Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

6. szám - Spányi Endre–dr. Toókos Ildikó: Szervesanyag tartalmú ipari szennyvizek tisztításának műszaki-gazdasági vizsgálata

Spányi E.— dr. Toókos Ildikó: Szervesanyag-tartalmú Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. 283 Ezeket az adatokat összehasonlítva „Az élővíz­befogadó előtti egyedi szennyvíztisztítás gazdasági mutatószámai"-val (2. táblázat) bizonyos hasonló­ság látható. Mind a fajlagos beruházási költség, mind az üzemköltség (= összes költség) 1,5—2-szer nagyobb mint az amerikai költségek. Ez utóbbiak viszonylagos olcsóságát az indkolja, hogy az ese­tünkben előforduló legnagyobb szennyvíztisztító telepnél hatszor akkora szennyvíztisztító telepről van szó. Tsmert és bizonyított, hogy a szennyvíz­kezelés fajlagos beruházási és üzemköltségei a kapa­citás növekedéséve] jelentősen csökkennek [5]. Apró tengeri rákok konzervgyári feldolgozása­kor keletkező szennyvíz tisztítására dolgoztak ki az USA-ban egy oldott levegős, nyomás alatti flotá­lásos kémiai-fizikai szennyvízkezelő rendszert. A tisztítandó szennyvíz a hús- és baromfiipar szennyvizéhez hasonlít. Jellemzője az erős szerves szennyeződés, magas BOI5 érték, a jelentős zsír-, olaj-, lebegőanyag tartalom. Biológiailag jól bont­ható, toxikus anyagot nem tartalmaz. A pH-beállí­tás savval vagy mésszel tftrténik (pH = 5), alumí­nium és anionaktív polyelektrolit adagolását végez­nek. A kémiai kezelést durva mechanikai előtisztí­tás előzi meg. A tisztítási hatásfok általában 70%­os BOi 5-esökkenés és 85 % -os zsír- -olajeltávolítás. A berendezés tisztítási kapacitása 500 gpm — = 133,5 m 3/h = 31,5 m 3/s. Napi 16 órai és évi 250 napi üzemet feltételezve 1800 m 3 napi ós 450 000 m 3 szennyvíz tisztítását végzi ez a rendszer. A megoldás hasonlít az 7. táblázatban bemutatott vegyszeres fizikai-kémiai szennyvíztisztítás leg­nagyobb, 1600 m 3/d egységéhez, és a gazdasági ki­értékelés is ezzel ez egységgel hasonlítható -össze. Az 1800 m 3/d kapacitású amerikai szennyvíz­tisztító berendezés költségei US $-ban 1977. évvégi árszinten és 1980-ban forinrta áttéve az alábbiak: Pix költségek Beruházási költség $ 227 300 17 050 000 Ft 0500 Ft/m 3 Évi kamat ós amortizáció $ 2 820 2 120 000 Ft 4,7 Ft/m 3 105 000 Ft, 0,2 Ft/m 3 585 000 Ft 1,3 Ft/m 3 Változó költségek Energia $ 1 400 Vegyszerek $ 7 800 Fenntartás, javítás $ 7 800 585 000 Ft 1,3 Ft/m 3 Munkadíj $ 4f. 200 3 4(50 000 Ft 7,7 Ft,/m 3 Évi teljes változó költségek $ 63 200 4 735 000 Ft 10,5 Ft/m 3 Teljes évi költség $ 91 400 (5 855 000 Ft, 15,2 Ft/m 3 A hazai árakkal való összehasonlítás természete­sen nem megbízható. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikai berendezés fajlagos beruházási költsége (9 500 Ft/m s) kisebb mint a hazai megol­dásé (13 125 Ft/m 3), de az üzemi költség (15,2 Ft/m 3) a hazainak több mint kétszerese (7,05 Ft/m 3). A legnagyobb eltérés a munkadíjban van. Ez az üzemköltség 50%-a, a hazai berendezésnél fellépő 20 % -kai szemben. Összefoglalás A bemutatott szennyvíztisztítás technológiák, ill. ezek költségadatainak komplex vizsgálatából, és a belőlük következő műszaki-gazdasági kérdések tárgyalásából a következő összefoglaló megállapí­tásokat tehetjük: 1. A kérdéses háromféle élelmiszeripari szennyvíz tisztításának költsége nagyon sok tényezőtől függ, de durván kétszer-háromszor annyiba kerül, mint. azonos mennyiségű házi szennyvízé. 2. A munkafegyelem javításával, technológiai be­avatkozásokkal, módosításokkal mind a szenny­víz mennyiségét, mindszennyezettségétcsökken­teni lehet, és ez lényeges költségmegtakarítást eredményez. 3. A mechanikai előkezelés fokozása (finomrács, ívszita stb.) meglévő berendezések gondosabb és lelkiismeretesebb üzemeltetése, korszerűsítése az alapja az élelmiszeripari szennyvíztisztítás minden további lépésének. 4."A vegyszeres fizikai-kémiai előtisztítás fajlagos beruházási költsége különösen kis üzemeknél 200—250 m 3/d szennyvízmennyiségig rendkívül magas. Folyamatos üzemeltetése is nagy feladat egy kisüzem számára. Azonban 1000 1500 m 3/d szennyvízmennyiség felett alkalmazása gazdasági szempontból is kedvező lehel. 5. Az élelmiszeripari üzemek szennyvízkezelésénél a közcsatorna hálózatra való csatlakozást kell messzemenően szorgalmazni önálló biológiai szennyvíztisztító berendezések létesítése helyett. Ennek természetesen előfeltétele, hogy városa­ink közüzemi szennyvíztisztító teleppel rendel­kezzenek, és ezek a telepek fogadni is tudják az ipari szennyvizet. 6. A harmadik fokozatú szennyvíztisztításra (vagy részleges alkalmazására) csak kivételes esetek­ben kerülhet sor, akkor, ha a biológiailag tisztí­tott szennyvíz minőségi értékei nem felelnek meg a befogadó igényének, vagy valamilyen speciális okból felmerülhet a tisztított szenny­víz újrafelhasználása. 7. Megfontolandó lenne a 2/1970 (XTT. 13.) OVH sz. rendelet finomítása az élelmiszeripar szem­pontjából. 8. A tanulmányban közölt táblázatok és ábrák szakszerű használatával a szereplő három ipari szakágazatokból származó szennyvizek költsé­geit — tanulmányterv szinten — +20 -30% pontossággal meg lehet becsülni. IRODALOM [1] AGROBER—ÉLITT: Az élelmiszeripar vízgazdál­kodásának középtávú fejlesztési koncepciója. Törzs­szám : 10—20—20, Budapest, 1979 [2] MÉLYÉPTERV: Az ipari szennyvíztisztítás tech­nológiai folvamatai, berendezései és építményei egységesítésének kutatás-fejlesztési munkája. Törzs­szám : 03 60—1, Budapest, 1978 [3] Monti, 77. P., Stilberman, P. T.: Wasterwater systems alternates: What are they . . . and what cost? T. —• TV. Water and Waste* Engineering T. March, p. 32.; 11. April, P. 30.; Iii. May, p. 40.; TV. June, p. 52, 1974 [4] Paulson, IF. TJ., Lively, L. D., Merrell, J.: Oxidation Ditch Treatment of Meat-Packing Wastes, EPA— 000/2—79—030, January, 1979

Next

/
Oldalképek
Tartalom