Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

184 Hidrológiai Közlöny 2983. 4. sz. Dr Kiss P.—dr. Fodré Zs.: Csongrád ,megyei mélyfúrású kutak [8Nagyistók, F. (197!)): A felszínalatti vízforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön. M. II. T. Országos Vándorgyűlés. Keszthely. III. 0. I. Május 17—1.8 [9] Nagyistók, F. (1978): Rétegvíz termelési tapasz­talatok a makói vízműnél. Hidrológiai Közlöny. 8. :í70—376. [10] Némedi, L.—Hegedűs, .1 .-né (1975): A coliform és fekál coliform baktériumok előfordulása a Fő­városi Köjál vízvizsgálati anyagában 1970 és 1974 között. Egészségtudomány, 19. 370—384. I" 11] Némedi, L.—Lányi, Ft. (1970): Pseudomonas aeruginosa előfordulása és közegészségügyi jelen­tősége budapesti vízmintákban. Egészségtudomány. 14. 334—341. 112] Némedi, L.—Pietraskó, G. (1975): A psycbrophil és mesophil baktériumok számának aránya kü­lönböző szennyezettsógű budapesti vizekben. Egészségtudomány, 1 9. 239—'252. [ 13] Némedi, L. /1979): Az ásványvizek mikrobioló-, giúja. Ásványvizek és gyógyvizek. Szerk.: Borszéki B. Mezőgazdasági Kiadó. Biudapest. | 14] Presrott, S. C.—Winslow, C. E. A. (1913): Elements of Water Bacteriology. .J. Wiley, New York. f 15] Rónai, A. (1965): A felszín alatti vizek minőségének változása a mélvséggel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 9. 419—425. [16] Sturm, L. I). (1950): Mikroskopiceskoe issledovani neftenosnyoh vod. Mikrobiol. 19. 1. [17] Takács, S.—Andrik, P. (1973): Faecalis eredetű eolibaktériumok vizsgálata ivó és felszíni vizekben. Egészségtudomány, 17. 159—162. ir EaKTepiio;iornHacKafl xapaKTepncTUKa BOA B APTE3HAHCKHX ci<Ba>Kiniax OÖJI.- H MourpaA d-p Kuunu, IJ. -ű-p <t>odpe, )K. ABTOpbl BbinOJlHHJlH OaKTepHOJIOrHMCCKHC aHaAll3bl 969 npoíí BOAw ii3 86 ci<na>KHii na apreánaHCKHX B0A03a­fiopax cncTeM KOMMynajibHoro BOAOCnafiweiiHfl B ropoAax ii cejiax oőjiacTii MompaA. OTMe iieno, HTO 17,75% npofi IieyAOBJlCTBOpHTCJIbHO IIO KaMCCTBy; H3 MUX K0AH(|)0pM nojio>KHTeAbHon otcasanocb 2,27%, P. aeruginosa riojio­>KHTCJibHOH — 2,99%. 12,48% npoO coflepnojio fiojiee, •ICM 100 OaKTepneB Ha CM 3. KojiimecTBo reTepoTpoi|)nbix OaKTcpiieB B 37,46% npoö oi<a3ajiocb paBHbiM O-H). Me­AiianHoe 3HaMenne Me30([)iiJibHbix öaKTepneB npn rcMne­parype 37° 4/CM'. KojnmecTBO nciixpoi[)njibHhix ÖaKTe­pneB, pa3Mno>i<aioiunxcyi npn TeMnepatype 20° S/CM 3. APPLICATION OF RESULTS FROM REPRESENTA­TIVE AND EXPERIMENTAL BASINS, Paris, 1DS2, UNESCO Press. 477 P. á: 138, t: 73, b: 237. (Studies and reports in hidrology 32.) V1ZDOK Vízügyi Szakkönyv­tár C 10263 Reprezentatív és kísérleti vízgyűjtőterületek eredményei­nek hasznosítása. A Nemzetközi Hidrológiai Program (IHP) Kormány­közi Tanácsa első ülésén, I 975. áprilisában elhatározta, hogy munkacsoportot létesít egy dokumentumgyűjte­mény összeállítására, amely szemléltesse u reprezenta­tív ós kísérleti vízgyűjtő területek eredményeinek hasz­nosítását a vízgazdálkodás különböző területein. Az öttagú csoportnak egy asztráliai, egy NDK-beli, egy francia, egy szovjet ós egy USA-beli tagja voll. A mun­kacsoport tagjai három ülésen, 1976. januárjában, 1977. októberében és 1980. júniusában találkoztak. A munkában közreműködtek az 1HP Nemzeti Bizott­ságai. A jól szervezett közös munka eredménye ez a könyv, amelyben 24 jelentés mutatja be a reprezenta­tív és a kísérleti vízgyűjtő területek eredményei hasz­nosításának egy-egy kiemelkedő példáját. A könyv a je­lentéseket három csoportra osztja, amelyek mindegyi­kében valamelyi munkabizottsági tag írt bevezető ta­nulmányt, és ezekben vizsgálják az elért eredményeket. I. A vízkészletek jellemzőinek meghatározása (13 je­lentés) II. Az emberi tevékenység hatásainak értékelése (7 jelentós) III. Az eredmények alkalmazása a fejlesztésben és a gazdálkodásban (4 jelentós). 86 KOJIOAHI'H 6bi.no crpynnnpoBano no noKäsaTeJWM MHCTOTbl BOÁM. IIa3liaHllH ipyilli: 'IHCTaa, COMHHTejlblian, 3arp«3HeHHaa, ciutbHo 3arpa3Hemia>i. HecoMHenno MHC­TOH 0KA3AJIACB BOAA B 27 KojioAnax; MHCJTO SaKTepneB COCTaBJIJIAO B 1IX B0AC 0—30/CM 3. 12 KOJIOAUOB 0103a­Jtucb ciuibHO 3arpyi3HeHHbiMn. Ha aAMiinncTpaTHHHo-yri­panjieimecKoii Kapre ofijiacTH yaKa.tajin Mccra pacnojio­>Keniin 86 CKBawmt n fiaKTepnojionmeciuie xapaiaepuc­THKH. VCTaiIOBACHO, MTO CHJlbH03arp>I3HCHHbie K0J10AHbI paCnOJlOWCHbl BAOJtb TCKTOHHleCKOil JIHHHII. BHAHMO XII­MHMECKHIÍ cocraB BOA 3THX KOJIOAHCB cosAaeT (ijiaro­npHíiTnue ycjioBiia AJifl MiiKpoűoB, nonaAaioiniix B BOAy. Riiktoriologisclie Clinrakterisiomni» des Wassers tier Tit'fliohrhi'ii mien im Koniitat Csongrád Dr. Kiss, P.—Dr. Fodré, Zs. Die wasserbiologischen Analysen der die Wasser­versorgung der städtischen und Gemeinde-Siedlungen des Komitats Csongrád sichernden 86 Tiefbohrbrunnen der öffentlichen Wasserwerke, wurden aufgrund der Untersuchung von 969 Wasserproben durchgeführt Es wurde festgestellt, dass insgesamt ] 7,75 % der Wasserproben beanstandet worden sind, nachdem von diesen 2,27% Coliform epositiv, 2,99% P. aeruginosa positiv waren und infolge der gesamten Keimzahl über 100/cm 3 12,48% betragen haben. In 37,46 % der Proben war die heterotrophe Gesamtkeimzahl O/cm 3. Die Mediane der 37 °C (mezophilen) Gesamtkeimzahl bet­rägt 4/cm 3, die bei 20 C °wiichsige (psiehrophile) Ge­samtkeimzahl hat 5 <!m/ 3 betragen. Die 86 Brunnen wurden je hach Reinheitsgrad der Wasserproben gruppiert. Es wurden einwandfreie, reine, fragwürdige, verunreinigte und stark verunreinigte Gruppen gebildet. Von einwandfreier Reinheit war das Wasser von 27 Brunnen mit einer Gesamtkeiinzahl von 0 —30/cm 3. Stark verunreinigt waren 12 Brunnen. An der politischen Karte wurde der Ort der untersuchten 86 Brunnen angeführt mit der Bezeichnung ihrer bak­teriologischen Qualität. Es wurde fest gestellt, dass sich die stark verunreinigten Brunnen der Linie des strukturellen Donau-Grabens anordnen und deshalb wurde angenommen, dass die ehemische Zusammen-. Setzung des Wassers für die in das Wasser gelangenden Mikroben günstige Bedingungen schafft. GAITH, DOUGLAS A.: ENVIRONMENTAL SYSTEMS OPTIMIZATION. New York, 1982. .John Wiley and Sons. 306 p. á: 64. t: 104, b: $6. V1ZDOK VÍZÜGYI SZAKKÖNYVTAR: C 10262 Környezeti rendszerek optimalizálása. Jól ismert a rendszerelemzés haszna összetett vezetési problémák megoldásában, de a Környezeti rendszerek optimalizálása úttörő mű annak megmutatásában, ho­gyan használhatók fel a rendszerelemzés módszerei kör­nyezeti problémák összetettségének a könnyen kezel­hetőség szintjére való csökkentésére. A könyv két fő témakörbe vezeti be az olvasót. Az első a matematikai modellek használata, amivel a környezeti problémák matematikai összefüggésekké redukálhatok, amelyek segítségével az alternatívák hatékonysága számítható. A másik az optimalizálási eljárások területe: a lineáris, integer és a dinamikus programozás annak eldöntésére, hogy melyik vezetési eljárás az előnyösebb. Az elő­adottak érthetőségét ós alkalmazását az életből vett és időszerű helyzeteket tárgyaló példák segítik elő. Minden téma feltárása elegendő mélységű ahhoz, hogy diákok és gyakorlati környezetvédő és mezőgaz­dasági mérnökök és tervezők egyaránt megértsék azok elméleti alapjait, számítási eljárásait és gyakorlati alkalmazásukat. Bár a fő hangsúly a matematikai modellezésen van, helyet kapnak kapcsolatos témák is, amilyen a költség-haszon elemzés, többcélú tervezés, mérnöki közgazdaságtan, közösségi döntések politikai szempontjai stb. Csohok Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom