Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti- és szikes talajok sóforgalma, tápanyagtartalma a talajjavítás után

248 Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. \ forgalmát sómérlegek alkalmazásával tanulmányoztuk a Zagyvarékasi Béke és az Üjszászi Szabadság MgTsz-ek talajain, ahol a talajvízszint átlagos mélysége 200 cm. Vizsgálatainkat olyan hidrológiai körülmények között végeztük, ahol a talajjavítás után fennáll a visszaszikesedés veszélye, a talajvíz a felszínhez viszonylag közel helyezkedik el, a talaj vízjárást a folyók és öntözőcsatornák szivárgóvize is befolyásolja. A talajjavítást követő, kettő, ill. három évben különböző időszakokra készítettünk sómérlegeket. A javított talajok sóforgalma kedvezően alakult. A féléves időszakokra szerkesztett sómérlegek kisebb mértékű ós különböző irányú változásokat mutatnak. Az egy és két évre számított mérlegek a talaj sótartalmának csökkenő tendenciáját tanúsítják. A hosszabb időszakok sómérlegei alapján az újszászi talajokban a kilúgozódás mértéke meghaladta a 20 t/ha sómennyiséget. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a sárgaföld terítéssel, vagy meszezéssel javított és mélyen lazított réti, ill. szikes talajok sótartalma csökkent. A kémiai talajjavítás és mélylazítás hatására kedvezőbb lett a talaj szerkezete, pórustérfogata és vízáteresztőképessége, s így a nátrium sók mélyebb rétegekbe, ill. a talajvízbe távozhattak. Erőteljesebb kilúgozódás ott következett be, ahol nagyobb mértékű volt a talajvízszint ingadozása. A fizikai tulajdonságok, vízáteresztőképesség javulása következtében a talaj könnyen oldható tápanyagai a mélyebb rétegekbe lúgozódtak. IRODALOM [1] Arany, S. (1956): A szikes talaj és javítása. Mg. Kiadó, Bp. 408. [2] Baltenegger, R. és di tíléria, J. (1962): Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mg. Kiadó. Bp. 411. [3] Bajnai, L. (1981): A Zagyvarékási Béke és Újszászi Szabadság MgTsz-ek talaj javítási munkái és környezeti kihatásai. Doktori értekezés, Gödöllő, 96. [4] Darab, K. (1958): A tiszántúli öntözött réti talajok másodlagos szikesedése. Agrokémiai és Talajtan. 7. (1), 53—64. [5] Darab, K., Ferencz, K. (1969): Az öntözött területek talajtérképezése. OMMJ Kiadványi, 1. (10). 215. [6] Fekete, J. ( 974): Mezőgazdasági vízgazdálkodásunk néhány környezetvédelmi kérdése. MTA Agrcirtudományi Közlemények, 34., 577—593. [7] Fekete, J. (1978): Öntözött réti esernozjom talajok sóforgalmának vízgálata. Hidrológiai Közlöny, 6. 270—276. [8] Herke, S. (1964): A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna-Tisza közén. Hidrológiai Közlöny 1. 14—20. [9] F rettenhoff er, J. (1969): Hazai szikesek javítása és hasznosítása. Akadémiai Kiadó, Bp. 381. [ 10] Szabolcs, 1. (1961): A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Akadémiai Kiadó, Bp. 269. [ 11 ] Szabolcs, /., Darab, K., Várallyay, Gy. (1968): A tiszai öntözőrendszerek és a Magvai' Alföld talajainak termékenvsége. I. Agrokémia és Talajtan, 17.453—464. [12] Várallyay, Gy. (1967): A Duna-Tisza közi talajok sómérlegei, 11. Sómérlegek öntözött viszonyok között. Agrokémia és Talajtan, 16. 1—2. 27—56. Salz- inul Nährstoffgehall der bewässerten Wiesen- und Sickböden nach der Grundbodenmelioratlon Dr. Fekete, ./. Wir haben den Salzumsatz mit der Untergrundlockerung verbundenen und Kalkhinzugabe verbesserten Solonez Wiesenböden mit Anwendung von Salz-Bilanze an den Böden der Landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaften „Béke"in Zagyvarékás und „Szabadság" in Ujszász studiert, wo die durchschnittliche Tiefe des Grundwasserspiegels 200 cm beträgt. Unsere Untersuchungen haben wir unter solchen hydrologischen Verbältnissen durchgefürt, wo nach der Boden melioration die Gefahr der wiederholten Alkalisierung besteh (last, Grundwasser sich verhältnismässig nahe zur Oberfläche bildet, das"Grundwasserregime auch durch die Sickerwässer der Flüsse und Bewässerungskanäle beeinflusst wir< 1. In den der Bodenmelioration folgenden zwei bzw. drei Jahren wurden für verschiedene Perioden Bilanze angefertigt. Der Salzumsatz der meliorierten Böden gestaltete sich günstig. Die für halbjährige Perioden aufgestellten Salzbilanzen zeigen nur geringere und verschiedene Änderungen. Die für ein ünd zwei Jahre bereenheten Bilanzen beweisendie verringerndeTendezdes Salzgehalts der Böden. Aufgrund der Salzbilanz längerer Perioden überstieg das Mass der Auslaugung in den Böden von Ujszász, die Salzmenge von 20 t/ha. Hie Untersuchungen beweisen, dass sich der Salzgehalt an den mit Gelberdenbedebkung-oder Kalkhinzugabe 'meliorierten, tief aufgelockerten Wiesen- bzw. Sic.kböden verringerte. Auf Einfluss der chemischen Bodenmelioratign und Tieflockerung verbesserte sich die Struktur, der Forenrauminhalt und die Wasserdurchlässigkeit des Boden und so Konnten die Natriumsalze in die tiefern Schichten bzw. in das Grundwasser gelangen. Eine mächtigere Auslaugung erfolgte an jenen Stellen, wo die Grundwasserspiegelschwankung grösser war. Infolge der physikalischen Eigenschaften, Verbesserung der Wasserdurchlässigkeit laugten sich die leicht lösbaren Nährstoffe in (.len tieferen Schichten aus.