Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
256 Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. H artha P.:- A tavaszi árvízi lefolyás cpoMHbix np0rn030B rHflpOJTOnmecKoro poKHiwa peK. H3 MHCJia MeTOflOB flOJirocpoHHbix nporH030B aaHHaa paSoTa paccMaTpbiBaeT MCTOÄ BO^Horo SaJiaHca npuMeHiiTejibHo K cocraBJieHHK) nporH030B BeceHHero CTOKa. BoÄOcGopbi pen Beurpnii B 3Ha iiHTenbHOH Mac™ pacHOJioTeHbi Ha TeppiiTopmi coceAHHx CTpaH, n09T0My HccjiefloBaiiHSMH aBTopa oxBaTbiBajicji Becb fiacciíeH JlyHa». ripn Hccjie^oBaHUH 3aK0H0MepH0CTeíí naKonjiennji cHero3anacoB, KOTopwe onpeflejijiiomHM oöpaaoM BJIHHIOT na oöbeM BeceHiicro CTOKa, aBTopoM ycTanoBjieHp, MTO HecMOTpíi na npocTpaHCTBeHnyK) HepaBHOMcpHoerb 3a KOHKpeTHbie HHTepBajibi BpeMCHH, pacnpe;teJiCHiie cpeaiiHX 3HaneHHH TOJibuuiHbi CHeroBoro noKpoBa no BMCOTC noMTH jiHHeÖHoe (pp. 1 —3.). Ilyreivi SKCTpanojiflumi BbicoTHoro pacnpeflejieHHji oTKpbiBacTCji B03M0)KH0CTb oueHKH CHerosanaeoB H Gojiee MejibKiix, ITJIOXO H3yMeHllblX BOflOCÖOpOB. Aajiee YCTAHOBJIEHO, MTO B (iacceiíHe JlynaM Fia BHCOTHO CHJibHO pacqjieHeHHbix BOÄoeCopax Hai<on.neHHe cuero3anacoB saKanmiBaeTCfl K Konuy (JieBpajiH- Hanajiy iwapTa. noaroMy B nporHo.sax cmiTacrcji uejiecoofipa3HhiM ymiTbiBaTb 3Hero3anacbi HMCHHO Ha KOHCU ({leBpajiji. Pa3paÖ0TaHHbie nporH03Hbie COOTHOUICHIW (<j)opMyjlbi 9., 10., 12.) i<poMe cHero3anacoB ymrrbiBaiOT raiOKe O>KHRTAEMBIE BeceHHiie 3Ha>IEIIHH oca;u<oB H TeiwnepaTypbi BO3ayxa Ha Boßocßopax, 3aiiMCTB0BaHHi>ie H3 aojirocpo^Hux MeTeopojioi HMecKnx nporH030B. 0>KHflaeivia5i TOMHOCTb nporH030B xapaKTepiiaycToi CTaiHCTHiecKHM noKa3aTCJ7Cjvi ((J)opiwyjibi 13.- 16.). Pe3yjibTaTbi noATBcp>K/íaK)T najie HCHOCTI. pa3pafioTaniioro MeTo^a. nporno3 BeceHHero crona H MaKciiMajibHbix ypoBHefl BOFLBI KpoMe flynafl H THCM MOHÍHO Oy/ieT pacnpocTpaHHTb H HA npHTOKH iix. TpeGyeMbie K HTOMy «AUHBIE o 3anacax cnera npe/iocTaBJOuorcfl pacieTHofi nporpaMMOH CHEr (SNOV). Vorhersage (les Abflusses der Prii hja lirs-H och wässer an einigen Flüssen des Donaubeckens Bartha, P. Die Ansprüche der Wasserwirtschaft unf insbesondere die des Hochwasserschutzes machen auch die Vorhersage der h vdorlogischen Verhältnisse für längere Zeit notwendig. Unter den Methoden der Vorhersagen für längere Zeitdauer, werden in der Abhandlung die Anwendungsmöglichkeiten der Wasserbilanz-Methode angefiii't für die Vorhersage des Frühjahrs-Abflusses. Das Einzugsgebiet der Flüsse Ungarns liegt in überwiegendem Teil auf dem Gebiet der Nachbarländer und somit breiten sieh unsere Untersuchungen auf das ganzeGebiet des Donaubeckens aus. Bei der Untersuchung des die Menge des FrühjahrAbflusses in entscheidendem Mass bestimmenden Gesetzmässigkeit der Schneeanhäufung konnte festgestellt werden, dass an einigen Teilen des Beckens die Menge der Anhäufung zwar veräandlerich ist, wenn man aber die Durchschnitte betrachtet, ist die Höhenverteilung der Schneedicke nahezu linear (Abb. 1—3). Aufgrund der Extrapolation der Höhenverteilung bietet sich auch die Möglichkeit zur Schätzung des Schneevorrats der datenarnien kleineren Einzugsgebiete. Es konnte festgestellt werden, dass im Donaubecken an den grossen, hochgegliederten Einzugsgebieten sich die Schneeanhäufung Ende Februar — anfangs März aufhört, so dass es am zwecknlässigsten ist in den Prognosen die Menge des Schneevorrats von Ende Februar zu berücksichtigen. Die ausgearbeiteten Vorhersage-Zusammenhänge (Abb. 9, 10, 12) berücksichtigen ausser den Schneevorrat auch die am Einzugsgebiet im Frühjahr zu erwartenden Niederschlags — und Temperaturverhältnisse, die durch die langgestreckten meteorologischen Prognosen gesichert sind. Die zu erwartende Genauigkeit charakterisierten wir mit statistische Messzahlen (laut Formel 13—IG) die die Verlässlich keit des ausgearbeiteten Vorhersagesystems bestätigten. Die Vorhersage des Friihjaher-AbfluBsen und des langgestreckten maximalen Wasserstandes kann ausser Donau und Tlieiss, auch auf die Nebenflüsse ausgebreitet werden. Die hierzu notwendigen Schneevorrars-Daten werden mit dem ausgearbeiteten SNOW Rechnerprogramm bestimmt. MTESZ továbbképzés a szaklapok felelős szerkesztői és munkatársai részére A MTESZ szaklapjai felelős szerkesztői és munkatársai részére 1982. október 12 és november 9 között továbbképzést szerveztek. A megváltozott gazdasági körülmények, a tudomány rohamos fejlődése és gyakorlativá válása egyre inkább szükségessé teszi az eddigi munkamódszerek felülvizsgálatát és megújítását. Fontos, hogy javuljon a szaklapok tartalmi és technikai színvonala. Ezért tartotta Szövetségünk fontosnak, hogy a szaklapok felelősei megismerkedjenek az új követelményekkel ós azok kielégítésének módjaival. A továbbképző tanfolyamon a következő előadások voltak: \ Király András, a Magyar Újságírók Szövetsége főtitT kára: Megnyitó. Németh Jenő, az MSZMP KB agitációs ós propaganda osztályának alosztályvezetője: Sajtóstruktúra — különös tekintettel a műszaki ós természettudományi szakfolyóiratokra. I)r. Tóth János, a MTESZ főtitkára: MTESZ-politika: a Szövetség kiemelt témáinak tükröztetóse a szakfolyóiratokban. Soltész István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettese: Tájékoztatáspolitika, kapcsolat az olvasókkal, szerzőkkel. Várhelyi Tamás, a Delta főszerkesztője: Általános folyóiratszerkesztési kérdések. A MTESZ folyóirataiban hogyan foglalkozzanak a népgazdaság eredményeivel, gondjaival a szakterületeken ? Z Dr. lé ki László, a MTESZ főtitkárhelyettese: Tudo'mánypolitika, aktuális politikai kérdések, 't Füzessy János, a MTESZ főtitkárhelyettese: A tt-MTESZ üzemi szervezeteinek tevékenysége — ennek inegjelenése a szaklapokban ós üzemi lapokban. Seregi Lajos, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa: Nyelvhelyesség, stílus, szaknyelvi problémák, olvasószerkesztői gondok. Sükösil György, Lapkiadó V., Műszaki O.: Műszaki szerkesztés, tipográfia, tördelés, képszerkesztés. Siklósi Norbert, a Lapkiadó V. viaskigazgatója: Tar' talom és gazdaságosság. A MTESZ lapok ós a kiadók, nyomdák kapcsolata, a terjesztés. 'X Dr. Tétényi Pál, az MTA alelnöke: Tudománypolitika. V. I.
