Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
240 . Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Hegedűs Mária—dr. Lantos Judit—dr. Zsigó Margit: Felszíni vizekből izolált Coli ós Salmonella törzsek antibiotikum" rezisztenciájának vizsgálati eredményei. Török Anna: Produkcióbiológiai vizsgálatok tervezése és kivitelezése árvaszúnyogoknál. Dr. Benedeczky Islvi'tn—dr. Bíró Péter: Elektronmikroszkópos vizsgálatok dikonirttal kezelt pontyok máján. Az előadássorozat zárszavát dr. Hortobágyi Tibor mondta. V. I. Áttekintés a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdíiikodástudományi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizottságának két éves, 1980. és 1981. évi tevékenységéről Az Albizottság a jelzett időszakban négy előadó ülést rendezett, amelyeken a vízellátás, szennyvíztisztítás és települési hidrológia kérdései egyaránt megvitatásra kerültek. Az 1980. március 14-i ülésen a szennyvíztisztító berendezések hidraulikai vizsgálatáról volt szó. A tárgykör anyagát Horváth Imre foglalta össze. Hozzászóltak: Vágás István: Az átfolyási módszerek alkalmazhatósága. Körösmezey László: A szennyvíz technológia ós hidraulika kapcsolata. Dulovics Dezső: Csepegtetőtestek hidraulikája. Juhász Endre: Az iszapkezelés hidraulikája. Hajós Gyula: Szennyvíztelepek hidraulikai üzemi tapasztalatai. Csanády Mihály: A közegészségügy igényei és a szennyvízhidraulika kapcsolata. ' Az 1980. november 5-i ülésen Koltay József a helyi és kistérségi vízművek időszerű kérdéseit fejtegette. Hozzászólások: Perecsi Ferenc: A közműves vízellátás fejlesztésének főbb irányelvei. Valló Sándor: A vízmű-tervezés alapvető szempontjai. Bozóky-Szeszich Károly: Vízhálózatok hidraulikai méretezése és vizsgálata. Angyal László: A vízművesítés tapasztalatai HajdúBihar megyében. Bartos Sándor: A vízművek kivitelezésével kapcsolatos kérdések. Mihály Lajos: A vízművek üzemeltetésének időszerű kérdései. Az 1981. március 13-i ülésen Varga György referátuma a vízellátás, illetve a szennyvíztisztítás egységesítésének helyzetéről és célkitűzéseiről szólott. Hozzászólások : Gerencsér Árpád: Az egységesítés ós a kapcsolódó K+F munkák szervezése. Ábrahám Endre: Az ipari szennyvíztisztítás egységesítéseinek fő területei. Topscliáll József: Mintatechnológiák alkalmazása az üzemelésben. Nagy Lajos: A vízgépészeti törzsgyártmányok jelentősége. Antal Tivadar: Az egységesítés alkalmazása a felsőoktatásban. Valló Sándor: Az egységesítési célprogram hasznosíthatósága a nemzetközi kapcsolatokban. Perecsi Ferenc: Az egységesítés eredményeinek alkalmazása a hatodik ötéves tervben. Az 1981. június 10-i ülésen Wisnovszky Iván a települési hidrológia ismereteinek hazai fejlesztésérőlszólt összefoglalójában. Hozzászólások: Perecsi Ferenc: A vízellátás ós csatornázás követelménye a települési hidrológia fejlesztésében. Juhász Endre: A műszaki tervezés igénye a csapadék csatornázási kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban. Benedek Pál: A VITUKI közreműködése ós célkitűzése a vázolt feladatrendszerben. Dulovics Dezsőné: A csatornázás műszaki megoldásainak fejlesztésére irányuló feladatok. Búzás Kálmán: A tározás jelentősége a csatornázás fejlesztésében. Hajós Gyula: A reprezentatív miskolci vízgazdálkodási adatgyűjtés jelentősége. V. Nagy Imre: A települési hidrológia helye a vízgazdálkodás-tudományban. A villamosenergia-iparág időszerű vízgazdálkodási kérdései „Máthé Lajos mérnök hozzászólása a MTESZ tagegyesületek 1981. március 19-i konzultációján" A konzultációt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság különböző szakosztályai ós bizottságai rendezték a Vízgazdálkodási Intézetben Pauyi Gyula által készített ,, Üzemi vizgazdálkodás az energiaiparban" c. tanulmány megvitatásaként. A Máthé Lajos által kidolgozott hozzászólást részletesen a Magyar Villamosművek Tröszt Közleményeinek 1981. évi 4. száma közli. Ebben érdekes adatokat találhatunk: A villamosenergia-iparág frissvíz-igénye 1979-ben 2348 millió m 3, többszörös vízhasználata 1972 in 3, teljes vízigénye 4320 millió m 3 volt,. A vízkibocsátás, ill. átadott, víz 2295 millió m 3, tehát a vízelhasználás 53 millió m 3 volt. A fajlagos vízfelhasználás 2,3 m 3/MWh. Ámbár 19(i9 és 79 közt az iparág villamos energia termelése 1,8-szorosára nőtt, a fajlagos vízfelhasználása 9,9 m 3/MWH-ról 2,3-ra csökkent. Ez elismerésre méltó, de lényegesen már nem fokozható javulás. Lényeges, hogy az ezért felelős szakemberek pontosan ismerjék üzemük optimális vízgazdálkodási adatait minden normális üzemállapotra vonatkozóan. Lényeges az ezzel kapcsolatos rendszeres (általában éves) adatgyűjtés is. Több megvalósítható intézkedést kell tenni a hűtőtornyok fajlagos tüzelőanyag felhasználásának javítására. Á fűtőművek több ivóvízminőségű víz felszabadítására is képesek lehetnek. Az erőművek olyan vízmennyiségeket is felhasználhatnak bővítésük esetén, amelyekről más ipari üzemek éppen vízgazdálkodásuk racionalizálása miatt lemondtak. A tisztított kommunális szennyvizek felhasználásának lehetőségeit is tanulmányozni sszükséges. A viliamosenergia-iparág és a vízügy szakembereinek együttműködése hozzásegíthet a racionálisabb energiail.1. vízgazdálkodáshoz.