Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata
320 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés Állandók: Q" = 6 m 3/h; Q" vIA t = 12 m/h; F h = 102 in 2; = 0,573 g/m 3; a kvarchomok szemcseátmérője 0 5 mm. 3 21 Két különböző kezdeti és 0,8 l/m 3 maradó koncentrációra az (l/a) összefüggéssel meghatározható) a AGM értéke, majd metszéspontjaikat összekötve kapjuk a CJ};^. görbét, amely segítségével bármely kezdeti koncentrációhoz szükséges átlagos hajtóerő nyerhető, az ábrán C®j£ r jelöli az egyenest. 3.22 Az előbbi két kezdeti koncentrációhoz vizsgálható a szükséges átlagos hajtóerő, de a valóságos hatékony felület alapján és az adott hőmérsékletnek (5, 15, 30 °C) megfelelően: G AC" — áti X-Fn (kg/m 3) (14) ahol G a 4. ábrából: K a 9. ábrából, vagy az adott T hőfoknál (11) összefüggésből; F h a 8. ábrából, ill. a (10) összefüggésből kapható. A két kezdeti koncentrációt és a kapott átlagos hajtóerőket metszésbe hozva, majd e metszéspontokat egyenessel összekötve nyerhető a választott hőfokhoz tartozó szükséges maradék koncentráció görbe (11. ábrán 5°, 15°, 30°-kal jelölve 5, 15, 30 °C vízhőmérsékletnek megfelelően). 3.23 Az így nyert értékekből megállapítható: — a kezdeti koncentrációhoz tartozó és a maradó koncentráció görbék metszéspontjainál (I, II, III) a szükséges levegő—víz arány, — az előbbi I, II, III. pontok feletti bármely kezdeti koncentrációnál, a szükséges hajtóerőből levonva a C^l T egyenessel kimetszett AC%< tf hajtóerőt, két további eset lehetséges: AC" >zJC 0' 8 a differencia pozitív érték, ez átI at l a hajtóerő kiegészítésének szükségességét jelzi (11. ábra a-val jelölt pont) AG" <zl(7 0' 8 a differencia negatív érték, ez a átl át l hajtóerő többlet (az 11. ábrán c-vel jelölt pont) esete. — a hajtóerő kiegészítés egy kezdeti gázkoncentráció növekményhez (11. ábra b) tartozó hajtóerő különbségnek tekinthető. A kezdeti gázkoncentráció növekmény számítható is, meghatározva azt a kezdeti koncentrációt, mely esetén — a C®j® r maradék koncentrációnál — éppen a AC°f t hajtóerő szükséges. Ez tehát az a növekmény, mely L/ levegő—víz arány növelését (>1) igényli. — hasonlóan megállapítható a hajtóerő-többlet is, mint a kezdeti gázkoncentráció csökkentéséhez tartozó érték. 3.24 Az előbbiekhez tartozóan (a három hőfokra, elkészített A, B, C egyenesek), a szükséges', levegő—víz arány is meghatározható. — mindhárom (A, B, G) egyenes 1—1| pontja adott. Ugyanis a (7°;f r egyenes,"' valamint a hőfokhoz (5°, 15°, 30°) tartozó ^mSr egyenesek I, II, IlI-ál jelzett metszéspontjainál az 1/1 levegő—-víz arány szükséges. Ezeket metszésbe hozva egy levegő számsor (L f) = ]/\ levegő—víz arányt jelző pontjaival, az A, B, C egyenesek pontjai (M 1, M", M">) nyerhetők. — még egy pont szükséges az előbbi pontokon kívül, e két pont által meghatározottal már párhuzamos két egyeneshez is. így például a 6''' k,. z (| = 10,74 g/m 3 kezdeti koncentrációhoz 15 °C esetén szükséges hajerőként ACf ü= 0,000477 kg/m 3 tartozik. Ennek megfelel 6 l B ke z,i = 5,37 g/m 3 koncentráció növekmény (b) hozzáadásával kapott ^®kezd= 16,11 g/m 3. Az 1/1 arányhoz tartozó (II. pont) C\ez<i = 5,37 g/m 3 értékkel osztva nyerhető, hogy háromszoros levegőmenynyiség szükséges. A Lf 3 értékéből függőlegesen lefelé tartó, és a Cke Zd= 16,11 g/m 3ből vezetett segédegyenesek metszéspontja M B a B egyenes egy második pontja. A M" ponttal már a B egyenes megrajzolható. Ezután a B-vel párhuzamosan a M', ill. M n l pontokon át az A és C levegő— víz arány egyenesek megszerkeszthetők. 3.3 Az előző eredmények és összefüggések felhasználásával bármely gázmentesítő alkalmassága előre becsülhető, a vízmennyiség, elárasztási intenzitás, a kezdeti gáztartalom, a víz hőmérséklete (5°, 15°, 30 °C), a kvarctöltet szemcseátmérője és a maradék gáztartalom ismeretében. 3.31 Meghatározható: — a tartály felülete F T (m 2) Q» FT Qe lár (m 2) (15) — az eltávolítandó gáz mennyisége G (kg/h) — a szükséges hajtóerő Cf t [ (kg/m 3) — a gázkiválás sebessége K (m/h) az előző összefüggésekből, továbbá — hasznos felület F/ t (m 2) F/i K-AC 8Z átl (m 2) (16) ahol Ff, az a felület, melynél Lf=l/l levegő—víz arányú ellenáramú levegővel a gázmentesítés megoldható. A töltelék mennyisége és rétegmagassága a 8. ábra szerint az adott szemcseátmérőhöz tartozó fajlagos felület megállapítása után Az összes töltet: (m 2) A szükséges rétegmagasság: #réteg=-D- (m) FT (17) (18) összefüggésekkel.
