Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Dr. Pálfai Imre: Az esőszerű öntözéssel szerzett tapasztalatok Magyarországon

Dr. Pál fai I.: Az esőszerű öntözés tetése kézi vezérléssel történik, az automatizálási törekvések még csak kísérleti stádiumban vannak. A legnagyobb, mintegy 400 hektáros, teljesen beépített csőhálózatú esőztető berendezésék a Tarcali és a Nemesnádudvari öntözőfürtben találhatók [5, 7]. Mindkét helyen szőlő öntözését szolgálják. Az esőztető berendezések központi szivattyútelepe rendszerint automatikus üzeműre van elkészítve. Vízhozamvezérléssel biztosítják, hogy mindig a szükséges számú gépegységek működjenek. Az automatikus berendezések üzembiztonsága nem teljesen kielégítő, gyakoriak a meghibásodások, a hibaelhárítás nehézkesen történik. Ezért nem ritkán kikapcsolják az automatikát és kézi vezérlésre térnek át, különösen ott, ahol egyébként is szükséges biztosítani a helyszíni felügyeletet. Automatikus üzemet általában csak ott folytatnak, ahol több szivattyútelep helyezkedik el aránylag kis körzetben (pl. Kalocsán, vagy Mezőhékén), és a szivattyútelepek felügyeletét egy központi diszpécser helyről el lehet végezni [12, 25]. Az esőztető berendezések különleges célú felhasználási területei közül legjelentősebb a városi és élelmiszeripari szennyvizek, valamint az állattartó telepeken keletkező hígtrágyák kiöntözése [18, 0]. Az első és legnagyobb szennyvízöntöző telep Kecskemét mellett létesült, nagysága 378 hektár [13]. Végső kiépítésben a szennyvízzel öntözhető terület 570 hektár lesz, s biztosítani fogja a közel 100 ezer lakosú város szennyvizeinek elhelyezését, ami környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű, mert a közelben nincsen megfelelő vízhozamú vízfolyás, ahová a szennyvizet be lehetne veszetni. Az esőztető berendezések fajlagos beruházási költsége tág határok között változik. A félig beépített csőhálózatú berendezések fajlagos beruházási költsége — 1981. évi árszinten — megközelítőleg 50 ezer forint/hektárra becsülhető. Az öntözés költsége is széles tartományban mozog; a berendezés típusától függően az utóbbi években — normális vízfelhasználás mellett — átlagosan 4 Ft volt m

3-enként [15]. A beruházási költségek növekvő tendenciáját elsősorban az azbesztcement nyomócsövek árának rohamos növekedése okozza. Az öntözési költség növekedésében — a nagyobb beruházási költségből eredő amortizációs hányadon kívül - az energiaköltség növekedése és a vízdíjak emelkedése játszik lényeges szerepet. Az öntözőberendezések kihasználása az utóbbi években általában 60—90 százalékos volt, az átlagos vízfelhasználás 1000—1500 m

3/hektár között ingadozott [7]. Az öntözőberendezések nem kielégítő kihasználása egyrészt azzal magyarázható, hogy az időjárás nem tette szükségessé a teljes kapacitással való üzemeltetést, közrejátszott azonban az is, hogy a gazdaságok egy részénél az öntözőtelepeken öntözést nem, vagy kevésbé igénylő növényeket is termeltek. A kifejezetten öntözésigényes növények vetésterülete az öntözhető területnek átlagosan 50 százaléka, a legjobb gazdaságokban 70—100 százaléka [7], A berendezések kihasználásának mértéke erős hatással van az öntözés gazdaságosságára, melynek megítélését számos tényező nehezíti (az ipari és a mezőgazdasági termékek eltérő árszínvonala, a beruházási állami támogatások időnkénti változása, az időjárás ciklikussága, a közvetett hatások nehéz számszerűsíthetősége stb.), annyi azonban megállapítható, hogy az öntözött növények terméshozama az elmúlt két évtizedben országos átlagban mintegy 20 százalékkal meghaladta a nem öntözött növények hozamát [7, 16, 18, 29], jelentősen hozzájárulva ezáltal a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. IRODALOM | I ] A lexer ,J. (Szerk.): Esőztető öntözőrendszerek. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadványa. Budapest, 1964. [2] Alcser J.—Szászhelyi P. (Szerk.): Az esőztető öntöző-berendezések ós üzemük. Mezőgazílasági Kiadó. Budapest, 1962. [3] Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 5/1979. (XII. 14.JÖVH—AH számú rendelkezése az öntözéshez és a tógazdálkodáshoz szükséges víz díjáról. Magyar Közlöny. 1979/87. [4] Bencze K.: Korszerű műszaki megoldások a szabadszállási öntözőfürtben. Hidrológiai Közlöny. 1976/

1 I. [5] Bőgi K.—Majoros E.: Az esőszerű öntözési mód fejlődése. MEM Tiszavidék Mezőgazdaság fejlesztési Irodája Közleményei. 6. füzet. 1975. [6] Csid)a h.—Kiss O.—Szinay M. — Vermes L.: Hígtrágya-hasznosít ás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1978. | 7 | Gsákvári Cs.: Célcsoportos beruházásból létesített öntözőfürtök vizsgálata. Összefoglaló. (Kézirat.) AG ROB ICR Öntözési és Meliorációs Tervező és Beruházási Iroda. Szolnok, 1980. [8]A>o6o.s A.: Öntöző berendezések tervezési módszerei. BME szakmérnöki jegyzet. Tankönyvkiadó. Budapest, 1971. [9] Fekete I. : A csőkutas öntözés tapasztalatai. Mezőgazdasági Kiadó. Builapest, 1964. [10] Fekete 1.—Dobos A.: Az öntözés mezőgazdasági ós műszaki tervezése. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972. | 1 ] ] Ijjas I.: Uj módszerek elágazó öntöző csőhálózatok méretezésére. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1971. | 12] Jarányi Oy.—Túri I.—Bencze K.: A kalocsai öntözőfürt megvalósításának és 10 éves üzemelésének tapasztalatai. VJZDOK. Budapest, 1974. [13] Kardos I.: Környezetvédelem, környezetfejlesztós Kecskeméttől a Tiszáig. Vízgazdálkodás és Környezetvédelem. 1975/3. |14Kálmán M. (Szerk.): Esőztető öntözések kézikönyve. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadványa. Budapest, 1965. [15] Keresztúrszki J. (Szerk.): Esőztető öntözőberendezések ökonómiai értékelése. I. füzet. (Kézirat). Öntözési Kutató Intézet. Szarvas, 1981. | 16] Keresztúrszki ./.—Kiss K.—KoczkaJ.: Az öntözéses gazdálkodás vállalati hatása 1976—1978-ban. (Kézirat). Öntözési Kutató Intézet. Szarvas, 1980. [17] Keresztúrszki J.—Szitó J.—Szőke Molnár L. Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése ós értékelése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 197(1. [18] Marjai Gy. (Szerk.): Esőszerű öntözés számokban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1966. [ 19] Marjai Gy.: Öntözésüzemi vizsgálatok. BM E szakmérnöki jegyzet. Tankönvvkiadó. Budapest, 1972. [20] Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 1980. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Budapest, 1981. [21] Oroszlány I.—Szalay Gy.: A szél zavaró hatása esőszerű öntözésnél. Vízügyi Közlemények. 1904/3. [22] Pálfai I.: A felszín alatti csőhálózatú esőztető berendezésekről. Magyar Mezőgazdaság. 1904/10.