Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunabalparti részének (Pest) építéshidrológiai viszonyaihoz

168 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh I.: Adatok Budapest családiházas beépítésű, de még nagy területeken is folyik mezőgazdasági művelés. Természetes határa E-on a Rákos-patak völgye, Ny-on anyugatpesti síkság, D-i és K-i irányban pedig a város közigazgatási határa zárja le. Felszíne tagolt. Ez különösen a tájegység K-i részére a legjellemzőbb, de nagyobb összefüggő sík felszínek is kimutathatók. A tájegység nagy területeit borítja futóhomok. E mellett a felszínen a harmadidőszaki és negyedkori képződmények is jelentős elterjedésben ismertek. Kőbányán a középső- és felsőmiocén mészkövek ismeretesek. Rákoshegy-Rákoskeresztúr környékén pedig, a felsőpliocén és alsópleisztocén, túlnyomórészben kavicsos rétegek a gyakoriak Kisebb foltokban a felsőpliocén édesvízi mészkő is megtalálható. A negyedkori rétegek vastagsága változó, mert a tájegység jelentős részén alig haladja meg az 1-2 m-t, alattuk vagy miocén, vagy pliocén kőzetek vannak, amelyek vízvezetés és -tározás szempontjából különböző tulajdonságúak. Ezért a tájegység építéshidrológiai adottságai' nagyon változatosnak minősíthetők. Kőbányán, az Albertirsai úttól és Budapest— Hatvan—Miskolci vasútvonaltól D-re, a miocén mészkövek kiemelt helyzetben vannak. Sok helyen felszíni kibukkanásokban tanulmányozhatók, máshol pedig vékony negyedkori és pliocén rétegek takarják be. A feltárási adatok szerint egységes talajvíztükör nem alakult ki. Ahol a mészkő a felszínen vagy a felszínközeiben van, ott hiányzik és csak ott található, ahol a fedőüledékek már nagyobb (10—15 m) vastagságban vannak a mészkő felett. Talajvízmentesség figyelhető meg a területen többek között, a Kerepesi úttól D-re, a Fehér út, Keresztúri út közötti részen, ahol a miocén karbonátos kőzetek elnyelik az oldalirányból átadódó talajvizet. Ez azért következhet be, mert a mészkőben tárolt víz saintje lényegesen mélyebben helyezkedik el, mint a talajvízé. Ennek megfelelően, ahol a miocén mészkövek a felszínen vannak, vagy csak kisebb vastagságú fiatalabb üledékek takarják le, építéshidrológiai problémákkal nem kell számolni. Természetesen ez a megállapítás a pincerendszerekre nem vonatkoztatható, ahol a szivárgó vizek gyakoriak. A területen több agyagbányát nyitottak (Óhegy ÉNy-i és DK-i oldalán, Újhegynél, Akna utcánál), amelyek közül többet már megszüntettek, de vannak még üzemelők is. A bányák környezetében az eredeti állapothoz képest zavart hidrológiai helyzet alakult ki, mert a talajvíztartó rőtegeket aláfejtették, ezért azt megcsapolva, mélyebb talajvízszintet hoztak létre. Egyes bányákban rétegvizeket is feltártak. A felhagyott és hulladékkal feltöltött bányáknál fokozatosan visszaáll az eredeti hidrológiai állapot, amely esetenként károsan — magas 8. ábra. Vázlatos építéshidrológiai szelvény, a Rákospatak és a Duna között I. középső oligocén agyag, 2. felsőoligocén képződmények, 3. miocén rétegösszlet, 4. miocén karbonátos közetek, 5. negyedkori dunai kavicsol, rétegek, 6. negyedkori szélfújta és folyóvízi homokok. 7. negyedkori iszapos rétegek, S. negyedkori mocsári szerves rétegek, 9. Rákospatak üledéke (holocén), 10. feltöltés, 11. talajvíztükör Puc. 8. CxeMamummü pa3pe3 no cmpoumeAbnoü eudpoAoeuu Mexcdy peiKOÜ Paicoiu u JJynaeM 1 =cpenHeo.nnroueHCKne rjiHHbi, 2 = o5pa30BaHHfl BepxHero ojruroueHa, 3 = MHOueHOBan CBHTa, 4 = KapőoHaTHbie noponw MHoneHOBoro B03pacTa, 5 = MeTBepTHMHbie CJIOH rpaBMH, 6 = MeTBepTHMHbie pemibie HcyxonyTHbie necKji, 7 = qeTBepTHinbie CJIOH Hjia, 8 = qeTBepTHMHbie 6o jiOTHCTO-opraHHMecKHe CJIOH, 9 = rojioueHHbie OTJioweHHH peMKH PaKOui, 10 — noncbinKa, I 1 —ypoRenb rpvHTORi.ix no;i. Abb. 8. Schematisches bauhydrologisches Profil zwischen dem Rákospatak und der Donau 1. Lehm aus dein mittleren Olygozän, 2. Formationen aus dein oberen Olygozän, 3. Schichtenreihe aus dem Miozän, •/. miozpne karbonathaltige Gesteine, 5. Donaukiesschicliten aus dem Quartär, 6. durch den Wind hingewehte und Flusswassersande, 7. lehmige Schichten aus dem Quartär, 8. organische Sumpschichten aus dem Quartär, U. Sediment des Rákospatak (holozän), 10. Auffüllung, 11. Grundwasserspiegel