Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
5. szám - Dr. Kiss Piroska–dr. Tóth Irén–dr. Fodré Zsófia: Bakteriológiai és kémiai vízminőség kapcsolatának vizsgálata mélyfúrású kutak vizében
Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. 217 Bakteriológiai és kémiai vízminőség kapcsolatának vizsgálata mélyfúrású kutak vizében DK. KISS P I li <) S K A* —, I) R. T Ő T H IREN* — I) K. F Ö I) II í ZSÓFIA* Csongrád megye közüzemi ivóvízellátását biztosító vízművek mélyfúrású ki'itjaiból felszínre került vizek bakteriológiai tisztaságáról már korábban beszámoltunk [ IJ. A vizek bakteriológiai jellemzői alapján higiénés-epidemiológiai szempontból minősítettük a kutakat (kifogástalan — minden vízminta tiszta, kifogástalan; tiszta-kétes = 1—2 minta kifogásolt.; szennyezett = 3—4 minta kifogásolt; súlyosan szennyezett — a vízminták többsége kifogásolt). A kutak több mint egynegyede kifogástalan tisztaságú volt (27 kút), súlyosan szennyezettnek 12 kutat találtunk. A vizsgált kutak helyét — bakteriológiai vízminőségének jelölésével az 7. ábrán mutatjuk be. Feltűnő, hogs a Tiszától Ny-ra eső 30 kútból 17 kút vize kifogástalan, 11 kút vizében pedig 1—2 minta kifogásolt (tiszta-kétes). A megye Duna—Tisza közi területén csak a bokrosi és csongrádi vízmű 11 kútja szennyezett. A megve Tiszától keletre eső területén — Magyartéstől DK felé haladva Nagylakig találtunk a vízmű kutak kifolyó vizében fokozott bakteriális szennyezettséget [ 1]. A kutak vizének kémiai analízise során [2] úgy találtuk, bogv a víz kémiai minősége sem egységes a megye területén. A Tiszától keletre eső terület kémiai vízminősége lényegesen eltér a Duna—Tisza közitől | 2, I 3], SZOLNOK MEGYE CSONGRÁD MEGYE JELHAGYAffAZAT' o Kifogástalan A Kétes- tiszta + Szennyezett • Súlyosan szennyezett 1. Bokros-, ZMagyartes; 3.Nagytökei íNagymógocs; 5.Ambrózfali/a//; 6.Ambrózfalvallt) 7Nagylaki.-, 8NagylakII.> g. Magyarcsanöd-, 10.Makói 11. Földeák/ n.Kiszombor l. ábra. Csongrád megyei vízműkutak bakteriológiai Usztasa ga Puc. I. EaKmepuoAozuiicKim memoma KOAodyee na nod3eMHbtx eo0o3afíopax oőa. llompa0 Abb. 1. Bakteriologische Reinheit der Wasserwerkslrrnnncn des Kornitats Csongrád * Csongrád megyei KÖJÁL, Szeged. Mivel az egyes kifogásolt kémiai és bakteriológiai paramétereket a megye azonos földrajzi területén találtuk — a Tiszától keletre —, célul tűztük ki a közüzemi vízművek mélyfúrású kútjainak kiömlő vizében a bakteriológiai tisztaság és kémiai minőség közti összefüggés feltárását. E célból 969 mélyfúrású kútvíz minta bakteriológiai és kémiai vizsgálatának eredményét elemeztük. A baktériumok anyagcseréjének alapvető ismérvei szerint választottuk ki a rutin vizsgálatokból a statisztikai feldolgozásba bevont kémiai paramétereket. A heterotróf baktériumok anyagcseréjéhez az energiát tudjuk, hogy szén szolgáltatja, azonban keveset tudunk arról, hogy a baktériumok a víz milyen szénvegyületeit hasznosítják. Az ugyan ismert, hogy a Pseudomonas aeruginosa könnyen oxidálja a rövid láncú alifás szénhidrogéneket [4], de laboratóriumi adottságaink miatt nem tudjuk a szénvegyületeket meghatározni. Weber [15] egy mélyfúrású kút vizének KMn0 4 fogyasztását a víz naphthen és más szerves savak permanganátos oxidálhatóságával igazolta. Mennyiségükre a kémiai-oxigén-igény (KOI,,) értéke utal, ami a vízben levő oxidálható anyagok mennyiségével arányos. Ezért választottuk elemzésünk egyik paraméterének a KOIp értékeit. Közismert, hogy a szervesanyag átalakulása során a mélyben főleg metán és CO., keletkezik. A vízmű kutak gázanalízisét a József Attila Tudomány Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézete végezte [14]. Elemzésünkbe a víz összes metán tartalmát vontuk be. A víz metán tartalma egyrészt tápanyagul szolgál a metánt oxidáló, szigorúan aerob, komplex táptalajon nem tenyészthető — általunk sem vizsgált — Methylomonas „methanica számára [10], de kísérője (jelzője) is lehet a vízben levő egyéb, szerves és szervetlen vegyületeknek. A vizsgált kutak vizében a földgáz tartalom különböző mennyiségű (2 Nl/m 3—140 Nl/m 3) és összetételű. A gázok szénhidrogénekből - főleg metánból —, széndioxidból, nitrogénből, oxigénből és kénhidrogénből állnak [11]. Megyénkben a gáz összetételében 10 % körüli a metán Magyartés—Eperjes—Ambrózfalva vonalában 50 %-ra dúsul. Nagyistók közlése szerint [12, 13] e területen az agyagos-iszapos rétegek túlsúlya miatt magasabb a vízben a szervesanyag tartalom. A baktériumok anyagcseréjének másik lényeges jellemzője az aminosav-szintézis, amihez az egyszerű heterotrófok a nitrogént ammóniumsókból nyerik. Mélyfúrású kútjaink vizében a nitrát és nitrit mennyisége elhanyagolható, de ammóniumion (Nff 4 + ) nagy mennyiségben is előfordul [2]. Ezért vizsgálódásunk másik lényeges paramétere az ammónium-ion mennyiségétől való függés vizsgálata.
