Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Perecsi Ferenc: A vízellátás és csatornázás aktuális stratégiai kérdései
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 63. ÉVFOLYAM 3. SZAM 97—144. oldal Budapest, 1983. március A vízellátás és csatornázás aktuális stratégiai kérdései* PERECSI FERENC" 1. Terminológiai kérdések Az Üj Magyar Lexikon 121. oldalán stratégia címszó alatt a következő meghatározást találjuk: „Stratégia (görög) a hadtudomány legfontosabb részének, a hadművészetnek alkotóeleme, mely a hábrfrúk, hadjáratok, harcok előkészítésének és vezetésének kérdéseit vizsgálja. A háborúk céljainak megfelelően meghatározza az alkalmazott erőket 'és eszközöket, a harc célját, a cél elérésének módját; összehangolja a különböző fegyvernemek tevékenységét. Része a taktika, amely adott időpontban a stratégiai cél megvalósításának eszközeit, a harc és a szervezet konkrét formáit határozza meg." A ) mi szempontunkból stratégia a vízgazdálkodás szervezésének tudománya, mely a vízgazdálkodás előtt álló feladatok előkészítésének és végrehajtásának kérdéseit vizsgálja. A gazdaság —- ezen belül a vízgazdálkodás — alapvető céljainak megfelelően meghatározza a végrehajtás erő-és eszközszükségletét, a célok elérésének módozatát és feltételeit összehangolva a különböző vízgazdálkodási szakágazatok tevékenységét. A vízgazdálkodási stratégia is tartalmaz taktikai elemeket, melynek alkalmazásával adott időpontban dönteni lehet a tényleges eszköz-és szervezeti igényekről. 2. A stratégiai célok és azok kielégítési módjának eddigi változásai. Következtetések A vízgazdálkodás — ezen belül a vízellátás és a csatornázás — már több esetben tett kísérletet arra, hogy felvázolja az ágazat (szakágazat) fejlesztési céljait és választ adjon azokra a kérdésekre, melyek a célok eléréséhez szükséges feladatok végrehajtásának módozatával és feltételeivel függenek össze. Az első ilyen kísérlet 1960-ban történt a vízgazdálkodási kerettervvel, illetve annak részeként. Ennek a munkának az időtáva 1960—1980, tehát 20 esztendő volt és ha az időszak elején elhatározott célok végrehajtási pontosságát (találati pontosságát) tekintjük, részben elégedettek is lehetünk. Rendelkezésünkre álló adatok szerint ez az időszak a települések vízellátottságát 35 %-ról 74 %-ra tervezte növelni 1980. év végéig 20 esztendő alatt (1. ábra). Mint látható, a feladatot maradék nélkül sikerült teljesíteni. * Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz és Vízellátási Szakosztálya — 1982. január 27-i — közös előadóülésén elhangzott előadás. **Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. A települési szennyvízelvezetési feladatok tekintetében a terv szintén merész volt és a csatornázottság mértékét 22 %-ról 55 %-ra tételezte fel. Bár 1965. év végén még nem látszott, hogy a végrehajtás korrekciót igényel (a lemaradás alig több mint 1 % volt) 1970 év végére már ez 8 %-ra növekedett, így a stratégiai korrekció elkerülhetetlen volt, jóllehet ezt vízellátási ok' nem támasztotta alá. Ebből a célból az OMFB gondozásában készített tanulmány elemzései rámutattak a lemaradás okaira és korrigálták a távlati célokat, 1985-ig tolva ki azok határát. Ez a korrekció a vízellátás egetében az 1985-ig várható ellátottságot 85 %-ban (a korábbi fejlődési egyenes meghosszabbításában) jelölte meg és nem is volt semmi indok, hogy ezt ne így tegye. ELLÁTOTTSÁG 80 10 50• 4035 30 22 20 10 90 95 —-J 92 85. / s / '83 % / 70 75 66 60 / 64 55 55 A ./ // // 52 59 ^ / / // / / 36, / / / 3 S/ // 33 76 Z 8 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 1. ábra. Magyarország településeinek víz- és csatornaellátottságának változásai az egyes fejlesztési koncepciók szerint (1Ö60—2000) Abb. 1. Änderungen der Versorgung mit Wasser und Kanalisation der Siedlungen Ungarns laut den einzelnen Entwicklungskonzeptionen (1960—2000) Fig. 1. Variations of the level of water supply and sewerage in the communities of Hungary under the various development policies (1960—2000)
