Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunabalparti részének (Pest) építéshidrológiai viszonyaihoz

162 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh I.: Adatok Budapest JMAGmÁZATi tf ~ fg Ép/téshidrológiai tájegységek Epiteshidrologiai szelvényheluek Cozobrak somamival azonosak) 1. ábra. A jóváros Duna balparti részénele (Pest) épitéshidrológiai tájegységei Megjegyzés: A tájegység megnevezések a szövegben találhatók Puc. 1. CmpoumeAbHO-eudpoAoeuiecKue nodpaüoim Aeeoóepeítcnoü nacmu meppumopuu Bydanemma. (IlpuM.: Ha36anun nodpaüouoe CM

. e meKcme.) Abb. 1. Bautechnologische Landschaften am linksseitigen Ufer der Donau (Pest) der Hauptstadt Bemerkung: Die Benennung der Landsehaftseinheiten ist im Text zu finden víz, valamint — a sziget jelentős területi kiterjedése és a felszínen levő jó vízáteresztő homokos réteg miatt — a csapadékvíz biztosítja (2. ábra). Ezért a vízszint ingadozás mértéke — a főág mentén, ahol a folyóvízállás változása megközelíti a 8 m-t, — jelentős, esetenként 1—2 m-re megközelíti a felszínt. A Ráckevei (Sdroksári) Duna mentén, ahol a vízszintingadozás kiegyenlítettebb, mértéke max. 3 m, a sziget belső területein 2—4 m. A talajvíz átlagosan 3—5 m mélyen helyezkedik el a felszín alatt, mélyebben csak a futóhomokkal megemelt területeken van. A kedvező víznyerési adottságok miatt, jelentős mennyiségű víztermelés történik a kavicsos rétegekből. A Fővárosi Vízművek kútjai partiszűrésű vizet, egyes ipari (Csepel Vas és Fémmű-