Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Dr. Csekő Géza–dr. Szalai György: Módszer a szélhatás csökkentésére esőztető öntözésnél
Dr. Csekő G.— dr. Szalai Gy.: Módszer a szélhatás csökkentésére Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. 115 1. táblázat Különböző szélsebesség kategóriák előfordulásai az összidő %-ában TaöA. I. PloemopneMOcmb eempoe pa3AU'iiibtx Kamezopuü npoifeumax om rwAHOio epeMeHU Tab. 1. Vorkommen von versehidenen Windgeschwindigkeits-Kategorien im Prozent der Oesamtzeit Szélsebesség 2 m/s 2—4,5 m/s =-4,5 m/s Állomás tenyész- öntözési tenyész- öntözési tenyész- öntözési idényben Tiszaőrs 53,5 57,9 Debrecen 52,9 55,6 Békéscsaba 59,8 56,7 Szeged 47,0 48,5 Kecskemét 48,2 51,7 2.1. Szélgyakoriság és tartamvalószínűség hazánkban Vizsgálódásaink első része a Dunától keletre eső alföldi területekre vonatkozott. E terület egységes kezelésének lehetőségét a feldolgozott és egybevágó ei'edményt adó, (az alábbiakban is bemutatott) tiszaőrsi, debreceni, békéscsabai, szegedi, kecskeméti állomások adatai igazolják. Eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze: Fel kellett mérnünk, hogy a tenyészidőben (április-szeptember) és a fő öntözési idényben (június—-augusztus), valamint a nyári hónapokban az összes időnek hány %-ában várható olyan eset, amikor a szélsebesség értéke a (kritikusnak adódott) 2,0 m/s-ot nem haladja meg. Fel kellett deríteni, milyen %-ban várható olyan eset, amikor a szélsebesség a kritikus értéket meghaladja ugyan, de eredményes védekezésre még alkalmasak a szélviszonyok (2 m/s—-4,5 m/s szélsebesség). Ki kellett mutatni azt is, hogy milyen gyakran fordulhatnak elő olyan szelek, amikor az esőztető öntözőberendezések üzemét már nem lehet úgy folytatni, hogy az kielégítő vízelosztást adjon (4,5 m/s-nál nagyobb szélsebesség). A fentiekre vonatkozó adatfeldolgozás végeredményét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A szélfeldolgozások 15 éves (1045—59) adatsorok felhasználásával készültek. Az 7. táblázat adatai azt mutatják, hogy az összidőnek csak mintegy 50 %-ában lehet az öntözővízeloszlás egyenletessége szempontjából a megkívánt szélsebesség határ alatt maradni. Ha az üzemeltetés során, a szél sebességének növekedtével, a kötéstávolság csökkenése megvalósítható, ez azt jelenti, hogy az összes öntözési idő 85—90 %-ában érhető el a megkívánt vízeloszlás. Az összidő mintegy 10—15 %-ában viszont olyan szelek uralkodnak, amelyeknél célszerűbb az esőztetés szüneteltetése. Nem közömbös az sem, hogy a szélcsendesebb időszakok mely napszakban jelentkeznek. E kérdésre a 2. táblázatban közölt adatok adnak feleletet. Nappali időszakként a 4—20 óráig terjedő (világos), éjjeli időszakként a 20 órától hajnali 4 óráig terjedő órákat vettük fel. A 2. táblázat adataiból az tűnik ki, hogy a fő öntözési idényben az üzem szempontjából gazdaságos 1000 üzemóra csak az esőztető berendezések éjjel-nappali üzemével érhető el. Ugyanakkor az öntözővízeloszlás megkívánt egyenletességének 23.4 32,2 13,1 9,9 27,3 36,5 9,8 7,9 19,9 34,7 10,3 8,6 27,9 38,6 15,1 12,7 38.5 27,2 13,3 11,1 biztosításához az üzemidő jelentős részében olyan intézkedésekre van feltétlenül szükség, amelyek a 2,0 m/s sebességen felüli szelek zavaró hatását kiküszöbölik. Végül tisztázni kívántuk, hogy milyen mértékben lehet, illetőleg érdemes a szélhatás kiküszöbölése érdekében szükséges intézkedések során a változó szélsebesség értékeket figyelembe venni. E célból a különböző szélsebességek tartamvalószínűségét kellett megvizsgálni. A különböző alsó sebesség küszöbértékű szelekre végzett feldolgozásnál megengedtük, hogy a szélsebesség egy közbenső órában a küszöb alá süllyedjen, ha utána újra visszaáll. A 3. és 4. táblázatban a tiszaőrsi állomás adatai alapján bemutatjuk, hogy a különböző alsó sebesség küszöbértékű változó irányú szeleknek az összes idő %-ában mennyi a tartamvalószínűsége. A 3. táblázatban a teljes napi, a 4. táblázatban csak a nappali (4 A—20'') szeleket dolgoztuk fel. A 3. és 4. táblázatból azt olvashatjuk ki, hogy a teljes napi üzemnél, valamely tetszőlegesen kiválasztott időpontban (gyakorlatilag az átállás pillanatában) éppen észlelhető 2 m/s alsó küszöbérték sebességű szél 50 %-os valószínűséggel még mintegy 1,5 óráig, 30 %-os valószínűséggel még mintegy 6,5 óráig tart. Csak nappali üzemet figyelembe véve fenti két adat 2,5, illetőleg 8 órát jelent. Fentiekből gyakorlatilag arra következtethetünk, hogy a küszöbérték feletti szelek sebességé2. táblázat A 75%-os valószínűséggel, 2 m/s sebességérték alatt várható szelek előfordulási időtartamának alsó határa (Tiszaőrs) TaöA. 2. Huxcrwü npedeA npodoAJicumeAbHOcmu eempoe CKopocmbio Huoice 2 M/cetc u noemopaeMoembw e 75%. (Tucaepm) Tab. 2. Untere Grenze der mit 75 % -iger Wahrscheinlichkeit, unter einem Geschwindigkeitswert von 2 m/s zu erwartenden Dauer der Windvorkommen Tiszaörs Az előfordulás Egész nap időtartama (óra) nappali éjjeli A tenyészidőben .. 1151 (26%) Öntözési idényben 619(28%) 336 (17 %) 253 (11 %)
