Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Istvánovics Vera–Herodek Sándor–dr. Entz Béla: A györöki kotrási gödör foszfor- és nitrogénforgalmának vizsgálata
126 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Istvánovics V.—Herodek S.—Entz B.: A györöki kotrási gödör r=-0,50 (n=7) •Gödör if-m-iO&zOMx " kontrol r=-0,87(n=7) r~0,i5(n' 7} y - (1,64-0,31)x-8?,0 r- 0,92 (n~1) 20 40 60 80 100 120 0 2 tel. [%] 2. ábra. A N0~-—N-nek az összes ásványi nitrogén százalékában kifejezett aránya és a fenékközeli vizek oxigén telítettsége közötti összefüggés a gödörben és a kontroll területen Puc. 2. Cen3b Me3K<)y KUCAopodmm iiacbuijeiiueM npudonubix eod u omuouieHueM NO~—N K NŐNIE My MUHepaAbHOMy iisomy (%) ÖAÍI HMM u KOiimpoAbHoü meppttmopuu Fig. 2. N0~ nitrogen as percentage of total mineral nitrogen vs. oxygen saturation in the sediment overlaying water in the dredging pit and the reference area mgN/m 2/d). Az ásványi nitrogén minőségi összetétele azonban nem azonos a két területen. A gödör NH 3 leadása mindig nagyobb, mint a kontrolié. Ugyanakkora gödör NO ., -ot fogyaszt, a kontroll iszap pedig leadja azt. (2. táblázat). A gödörben tehát sokkal intenzívebb a mineralizáció és a denitrifikáeió. Ez arra utal, hogy a gödörben szerves anyag akkumulálódik. A N07 leadásban a két terület nem különbözik (2. táblázat). Az NFT 3 biológiai folyamatokban termelődik, ezért felszabadulása hőmérsékletfüggő (4. ábra). Az ORP felszabadulásának mértéke a gödör és kontroll iszapból nem különbözik (5. ábra). A leadás nem függ a hőmérséklettől. Ez is arra utal, hogy itt adszorbciós-deszorbciós folyamatok a meghatározók [4, 5, 6, 7, 9], melyeket azonban számos más tényező módosít. így pl. a bentális fauna egyedszám növekedésével nő az iszap foszfor leadása. III./3. Levegőtől elzárt üledékmagokkal végzett kísérletek Az NHj és NO 2 -leadás nem különbözik a buborékoltatott mintáknál mért értékektől. Csökkent viszont a felszabaduló NO 3 mennyisége az intenzívebb denitrifikáeió következtében (6. ábra). Az ORP leadás nőtt (7. ábra) a redoxpotenciál csökkenésének megfelelően [4, 6, 7, 9]. Az összes vizsgált ion leadása kis mértékű a gödör és a kontroll területen a közeli nádasban vagy más, szerves anyagban gazdag üledékű tavak esetében mért értékekhez képest [1, 5, 13]. 50 100 0? tel. [°L] 3. ábra. A gödör és kontrolI terület fenékközeli vizében az ORP koncentrációjának alakulása az oxigén telítettség függvényében Puc. 3. C«n3b KOHiieHmpatfuu pacnieopemiozo peaKtuuenozo (ßoeeßopa u KUCAopoönoü nucutifeHHOcmu e npudoiuioű nnúe nad ÍIMOÜ U KOiimpoAbHoü meppumopueü Fig. 3. DPP concentration vs. oxygen saturation in the sediment overlaying water in the dredging pit and the reference area A terepen mért oxigén-telítettségi értékeket, a laboratóriumi és terepvizsgálatok eredményeit figyelembe véve a gödör tápanyag leadása nem befolyásolja lényegesen a víz minőségét. Gödör 20 15 CO to 10 t rdbrTJU-" o — =F = =r »—i—i—r 18 19 20 21 24 t[°C] 4. ábra. Az XH 3 felszabadulásának függése az inkubációs hőmérséklettől Puc. 4. 3aeuciiMocmb oceoöo3KdeHueK n NH 3 om meMnepamypbi umyöaifuu Fig. 4. NH 3 release vs. incubation temperature 2. táblázat NO7, NO7 és NH 3 felszabadulás szélső értékei és átlagai levegőztetett iiledékmagvakhól TaöA. 2. SicanpeMaAbHbie ucpeŐHue 3Hmemin oceoßoJKdeHUH NO~, NO7 « NH, U3 npoö omAoncemiü e ycAo6unx a3pau)m Table 2. Extreme values and means of A T0 3. Gödör NO.i and NH 3 release from aerated sediment cores Kontroll mgNO 3 -N/m'/d mgN07—N/rn 2/d mgNH ~ —N/inVd min. —41,0 — 0,7 0,0 max. 6,8 0,9 34,0 átlag ±14,3 ± 0,3 ±11,7 min. —13,0 — 0,8 0,0 max. 11,6 3,3 12,0 átlag ± 6,4 ± 0,5 ± 4,4
