Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Molnár László: Vízgazdálkodási feladatok a debreceni területi szervezet körzetében

Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. 171 Vízgazdálkodási feladatok a debreceni területi szervezet körzetében Beszámoló a MHT Elnökségi ülésén; 1982. június 23-án MOLNÁR LÁSZLÓ* Beszámolóm azzal a szándékkal készült, hogy minden részletre kiterjedő ismertetés helyett részben a Vándorgyűlés témacsoportjai aktualitásának is megfelelően de csak szemelvényszerűen helyezetképet adjon, esetenként közérdeklődésre is számottartó egyes feladatokat érintsen. Kérve és remélve ezúton is azt, hogy munkánk ellátásához hasznos tapasztalatokat, javaslatokat és támogatást kapunk. Működési körzetünk az Alföld nagytáján fekszik és annak négy táját foglalja magába (1. kép), nevezetesen: a Közép-Tiszavidék egy részét (Hortobágy medence), a Körösvidék Sebes-Köröstől É-ra eső területét, a debreceni-hajdúsági löszhátat és a Nyírségnek a vízválasztótól délre eső részét. A Tiszaiüred-Rakamaz-Penészlek -BiharkeresztesSzeghalom és Püspökladány peremtelepülésekkel határolt mintegy 7000 km

2-nyi területen kereken 620 ezer ember él — benne Debrecen 200 ezernyi lélekszámával — összesen 92 településen. Lényegében az Alföld sík, szélsőséges hőmérsékletjárású. hideg telű, de napsütésben gazdag tájáról van szó, mely nem túl szeles, de teljes egészében hajlamos az aszályosságra, mely mélyártér jellegű és belvízveszélyes. Mező- és különösen mikroklímában szegény, amely alól csak a délnyírségi területen elhelyezkedő 120 km

2-es Erdőspuszta kivétel, a maga erdős, tarka mozaikosságával. Az évi középhőmérséklet megfelel az országos átlagnak, a relatív páratartalom átlagosan 75 %. A csapadék területi átlaga 554 mm és tájegységenként 500—650 mm közt változik. Az ariditási tényező éves szinten 1,3, tenyészidőszakban 1,7. A napsütéses órák sok éves átlaga Debrecenben 2030. A társadalmi-gazdasági folyamatok érzékeltetésére megemlítem, hogy a terület gazdaságára összefoglalóan az jellemző, hogy megvannak az egyenletes fejlődés feltételei, a szerényebb gazdasági növekedés mellett is. Elsőrendű feladat a fejlődés minőségi tényezőkőn alapuló, intenzív útjának kibontakoztatása, a műszaki-technikai fejlesztés meggyorsítása, a termelékenység növelése, a szigorú de ésszerű takarékosság. A területi párt- és állami határozatok alapján a területfejlesztés legfontosabb feladatai a következőkben foglalhatók össze: 1) Az elmúlt évek fejlesztései, rekonstrukciói során a terület iparának termelési szerkezete kialakult, jelentősebb strukturális változtatásra nincs szükség. Várhatóan növekszik a gépipar súlya és a könnyűipar szerepe. 2) A területre leginkább jellemző ágazatban, a mezőgazdaságban az átlagosnál valamivel dinamikusabb termelésnövekedéssel számolnak. A termelési szerkezet itt is stabilizálódott, az együttműködések, termelési rendszerek, az agráripari egyesülés eredményesen dolgoznak. Társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az ún. másodlagos gazdaság működésének feltételeit, szervezettségét javítsuk. 3) A VI. ötéves tervidőszakban jelentősen változtatni kell a szolgáltatások és a háttéripar helyzetén, előtérbe kerül fejlesztésük. 4) Az érintett körzet vízgazdálkodásának fejlesztésében ma elsődleges feladat a kiemelt települések és a többszintes lakásépítések víz- és csatorna műveinek megvalósítása, valamint a meliorációs program végrehajtása, továbbá az árvizi biztonság további növelése, a meglévő vízhasznosító létesítmények kihasználása, valamint a környezet- és vízminőségvédelem terén közepesnek ítélhető helyzetünk megtartása, a romlás megakadályozása. A debreceni csoport működési körzetének vázlatos természet-földrajzi és társadalmi-gazdasági bemutatása is jelzi, hogy ezen a területen a vízért és a víz ellen folytatott harcnak — röviden a vízgazdálkodásnak — nagy szerepe volt és van ma is. Gazdálkodnunk kell egyfelől a vízkészletekkel, mint természeti erőforrásokkal, másrészt gazdálkodnunk kell a termelőerőkkel — a munkaerővel és anyagi javakkal — amelyeket a vízviszonyok átalakításánál felhasználunk. Ennek a gazdálkodásban megjelenített harcnak jeles történelmi előzményei vannak: a „második honfoglalás"-t megvalósító , a Nagy Sárrét és a Hortobágy medencét a vizektől visszahódító emberi munka sajátos hagyományait és eredményeit őrzi ez a terület. A korabeli térképek megsárgult lapjait nézegetve a jelenkor embere eltűnődik azon a változáson, ""Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen. 1. kép. Hortobágy, Hajdúság