Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Dr. Csekő Géza–dr. Szalai György: Módszer a szélhatás csökkentésére esőztető öntözésnél
Dr. Csekő G.— dr. Szalai Gy.: Módszer a szélhatás csökkentésére Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. 119 kép „áthalad" az öntözendő terület egy mozgásirányra merőleges szakasza felett; — a szimuláció során a 10X10 m-es négyzetrács hálózatban mért öntözővíz magasság értéket (a rácshálózat tájolásától függően) egy-egy (100 m 2-es) négyzet, illetve (100 m 2-es) téglalap alakú egység-területen állandónak tekintettük; — a kiadott öntözővíz magasság a szórófej haladási sebességével fordítottan arányos. E feltételek alapján a mozgásirányra mei'őleges egyenes mentén egy-egy 10 m-es, illetve 14,1 m szélességű egységterületre kiadott öntözővíz magasság — a szórófej haladási sebessége, a megfelelő rácspontokon mért öntözővíz magasság, és a mért öntözési idő ismeretében —- számítható volt. Ugyanezekre a szakaszokra a szóráskép „áthaladási" időtartamának ismeretéhen az öntözés átlagos intenzitását is megadtuk (6/1, 6/2 táblázat). A szimuláció elvét és a járvaüzemelő szórófej szél hatására torzuló, mozgásirányra merőleges eloszlását mutatja az 1. és 2. ábra. A 6/1, 2. táblázatból kitűnik, hogy a járvaüzemelő szórófej öntözővíz magasság eloszlása (illetve intenzitásátlag eloszlása) — oldalszélben (a 45°, 90°,illetve 135°) jelentős mértékben aszimmetrikussá válik; — szembe-, illetve hátszélben (a 0°, illetve 180°) a szórófej mozgás-irányára vonatkoztatott szimmetriáját többé-kevésbé megtartva torzul; — a vizsgált szélsebesség tartományban (1,0 m/s—6,0 m/s-ig) a „nagyobb" szélsebességek (s=2,5 m/s) torzító hatása jelentős; -a „kisebb" szélsebességek (<2,5 m/s) érzékelhető torzulást okoznak. A szél egyenlőtlenséget okozó hatása a járvaüzemelő szórófej mozgástengelyeinek távolságától is függ. Az eltűrhető egyenlőtlenség határértékének ki jelölése után (ezt ebben az esetben a gyakorlathoz alkalmazkodva 30%-ra vettük fel), az 1. táblázatban összefoglalt vizsgálati eredmények alapján megadhatjuk az üzemeltetési paramétereket különböző szélviszonyok esetére. A mozgástengelyek távolságának (D) változtatásával a vízborítás egyenlőtlensége (e) a 7. táblázat szerint változik. Az egyenlőtlenség jellemzésére, az egyenletes vízborítástól, (A) ±30% eltérést megengedve, számítottuk a „kieső" vízmennyiségek összegének (3. ábra sraffozott területek) az egyenletesen (h) kiadott vízmennyiséghez viszonyított értékét (e %). 4. Következtetések A kísérlet eredményeinek összefoglalásaként közelítést adhatunk a járvaüzemelő szórófej üzemeltetési paraméterei (fúvókaátmérő, d, hidránsnyomás és a szórófej mozgás tengelyeinek távolsága D), a szélsebesség, v szé [, és a vízborítás JELMAGYARÁZAT•• T : Szimulált intenzitás átlag Ihj Szimulált öntözővíz magasság ny- Nyomokban (hj~0mm) x -• Szórófej helye Egységterület•• 100 m z (téglalap) 1. ábra. Vízborítás eloszlás szimuláció álló szórófejre vonatkozó mérés alapján Puc. 1. CuMyAHifua pacnpedenenun CAOH dootcdn na ocnoeanuu u3Mepeauu npu nenodeuxciioM DOWDEEAABHOM unnapame Abb. 1. Verteilung der Wasserbedeckungs-Simulation aufgrund der Messung bei stehenden Regner PARAMÉTEREK Fuvákoáfmero • 22 mm Hidra ns nyomás •• 6 bar Szektorszög• 2W° A mérés időtartama•• 12,57min Szélsebesség•• 3A5 m/s A szórófej haladási sebessége •• 10 m/ó
