Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
4. szám - Könyvismertetés
Dr. Kiss P . — dr. Tó t h I. — dr. Fodré Z s .: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. 187 biológia egyáltalán nem bont — 420 g /m 3 iszap keletkezik. A Retamix eljárás alkalmazása esetén összesen 60 g-mal több, tehát 480 g a keletkező iszap tömege. Ez 14 % súlynövekményt jelent. A Retamix eljárás iszapjának volumene azonban az alkalmazott fémsó mennyisége, ill. a keletkezett flokulumok tömörsége következtében lényegesen kisebb, mint a kizárólagosan fémsót alkalmazó eljárások iszapjának a volumene. Üzemi kísérleteinknél az előülepítő iszapsűrűsége 5 % volt. (Budakeszi 1978.) Az iszap kezelhetőségére két lehetőség kínálkozik: vagy külön kezeljük az előülepítő iszapját, vagy a fölösiszappal együttesen. Utóbbi esetben a mintegy 15 %-os szervetlen hányad növekedés azonban nem befolyásolja meghatározó módon a* iszap kezelhetőségét. Teljes mértékben igaz, hogy a keletkező iszap kezelése, elhelyezése az adott telep intenzifikálásához ugyanúgy szervesen hozzátartozik, mint az utóülepítők megfelelő átalakítása, esetleg bővítése. A megemlített keszthelyi példa is ezt húzza alá. Ott ugyanis az iszapkezelés és a kezelt iszap elhelyezése nem a vegyszeres beavatkozással egyidejűleg nyerhetett kielégítő megoldást. Ez az ülepítők iszappal való feltöltődését eredményezte és az iszap részbeni elfolyásához vezetett. Az iszapkezelésnek elvi akadálya nem volt, ugyanis a kivitelező Tatabányai Szénbányák Vállalat a helyszínen végzett présszalagszűrős iszapvíztelenítési kísérlete alapján erre javaslatott tett. Könyvismertetés Jiíi Häusler: Schizomycetes, Bakterien. — Süsswasserflora von Mitteleuropa. Band 20. VEB Gustav Fischer Verlag Jena, 1982, 1—588, 340 Fig. Műbőrkötésben; ára 148— M. A 24 kötetre tervezett, A. Pescher alapította sorozat reprezentatív munkájaként jelent meg a kiváló szerzőtől (Vyzkumny ústav vodohospodarsky, 160 62 Praha 6. — Podbaba) H. Ettl, J. Gerloff, H. Heynig gondozásában Közép-Európa vízi baktériumainak a határozókönyve. A nagyon gondos munka nélkülözhetetlen nem csupán a baktériumok kutatói számára, hanem az algológusok, hidrobiológusok részére is, mivel számos olyan baktérium található, amelyek megtévesztéjegyzéken és névmutatón kívül 10 főfejezetre tagolójegyzéken és névmutatón kívül 10 főfejezetre tagolódik, melyet általános rész előz meg. Az általános részben a munka megírásának szempontjairól, a mikrobák meghatározásáról egyes szakkifejezések rövid, pontos meghatározásáról, a baktériumok jellemző tulajdonságairól (morfológiájuk, sejtfelépítésük, élettanuk, szaporodásuk, mozgásuk, nagyságuk, elterjedésük, rendszertani besorolásuk, tájékozódhatunk. A részletes rész első főfejezete a fototróf baktériumokat egy rendben, két alrendszerben és 4 családban tárgyalja, melyhez még függelékként a konzorciumokban élő baktériumokat csatolja. A második főfejezet a csúszva mozgó szervezetek két rendjét, ezek 4, illetve 8 családját veszi sorra. Az első és a második főfejezet alkotja a határozóköny legnagyobb részét (115, illetve 110 oldal). A harmadik főfejezet az általában hüvellyes gramnegatív baktériumokat foglalja össze 51 oldalon. Rendeket nem különböztet meg, a szervezeteket 9 nemzetségben ismerteti. A negyedik főfejezet leváló spórákkal szaporodó és különböző függelékekkel rendelkező szervezeteket gyűjti egybe. A Szerző kiemeli, ez a csoport teljesen mesterséges, származástani kapcsolatok nélküli. 66. oldalon 21 nemzetséget sorol föl, közöttük a bennünket különösen érdeklő Planctomyceseket is, amelyek hazánk vizeiben (Balaton, Duna, halastavak stb., sokszor nagyon gyakoriak. Vitázni lehetne a Planctomyces crassusnak a P. Békeffii-hez csatolásával, mivel pl. a Dunában, de másutt is együtt fordulnak elő, átmeneteket a karok vastagságában nem figyelhettünk meg. Kár, hogy a Szerző erre a genusra vonatkozó hazai irodalomból csupán egyet-egyet idéz, használ föl. Éppen 1980-ban is megjelent egy tanulmány, amely bizonyára fölkeltette volna érdeklődését (Acta Microbiol. Acad. Sei. Hung. 27: 259—268). Fölfogásunkat e nemzetségről két sajtó alatt lévő tanulmányunk tartalmazza (Hajdú, Hortobágyi). Tiszteletben kell tartanunk a földolgozó fölfogását, de különös felelősség terheli, hiszen határozókönyvben fejti ki nézeteit, amely könyvet széltében, kezdők és széles látókörű kutatók egyaránt forgatni fogják. Az ötödik főfejezet a Spirochaetákat tárgyalja 21 oldalon egy rendben és két családban. A Spirochaetaceae családból 4 nemzetséget, a Leptospiraceae családból pedig nem kettőt közöl. A Spirochaeta genusban sok bizonytalan, nem kellően leírt fajt említ. A hatodik főfejezetben a csavart, hajlott baktériumok kerülnek sorra két családban: Spirillaceae és Spirosomaceae 40 oldalon, a határozókulcsokban említett 15, illetve 8 nemzetségben. Ez a főfejezet is számos bizonytalan helyzetű taxont tartalmaz. A hetedik főfejezet a gramnegativ aerob pálcika- és gömbalakú baktériumokat foglalja össze 18 oldalon, 5 családban. A nyolcadik főfejezetet a kemolitotrof kénbaktériumoknak. szenteli. Egyetlen családot: Thiobacteriaceae említ 9 nemzetséggel. A kilencedik főfejezet tárgya a kemolitotrof vasat és mangánt fölhalmozó szervezetek. Egy családot, nyolc nemzetséget ismertet. Bizonytalan rendszertani helyzetű nemzetségekkel és fajokkal, mint az előző fejezetekben, itt is találkozunk. A fejezet terjedelme 24 oldal. A tizedik fejezet címe: Addendum. Azokat a genusokat foglalja magában, amelyek még valószínűleg sem sorolhatók be jelenlegi ismereteink alapján az eddig tárgyalt csoportokba. Ezek száma 12. Itt olvashatunk még hiányosan leírt fajokról, vitatható nemzetségbesorolásokról, nagyon kevéssé vizsgált rendekről, összesen 29 oldal terjedelemben. Külön megemlítést kíván az 55 oldalnyi irodalomfölsorolás. Minden tisztelet a Szerzőé, bár a magyar eredményekkel mostohán bánt: 5 szerző (Bokor, Gimesi, Hajdú, Hortobágyi, Scherffel) csupán 1—1 cikkét említi. Sajnálatos, hogy a hiányzók elkerülték a figyelmét. így is összesen 1348 munkát közöl! J. Häusler szép, hasznos, sokak által (bakteriológusok, hidrobiológusok, algológusok, a felsőoktatásban dolgozók, érdeklődők) használható könyvet írt az első ilyen összefoglalás elkerülhetetlen hiányaival. Nem könnyű a téma, szintézisbe hozása igen széles körű judiciumot kíván. A könyv kiállítása mintaszerű, ábrái nagyon szépek, a lényegre törőek. Köszönet a sok fáradságért, a megírásért, a segítségért! Dr. Hortobágyi Tibor
