Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
1. szám - Dr. Juhász Endre: A regionális szennyvízkezelés optimalizálása
28 Hidrológiai Közlöny 1983: 1. sz. A regionális szennyvízkezelés optimalizálása DK. .T U H A S Z 10 N D II E* Bevezetés Az elmúlt időszak intenzív településfejlesztése előtérbe helyezte a nagyobb térségeket kiszolgáló infrastrukturális létesítmények megvalósítását. E feladatok közé tartozik a szennyvizek összegyűjtése, központi kezelése és elhelyezése is. A több településegységre kiterjedő, sok közbenső átemelővel kialakított hálózat, a nagyobb állóeszközigénvíí „bonyolultabb" kezelőberendezés valamint a koncentráltabban megjelenő folyadékés szilárdfázis megfelelő elhelyezése, nem utolsó sorban az újrahasznosítási lehetőségek feltárása sokkal összetettebb és bonyolultabb feladatot jelent a korábbi megoldásokhoz képest [7]. A megvalósításra kerülő létesítményekkel ill. berendezésekkel szemben támasztott igények és követelmények növekedtek. A helyes döntés eléréséhez egymással versenyző változatokat kell kidolgozni, s azokat rendszerbe foglalt elvek mellett kell egybe vetni. Természetes, hogy a kívánt szempontokat leginkább kielégítő megoldás lesz az az optimum, melyet megvalósításra végül is javasolni lehet. A szennyvízkezelés „mikéntje" — köztudottan — függ egyrészt az érkező szennyvíz mennyiségi és minőségi összetevőitől, másrészt az elhelyezés módjától. Ez utóbbi megállapítás különösen jellemző a szennyvíziszap esetében. Másszóval a fentiek úgy is kifejezhetők, hogy az elhelyezés módja visszahat (meghatározza) a kezelés mértékét, továbbá a kezel ÓH szükségszerűen befolyásolhatja a tisztítótelepre érkező szennyvíz előkezelését. 1 A fentebb körülírt összefüggéseket részleteiben szemlélteti az 1. ábrán bemutatott rendszervázlat. Míg a szennyvízkezelés (beavatkozás) területén a technológiai folyamatban illetőleg az alkalmazott berendezések megválasztásában adódhatnak változatok — természetesen a felhasználás vagy az elhelyezés függvényében — addig tisztítótelep kijelölése mellett a'gyűjtés, illetőleg az összegyűjtött szennyvíznek a telepre juttatására vonatkozó műszaki megoldásnak számos lehetőségét kell megvizsgálni és értékelni. A hagyományos elemzési mód szerint — általában — a létesítmény egyszeri megvalósítási költsége és a működtetéshez szükséges üzemeltetési költség képezi az összehasonlítás alapját [2]. Természetes, hogy a gazdasági hatékonyság vizsgálata — infrastrukturális létesítmények tárgyalása esetén — nem reprezentálhat abszolút jellegű értékeléseket, hanem csupán a vizsgált változatok relatív értékelését szolgálja. Amikor pl. két azonos cél elérését célzó létesítmény eltérő beruházási és üzemeltetési költséggel járó megoldásának nem az összes, hanem csak a többlet megvalósítási költség hatékonyságát * Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. kell megítélni, a relatív hatékonysági tényezőt (h) mutatják ki, mely a beruházási (Ii) és az üzemeltetési (Ü) költségek különbségeinek hányadosából kapható meg, azaz ha B 1 > B 2 és Ü 2 > Ü 1 akkorakkor h s ] A relatív hatékonyság reciprokértéke a relatív megtérülési idő (t) mely az előzőkhöz hasonlóan a többletberuházás megtérülési idejét fejezi ki: h~ U-i—Üi t = i. PARTNER (Gyűjtés) Csatornázott terület Csatornázatlan terület Települési szennyvíz J p n™ VÍ 2 Hiafekái szippantásos gyűjtése u Előkezelés]^—' 1 ! II. BEAVATKOZAS ( Kezelés) Folyadék fázis kezelés Szilárd fázis kezelés u Befogadóba bevezetés Mezőgazdasági elhelyezés Ipari felhasználós Renaezett depónióban lerakás III. EREDMÉNY (Elhelyezés) (2) JELMAGYARA1AT- Technológiai folyamai Beavatkozási folyamatra vaib visszaliaths 1. ábra. A szennyvízelvezetés folyamatának• rendszervázlata Puc. 1. CucmeMHüH cxeMa npoijeccoe omeedenun cmotHbix eod Abb. 1. Systemschema des Abwasserbeseitigungs-Prozesses
