Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Dr. Juhász E.: A regionális szennyvízkezelés Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. 37 Ilo (JoKTopaM oueiiKH MoryT öbiTb CKOHcrpyiipoBaubi uejieBbie (j)ynKunH, KOTOpbie nocjie cooTBeTCTBywiuero B3BeuiiiBann>i ßy/tyr BJiiuiTb na KOHe^Hbie BejiHMHHbi noKaaaTeJieii npii cpaBHHTejibiioii ouenKe BapnaHTOB. ripn H3JIHMHH IieCKOJIbKIIX BapnailTOB OnTHMajIbHbIM CMHTaeTCfl TOT

, no KOTOpbiAi sHaweHiie noi<a3aTejifl nojiywaeTCfl naiiÖOJIbUIHM. TaöA. 4. Co«ep>KHT npeaJio>KeHHbie (Jmicropbi onemai. Bbinojinemie pacneTOB HJijnocTpHpyéTcji naincJieHHOM npHMepe Oplimalisieriing der regionalen Abwasserbehandlung Dr. Juhász, E. Für die Einsammlungs-, Bedienungs- und» Unterbringungssysteme der räumlichen Abwasserkanalnetze sind die für die Variationen und der vergleichenden wirtschaftlichen Wertung ausgearbeiteten Varianten ausserordentlich zusammengesetzte, zahlreiche Beurteilungsfaktoren umfassende Aufgaben. Mit den herkömmlichen vergleichenden Berechnungsmethoden (Diskontierung, relative Wirkung, relative Umschlagzeit usw.) müssen die in Geldwert nicht ausdrückbaren Faktoren ausseracht gelassen werden. Die systemtheoretische Mehrzweck-Wertung — als sekundärer Faktor — kann auch die mit Messwerten direkt nicht ausdrückbaren Faktoren berücksichtigen und die Gesichtspunkte der Untersuchungen können auch auf weiteren Kreis ausgebreitet werden, wodurch die zur jeweiligen Wirtschaftslage gehörenden whichtigen Gesichtspunkte (Energieeinsparung, Verringerung der lebendigen Arbeit, Nutzung oder Wiederverwendung usw.) bei der Beurteilung direkt zum Ausdruck gebracht werden können. Für die Untersuchungsgesichtspunkte können auch Zielfunktionen ausgestaltet werden, die unter Berücksichtigung von entsprechenden Erwägungen auf die zur Vergleichung dienenden Endwerte der gegebenen Variante, einen Einfluss ausüben können. Im Falle von mehreren Varianten kann die den höchsten Wert gebende Variante als optimale Lösung der gegebenen Aufgabe betrachtet werden. Die Abbildung 4 zeigt die vorgeschlagenen Untersuchungsgesichtspunkte. Die Durchführung der Berechnung veranschaulicht in tabellarischer Zusammenstellung ein praktischen Zahlenbeispiel. (Folytatás a 20. oldalról.) szálastakarmányok közül a lucerna és vöröshere termelésével lehet számolni. Szőlő és gyümölcs termelésére szintén vannak alkalmas területek. A lápos területeken a zab és a kender is megtermelhető. A tájon a mezőgazdaság fejlett, a kutató intézetek munkája intenzív, bár nem összehangolt. Az erdőgazdálkodással 27 oldul foglalkozik. A tájon a turisztikai erdőnek történelmi hagyományai vannak. Az erdei talaj, sőt növényzeti viszonyok is igen változatosak. Az erdei állatvilággal annak idején Varga Lajos foglalkozott sokat tanulmányaiban. Az erdőgazdaság a természetvédelmi érdekeknek is megfelelni törekszik. A parkerdőben kívánatos a turisztikai létesítmények fejlesztése (kilátók, padok, sütőhelyek, szemétgyűjtők stb.). A nádlerinelésről szóló tanulmány 26 oldalas. A nádállományról, vízanalízisekről és nád termelésről szól elsősorban, de a Scirrhia rimosa gombakártevőt is említi leírásában. Hazánk legnagyobb összefüggő nádterülete a Fertő tavon található. A hasznosítás a Fertői Nádgazdasági Vállalat tevékenységi körébe tartozik. A magyar terület nádborítási adatai nem egyértelműek, mert 4200—6200 ha-ig váltakozóak az adatok. Ennek az is oka, hogy a tó vízállásváltozásai a nádborítás kiterjedését is befolyásolják. A nád mellett a keskenylevelű gyékény is honos a Fertő tóban. A Fertő tó nádasterületének vize más kémiai összetolt!, mint a tó nyíltvize. Borka Gy. vizsgálatai szerint a náddal borított terület evapotransszpirációja legalább háromszorosa a vízfelület evaporációjának. E megállapítás mellett szól, hogy 1 m

2 vízfelületen a nád teljes növekedésének felülete 12 in

3. A nád növényi és állati kártevőire Veszprémi B. ós Staár L. közölt adatokat az 50-es és 60-as években. A Scirrhia rimosa gombakártevőt hazánkban egyedül csak a Fertő tó nádasaiból ismerhetik. A halászatról szóló tanulmány 5 oldalas. A tó magyar szakaszán és annak mellékvizein 34 halfaj található. Egyes fajok csak átmenetileg tartózkodnak a tóban s nein alkotnak állományt. 1957 és I960 közt a tóból kifogott összes hal súlya évi átlagban 13,5 ezer kg, szemben az 1930—39 évek 30 ezer kg-rnos átlagával (a magyar vizekből). A halászok száma ma már mirttmális. A szerzők célja az volt, hogy vázlatos áttekintést nyújtsanak a Fertő tó, a szűkebb és tágabb értelemben vett Fertő-táj talaj-, mező- és erdőgazdasági, nádgazdasági ós halászati viszonyairól, megvilágítsák a hasznosítás, a termékenység fenntartásának ós fokozásának módszereit. Zádor Alfréd Dr. Bíró Kálmán: ,,\z árvaszúnyoglárvák (CH1RONÜ>111)A F- I kishatározója" Bp. VIZDOK, 1981. p. 230. á. 100 (tábla), bibi. 95, 21 cm. Magyarország területéről néhány száz árvaszúnyog fajt ismerünk. Lárváik elsősorban a vizek üledékfaunájában, a bentoszban játszanak fontos szerepet: elősegítik a szervesanyagok lebomlását, a szennyvizek tisztulását és fontosak a halak táplálkozásában is. Bizonyos fajok tömeges megjelenése a környezeti feltételek változására utal, pl. a szennyezettség jelzésére Btb. Ez a kiadvány, már terjedelménél fogva sem törekedhet teljességre. Az anyag összeállításakor azokat a fajokat gyűjtötte össze a szerző, amelyeket hazánkban már észleltek vagy amelyeknek előfordulása várható. Az árvaszúnyoglárva-kiadvány, mint határozó készítésének legnagyobb nehézsége az, hogy az idetartozó állatok közül sokat nem ismerünk elég pontosan, így ez jelenleg tehát nem kifogástalan és nem végleges. Célja az, hogy segítsen az árvaszúnyoglárvákat megismerni azoknak a vízügyi szakembereknek, akiknek munkájuk során erre szükségük van. Dr. Szabó Ivánné Dr. Jolánkai Géza—Fintér György: Területi (nem pontszerű) szennyezés és felszíni beinosódás. Bp. VIZDOK, 1982. p. 155, á. 35, (Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 131.J A kiadvány a felszíni bemosódás útján a befogadókba jutó területi (nem pontszerű) szennyezések meghatározására, számítására jelenleg rendelkezésre álló hazai és külföldi módszereket, eredményeket értékeli a gyakorlati alkalmazhatóság szemszögéből. Az egyszerű becslési és számítási módszerektől az összetett modellrendszerig bezárólag összefoglalja, elemzi a jelenlegi ismeretanyagot,

1 értékeli az egyes módszerek előnyös, vagy hátrányos tulajdonságait. A területi szennyezések hatásának feltárására a gyakorlatban végrehajtott átfogó vizsgálatok eredményeit az anyag esettanulmány keretében ismerteti. Helyszíni vizsgálati programok tervezését és végrehajtását a kiadvány irányelvek kialakításával, továbbá a szükséges számítások elvégzésére vonatkozó gyakorlati tanácsok közreadásával kívánja elősegíteni. Dr. Szabó Ivánné