Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
5. szám - Dr. Molnár Béla–dr. Kuti László: Az ágasegyházi és orgoványi tavak kialakulása és limnológiai fejlődése
234 Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. Dr. Molnár B.— dr. Kuti L.: Az ágasegyházi tavak Ca too 7. ábra. A talajvíz legfontosabb kémiai alkotói Puc. 7. BaMcneüuiue xuMuuecKue KOMnonenemu epyumoebix eoö Fig. 7. Main chemical components in the groundwater Na+K környezetében ahol az üledékben karbonát CaC0 3 formájában van jelen, kalciumban gazdagabb a talajvíz. A Kecskemét környéki földtani térképezés során észleltek is hasonló eredményt hoztak. Az ÉNy—DK-i irányú buckasorok közötti mélyedésekben itt is magnéziumban volt a talajvíz gazdagabb (Kuti L. 1976). A nátriumban gazdagabb vizek általában több magnéziumot tartalmaznak. A karbonát ezért válik ki dolomit és nem mész formájában. A Na +-tartalom a terület legnagyobb részén mindössze 50-nél kisebb vagy 50—100 mg/l közötti, tehát a Duna-Tisza közi szikes területekhez képest kicsi. A legnagyobb nátriumérték (100—1000 mg/l) a tavak tengelyében található, ott is főleg az Orgoványi rétre korlátozódva. A többi vizsgált kation csak helyenként és nyomokban fordult elő. Az anionok közül az uralkodó hidrogénkarbonát az Orgoványi réten ér el kiugróan nagy értéket. Itt a 32 és a 34 sz. fúrásban pl. 1000—2000 mg/l közötti, egyébként azonban csak 400—600 mg/l körüli. A tavak tengelyétől távolabb szintén 300—400 mg/l közötti értéket mutat. Az oldott Mondtartalom legkisebb 10—50 mg/l közötti értékét az Agasegyházi réten és a terület DK-i részén éri el. A legnagyobb 100— 200 mg/l közötti érték az Orgoványi réten és a 26 sz. fúrás környékén van. A terület ÉNy-i részén 50—100 mg/l a talajvíz klorid tartalma. A sziilfátt&rtgAom 200—500 mg/l értékkel az Orgoványi réten, a terület ÉNy-i és ÉK-i részén a legnagyobb. A legkisebb érték 50—100 mg/l értékkel az Ágashegyi réten, az egykori Orgoványi tó partmenti részén és a terület DK-i részén figyelhető meg. A talajvíz klorid-és szulfáttartalom megoszlását a földtani felépítésen és morfológiai helyzeten kívül számos helyi tényező pl. az állattartás (istállók közelsége) is befolyásolja. A fenti anionokon kívül a nitrát és nitrit csak helyenként fordul kisebb 30—50 mg/l értékkel elő. A metakovasav pedig 10 mg/l körüli értéket ér el és területi különbségeket nem mutat. A tavak tengelyében lévő levezető csatorna vizét a Kiskunsági Nemzeti Park tavainak kutatása során Szépfalusi J. vizsgálta. Három helyről, az Ágasegyházi rét, az Orgoványi rét és a Csiraszéki leeresztő zsiliptől 1978 nyarán vett vízminta alapján megállapította, hogy a víz nagyon szenynyezett. Kevés összes oldottanyag-tartalom (824— 1120 mg/l), kevés nátrium és sok oldott magnézium jellemzi. A víz kémiai összetétele, az ugyancsak Duna-Tisza közi, de a Hátság Ny-i pereméhez közel eső tőzeges Kolon-tóéhoz hasonló. A talajvíz és a felszíni víz nagy oldott magnéziumtartalma tehát jó egyezést mutat. A talajvíz a Laptyev-Priklonszkij-féle osztályozás alapján való elterjedését a 10. ábra mutatja (Laptyev, F. F.—Priklonszkij, V. A. 1952). A módszer az osztályozásnál az egyes alkotók százalékos értékét veszi alapul. A térképen látható), hogy a területen hat talajvíztípus fordul elő. A tavak tengelyében É-ról D felé haladva magnézium-hidrogénkarbonátos, magnézium-kalcium-hidrogénkarbonátos. kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és az Orgoványi rét nagy részén nátrium-hidrogénkarbonátos talajvíz a jellemző. A tavakat É-on kalcium-hidrogénkarbonátos talajvíz fogja közre. A terület Ny-i részén ehhez egy É—D-i irányú sávban kalcium-szulfátos sáv csatlakozik. A legnagyobb összefüggő és főleg a futóhomokbuckás területre terjedő részt tehát a kalcium-hidrogénkarbonátos víz foglalja el. A többi talajvíztípus pedig a helyi sajátosságoknak. főleg a földtani felépítésnek és a morfológiai helyzetnek megfelelően foltokban helyezkedik el. Az Orgoványi rét talajvizének sajátos összetétele és nátrium-hidrogénkarbonátos vize nyilvánvaló,
