Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

5. szám - Dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázosságának vízföldtani kérdései

214 Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. Dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek gázossága Mélység [cm] 0123456CR/CT 900 "C {átlagértékek) 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 —i 1 1 i i . , Bomlástermékek (szerves szén, %) o 10 10 30 Extrahálható szerves A CR/CT arányból számított értékek 0 5 10 15 20 25 A CR/CT-változás mélységgradiense (CR/CT/Km-100) Gáz fí. ábra .I DK Alföldi süllyedek genetikai zónái (a) magas és mélyszerkezeti (eltérő hőmérsékleti) helyzetben, valamint a neogén üledékekben képződött bomlástermékek megoszlása (b) (Koncz 1. vizsgálatai) Puc. 6. fenemmecKue 3onu enaduHbi JJeAaAtßlAÖ, a) pacnpedeAenue npodynmoe pacnada, oőpa3oeunnbtx e HeoeeHoebix omAOMcenunx Ha pa3Awinbix amancax SAyöuHHOü cmpyianypbi, b) (no uccAedoeanu.tM Kotty H.) Abb. 6. Genetische Zonen der Einsenkung am südöstlichen Teil der Tiefebene (a) in hoher und tiefer strukturellen Lage (voneinander abweickhende Temperaturen), (ds auch die Verteilung der sich in neogenen Sedimenten gebildeten Abbauprozente (b) (Untersuchungen von Koncz, 1.) nem általánosítható, ill. egy rövid időszakban végzett gázelemzés vizsgálatsora eredményeként inkább a víz gáztartalma, mint a vízadóréteg mélysége. kora stb. jelzett kapcsolatot a metántartalom és homológjai között. E tájékoztató vizsgálatsorozat célja nem e kérdés eldöntése, hanem figyelem-felkeltés és folytatást eredményező kezdeményezés volt, mindenesetre az összefüggések bonyolultságát így is jelezte. Hasonlóan bonyolult a kapcsolat a produktív szénhirogén-mezők, a tároló szerkezetek és a fölötti diszpergált gázok között is. A Tiszántúl egy részén a gázmezők térségében általában felismerhető a rétegvizek gázosságának eseti — egyes rétegösszletekre kiterjedő — koncentrálódása (Orosháza, Hajdúszoboszló), ugyanakkor Szeged térségében egyenletes és kismértékű a jellemző gázosság. A Duna-Tisza közén pedig még elmosódottabb a kapcsolat a mélyebb zónákban képződött és szerkezetekben koncentrálódott gázok és a rétegvizekben történt diszperz feldúsulása között. A rétegvizek gázainak másik keletkezési formája a biogáz jellegű helyben képződés. A biogáz képződés folyamata jól elemzett és a szerves anyag és a keletkező gáz közötti mennyiségi, sőt minőségi kapcsolat is viszonylag jól tisztázott. Az elmúlt időszakok mocsaras-lápos területei kedvező feltételt teremtettek a szerves anyagok feldúsulására, a biogáz jellegű gázképződésre, további gázos területek kialakulására. A helyben keletkezés tényére, ill. lehetőségére számos körülmény utal, amelyből kiemelhető, hogy a 0 -30 m mélységközben is a vizsgálatok számának emelkedésével fokozatosan nő a gázos vizek területe, sőt Békéscsabán és Kunszentmiklós térségében 0—10 m között végzett talajvízszint süllyesztésnél és hidrológiai vizsgálatnál tapasztalták a víz jelentős, ill. közepes gázosságát. Mindkét területrész még az elmúlt századokban is mocsaras-lápos vidék volt. fi. A vizek gázosságának és a vízminőségnek összehasonlító vizsgálata Közismert, hogy nemcsak az együtt előforduló, de a migrációs út során is a víz és gáz között kölcsönhatás alakult ki. Ebből következtetve, a víz tulajdonsága, fizikai-kémiai jellemzői, ill. annak változása és a gázosság, kapcsolatot sejtet. Egy adott terület vízminőségeit, annak változását tekintve folyamatok ismerhetők fel. A víz kémiai összetételében (keménység, Na, összes sótartalom, Cl stb.) a mélységgel (és a hőmérséklettel) összefüggő arányos változás tapasztalható. A változás jellegzetes tendenciáját alig módosítja a víztermelés mértéke, jellege, vagyis a külső beavatkozások mértéke, időtartama. Több területen, így a békéscsabai kutaknál lehetőség nyílott, hogy a pleisztocén réteg-összleten belül a mélység függvényében nyomon követhessük mindazon vízkémiai változásokat és törvényszerűségeket, amelyek az adott vízföldtani viszonyokban kimutathatók. A kutak vizének