Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Pálfai I.: A Maros hordalékkúpja Hidrológiai Közlöny 1983. 2. sz. 95 covered by more impervious formations, sueb as infusion loess (4), clayly loess (5) and sode soils (6). The /.one of groundwater emergence emerges above the surroundings since the watershed between the Körös and Maros rivers extends in this zone, but the microtopographv is interwoven by depressions resembling abandoned river beds. Under extrarodinary weather conditions the groundwater emerges to the surface in these depressions, as experienced in 1041—42, 1970— 71 and in 1979. The variations of the meteorological situation can be traced in Fig. 4. Of the factors affecting groundwater depletion, the differences relative to the normal values have been plotted here for sunshine duration (a), mean air temperature (b) and total precipitation recharging the groundwater (c). The differences relative to the normal value of the average groundwater level (d) has also been indicated. The greatest positive differences will be seen to have occurred in groups of years with deficiencies in sunshine and air temperature and with excess precipitation, with such conditions prevailing over the ante.edent I to 2 years as well. The groundwater emergences in 1979 were triggered by the heavy rains in December, 1978 and especially by the weather in January, 1979 (Fig. 5), which caused the already high groundwater table to rise further. The peak groundwater levels oceured largely at the same time in mid-Februcry ( Pig. 6). {Folytatás a 88 oldalról.) nyitásával, a Fővárosi Csatornázási Művek lebonyolításával lefolytatott négyéves kísérletsorozat eredményeinek ismertetésére. Az ankét megnyitóját Vörös Ferenc, a Fővárosi Csatornázási Művek igazgatója tartottá. Ezt az alábbi előadások követték: Perecsi Ferenc: Szennyvíziszapok elhelyezésének hazai problematikája. Vidó Zoltánné: A fővárosi kommunális szennyvíziszap összetétele, különös tekintettel a növényi tápelemekre és a fémtartalomra. Frank István: A fővárosi kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére végzett kísérletek. Dr. Ravasz Tibor: A folyékony, rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett kísérletek és azok eredményei. Dr. Hargitai László: A talaj szervesanyag és nitrogén viszonyainak változása szennyvíziszap hasznosításánál. Szálló Zoltán: A rothasztott szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésével kapcsolatos higiénés mikrobiológiai és parazitológiai vizsgálati eredmények. Dr. Horváth Zoltán: A nehézfémek, ill. toxikus elemek meghatározása a szennyvíziszappal kezelt talajban, a termesztett növényben és az ezzel takarniányozot t állatok szervezetében. Polyák Dezső: A fővárosi kommunális szennyvíziszap elhelyezési lehetőségeinek keresése kertészeti kultúrák keretében. Dr. Berka Gyula: A fővárosi kommunális szennyvíziszap hatása a szántóföldi kultúrák főbb anyagcsere élettani folyillataira. Dr. Sárosi Lajos: A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésének felszín alatti injektálási módszere. Dr. Cziereczky Vilmos: A rothasztott szennyvíziszappal kezelt talajokon termelt növények egészségügyi és táplálkozásbiológiai vizsgálata. Az ankét során bemutatták a ,,Szennyvíziszap mezőgazdasági Jelhasználása" c. filmet. Az előadásokat hozzászólások követték. A vitát Gerencsér Árpád vezette. Zárszót mondott: Kymorz Pál főigazgató. A Szegedi Területi Szervezet 1981. november 17-én rendezte meg VIII. ankétjának a Dél-alföldi szikes vizek kutatásának időszerű kérdéseiről. Az ankéton az alábbi előadások kerültek sorra: Dr. An(ló Mihály: A Duna-Tisza közi szikes tavak természetföldraj zi kérd ései. Dr. Vágás István: A talajvízjárás néhány jellegzetessége Alföldünkön a közelmúlt években. Dr. Molnár Béla—dr. Kúti László: A mórahalmi Madarásztó keletkezése és limnolgeológiai fejlődése. This demonstrates the predominant effect of the local meteorological conditions. The second part deals with the water quality conditions. Figs. 7- 9 indicate the total salts, sodium percentage and the sulphate-chloride ratio in t he aquifers between 10 and :(() m depths (these parameters are of greatest interest to the hydrologist). The waters of low salt ; content and sodium percentage indicate coarsegrained layers of higher yield and also recharge form local precipitation. These waters are found in the zone of geological formations having high permeabilities (Fig. 2.). The high sulphate: chloride ration in the same zone is conspicuous and is also a consequence of infiltrating local precipitation, in that the sulphates are reached from the upper soil layer. The areal pattern of the dissolved salts content and sodium percentage of tile water stored in the aquifers bet ween SO and 400 m depth is illustrated ing Figs. 10 11. The ureal pattern is similar to that in the layers at. smaller depths (the values increasing towards the interior of the Plains), but in the deeper layers the dissolved salts content is higher while the sodium percentage lower than the values observed closer to the surface. This is attributed to reduced evaporation and seepage flow. The sulphate: chloride ratio decreases steeply with depth, which is interpreted as another indication of very limited recharge. Az előadásokat követően az ankét állást foglalt a Madarásztó rendezése vonatkozásában javaslat kidolgozás szükségességére. A Hidrogeológiai Szakosztály az MP7' Mérnökgeológiai Szakosztályával közösen 1981. november 17-én előadó ülést rendezett, amelyen a követ kező előadások megtartására került sor: Hegedfisné Konez Margit: Fúrt aknák hidrogeológiai paramétereinek összehasonlítása a megelőző tengel\ fúrások adataival. I)r. Franyó Frigyes: A Mátra- és Bükkalja előterének hordalékkúpjai és azok vízföldtani sajátosságai. A Nyugat-Dunántúli Területi Szervezet 1981. november 17-én előadó ülést, rendezett Szombathelyen, amelyen Hamza István és Németh László a Nyugat-dunántúli •vízrajzi észlelésekről és mv szerekről tartottak előadást. A Soproni Területi Szervezet a Soproni Ószi Műszaki Hetek keretében 1981. november 17-én előadó ülést rendezett, amelyen Viléz Sándor ismertette a megyei regionális vízmű tervezését és előkészítését. Az ismertetés filmvetítéssel volt egybekötve. Felkért hozzászóló volt : Kátai Aladár. A Heves megyi Területi Szervezet 1981. november IS-i. Egerben megtartott ülésén a következő előadásokat tartották: Gaál Tivadar: Tízéves a KEV1TERV. Fekete György: Vízgazdálkodási feladatok a KEVITERV egri irodáján. Benedek Ifi Vilmos: Vízellátás, csatornázás, kommunális és ipari szennyvíztisztítási feladatok az iroda gyakorlatában. Iiittenbacher Odöli: Felület-korrózióból származó szennyvíztisztítás-technológiájának fejlődése a tervezésben. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1981. november 18-i előadóülésén Konkoly János a vízgazdálkodás fejlesztésének alapjait jelentő vízkészlet-gazdálkodás helyzetét értékelte. A Szolnoki Területi Szervezet Szakközépiskolai Ifjúsági Csoportja 1981. november 18-án előadó ülést rendezett, amelyen Barabás Imre: „Gáztartalmú vizek a/. Alföldön" c. előadása hangzott el. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1981. november 19-i előadó ülésén Bartha Péter és dr. SzöllősyNagy András: „A vízrajzi előrejelzés fejlesztési koncepciója első ütemének eredményei" c. előadása hangzott el. Az előadók az előrejelzési módszerekkel szemben támasztott, követelmények ismertetése után ismertették az előrejelzések hatékonyságának mérésére alkalmazott módszerüket. Bemutatták a numerikus árvízi előrejelző modelljeiket, a determinisztikus, sztochasztikus és egyesített folyamatos előrejelző modelleket.