Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban. I.

Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 475 Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban I. DU. SZALAI GYÖRGY* a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Bevezetés 55 millió lakosával Franciaország az Egyesült Királysággal (Nagybritannia és Észak-Írország) és Olaszországgal azonos nagyságrendű. Területe 550 000 km

2, a Szovjetunió után Európa legnagyobb országa, csak Spanyolország közelíti meg 504 000 km

2 területével. Világviszonylatban a közepes nagyságú országok közé tartozik. A hasonló nagyságú országok többé-kevésbé változatos klímával, domborzattal és tájegységekkel rendelkeznek. Franciaországban mindenesetre számos olyan elem játszik közre, melyek e változatosságot még hangsúlyozottabbá teszik: — két tenger mossa partjait: az Atlanti óceán északi része és a Földközi tenger. — A két nagy európai domborzati együttes kereszteződésében fekszik: északi részén a német—lengyel síkság vonalában, mely a Szovjetunió területén kiszélesedik, délen a részekre tagolt mediterrán világ folytatódik területén. — Klimatikus forgáspont É—Ny Európa, amit télen a sarkvidéki frontok zavarhatnak meg, és a mediterrán régió között, mely utóbbi enyhébb, de szárazságra hajlamos. A mezőgazdasági vízgazdálkodás területén — mint egyéb területeken is — ez a változatosság visszatükröződik a berendezések, módszerek és rendszerek összetételének legkülönbözőbb megoldásaiban. A továbbiakban megkíséreljük magyar szemmel áttekinteni a mezőgazdasági vízgazdálkodás f ranciaországi koncepcióját, törekvéseit, rendszerét és megoldásait, eredményeit és problémáit, liogy egy olyan időszakban, amikor mezőgazdaságunk eredményeinek fokozásában igen nagy szerep vár a vízgazdálkodásra, tanulságul szolgálhassanak hazai feladatainkhoz. Mielőtt azonban ennek részleteire térnénk vizsgáljuk meg azt a természetföldrajzi környezetet és mezőgazdaságot, mely megszabja e munkák kereteit. Természetföldrajzi helyzet, Az ország legmagasabb hegyei a határok mentén helyezkednek el. Ezek fiatal, harmadkori hegységek, amelyek éppen fiatal koruknál fogva megőrizték lánchegység jellegüket. A legismertebb az Alpok hegylánca a 4807 m magas Mont-Blanc-kal, Európa legmagasabb csúcsával. Két, jól elkülöníthető részét az Északi Alpokat és a Déli Alpokat hagyományosan szembeállítják egymással: előbbi magasabb, csapadékosabb, erősen szabdalt, ezért könnyen járható és magasszintű gazdasági tevékenység színtere, utóbbi morfológiailag zavarosabb, szárazabb és viszonylag szegényebb (1. ábra). Délen a Pireneusok hegylánca képezi a határt: középső részen eléri, ill. meghaladja a 3000 m magasságot. A többi hegység ezeknél idősebb, szelídebb formákat mutat. A Massif Central még meghaladja az 1800 m-t. Kialudt vulkánok és meszes fennsíkok *Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. (Cévennes) alkotják, mely utóbbiak igen emlékeztetnek a jugoszláv karsztokra, sok és mély barlanggal. Korzika az anyaország része: 2000 m magasságot meghaladó sziget, szaggatott felszínnel, kivéve a keskeny keleti síkságot. Területe kereken 7000 km

2. A dél-keleti hegyes masszívumok általában szárazak; mészköves vidék. Az erdőművelés és állattenyésztés a fő gazdálkodási ágazat. A mélyebben fekvő különböző nagyságú síkságok a nagyfontosságú mezőgazdasági területek. Az általános kép ezekről a teljesen sík, vagy hullámos felszínű területekről, hogy termékenyek, gazdagok, közelebbről megvizsgálva azonban erősen mozaikszerű kép tárul elénk a termelési feltételeket illetően. Sok tájegység hasznosítása problematikus: homokos-kavicsos talajok, vékony termőrétegű szilikátos dombvidék. A tengerparti sávokban egyes helyeken tengerszint alatti területek poldertípusú vízrendezésre szorulnak, mint pl. északnyugaton a Wateringues vidék, vagy a Loire-tól délre a Nyugati Mocsárvidék. A nagy üledékes medencék között a legnagyobb a Párizsi Medence, mely a terület harmadrészét foglalja el. Típusos példája a koncentrikus körökben Evi középvizhozam 250-500 mß/s EHH Magasság 200-1000m Évi középvizhozam >500rrf/s Magasság> 1000m Mocsár 1. ábra. Domborzat és vízrajzi hálózat