Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A gázmentesítés részfolyamatainak gyakorlati vizsgálata
Dr. Karácsonyi S.: A gázmentesítés Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. 315 [Itavolltondó gázmennyiség II. G [kg/h] Átlagos hajtóerő IIAC%M L fa/m 3] Eltávolítandó gázmennyiség / G [kg/h] 4. ábra. Az eltávolítandó gázmennyiség a víztermelés intenzitása és a víz kezdeti gázkoncentrációja alapján Puc. 4. KoAimecmeo ydaAsieMoeo ea.ia c yiemoM unmeHCueHocmu eot)o3a0opa u ucxoduoü KOHifeumpaifuu za3w e eo<)e Abb. 4. Die zu entfernende Gasmenge aufgrund der Intensität des Wassers und der anfänglichen Gaskonzentration A vizsgálati eredmények 5—40 l/m 3 kezdeti gázkoncentráció esetén K — 7,8—16,8 m/h értéket jeleztek, melyek két dimenzióval nagyobbak a fenti feltételek mellett, más esetben a gázkiválás sebességére meghatározott értékeknél. Ez rámutatott arra — amit egyébként a kísérletek is igazoltak —, hogy a gázkiválásnál a gázmentesítendő vízhez adagolt inert gáz mennyisége a kezdeti összes gázkoncentrációt, ezzel az átlagos hajtóerő nagyságát növelve végül is a gázmentesítés hatékonyságát eredményezi, amelyet áttételesen a gázkiválás sebességének növekedése is jelez. A vizsgálati eredmények alapján az inert gáz hasznos mennyisége a kezdeti gázkoncentráció függvényében megállapítható. Az általánosíthatóság érdekében bevezetve a fajlagos előlevegő fogalmát, (Lf), mely viszonyszám az óránként adagolandó inert gáz mennyiségét adja 0,8 l/m 3 maradék gáz koncentráció elérése érdekében, következő lépésként keresni kellett az előlevegővel növelt összes kezdeti gázkoncentrációhoz (C™ 1i + L) tartozó átlagos hajtóerőt (AC™* + L). Ismerve a kezdeti metángáz koncentrációkhoz (CI J szükséges fajlagos levegőmennyiségeket (Lj) az 5. ábra III. jelű görbéje), értékelhető (C L ke z,\) a különböző kezdeti levegő koncentráció és az átlagos hajtóerő (AC'[ n) összefüggése a hőmérséklet (T = 5— —15—20—40 °C) függvényében. A zJCf t l számításánál a C L n,ar maradó levegőkoncentráció a viz hőmérsékletétől függően változik. Látható, hogy a fajlagos előlevegő, pl. Lj= 1 aránynál, és 5—40 °C-hőmérséklet között mindössze kb. 10% differenciát ad az átlagos hajtóerőben, így nem követünk el nagy hibát, ha a 15 °C-hoz tartozó görbét használjuk (6. ábra). (A hiba max. ±5%.) Ezekután számítható a kezdeti metánkoneentráKivalasi együttható I. K [m/h] fajlagos inert gáz (levegő) Vkcróny U. ő t ábra. A gázkiválás sebessége és átlagos hajtóereje a víz kezdeti és inert gázzal növelt gázkoncentrációja mellett Puc. 5. CKopocmb ebióeAenufi ea3a u cpeduna őeuMcyufun ciiAa ebideAenun npu ucxoduoü komjetimpaifuu aa3a u KOHijeumpaijuu nocAe oßoeaiijeuun ímepmHUM ea30M Abb. 5. Die Geschwindigkeit und durchschnittliche Triebkraft der Gasansscheidung bei der anfänglichen una mit inertem Gas erhöhten Gaskonzentration des Wassers Átlagos hajtóerő (levegő) AC^ [kg/m 3] 6. ábra. összefüggés a kezdeti gázkoncentrációt növelő inert gáz mennyisége és átlagos hajtóereje között Puc. 6. CeH3b MEJKÚY KOAU'iecmeoM uuepmnoeo ea3a, npuMeuennoeo ÖAH YEEAUWHUN UCXOÖHOÜ KOHifeHmpaiiuu u no/tyveHHOű cpediteü deuncyufeu CUAOÜ Abb. 6. Zusammenhang zwischen der Menge der anfänglichen Gaskonzentration erhöhenden inerten Gases und. ihrer durchschnittlicheil Triebkraft
