csökkent, és NO", valamint NO~ jelent meg a hálózatban. Feltételezhető, hogy az NH+ mikrobiológiai oxidációja következtében keletkezett a NO~, és ennek további oxidációjával a NO~. Ellentétben Tóth és mtsai [8] megfigyelésével, a víz keménységváltozását nem tapasztaltuk, és jellemző változás a vastartalomban sem volt megfigyelhető. A gáztalanító típusa, úgy tíínik, hogy sem az NH+ csökkenését, sem a NO" képződését nem befolyásolja. A NO"-koncentráció azonban eltérést mutatott a különböző típusú gáztalanítóknál. Az ,,A" típusnál a hálózatnál átlag 0,65 mg/l, míg a „B" és ,,C" típusúnál mindössze 0,02 mg/l, ill. 0,08 mg/l mutatható ki. A víz típusának hatását nézve azt találtuk, hogy a Ca-Mg(HC0 3) 2-os vizek esetében nagyobb menynyiségű NO" képződik — átlag 2,03 mg/l — mint a NaHCO a-os vizek esetében, ahol átlagosan mindössze 0,37 mg/l NO3 volt kimutatható a hálózatban. Eredménveiükből kitűnik, hogy a gáztalanítás következtében a vízminőség leglényegesebb változása a NO"- és NO"-képződés a kiindulási NH+tartalomtól és egyéb — nagyrészt még ismereten — tényezőktől függő. A II. táblázatból kitűnik, hogy a NO™-tartalom átlagos növekedése az M"SZ 450—1/78 sz. szabványban előírt 20 mg/l határértékhez viszonyítva elhanyagolható. A maximumokat tekintve azonban 10 mg/l-es NO~-koncentráció is előfordul, mely megfelel a szabvány védett vízadók vizére előírt „tűrhető" határérté-