Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

240 . Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. Dr. Hegedűs Mária—dr. Lantos Judit—dr. Zsigó Margit: Felszíni vizekből izolált Coli ós Salmonella tör­zsek antibiotikum" rezisztenciájának vizsgálati eredmé­nyei. Török Anna: Produkcióbiológiai vizsgálatok tervezése és kivitelezése árvaszúnyogoknál. Dr. Benedeczky Islvi'tn—dr. Bíró Péter: Elektron­mikroszkópos vizsgálatok dikonirttal kezelt pontyok máján. Az előadássorozat zárszavát dr. Hortobágyi Tibor mondta. V. I. Áttekintés a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdíiikodástudo­mányi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizott­ságának két éves, 1980. és 1981. évi tevékenységéről Az Albizottság a jelzett időszakban négy előadó ülést rendezett, amelyeken a vízellátás, szennyvíztisztí­tás és települési hidrológia kérdései egyaránt megvita­tásra kerültek. Az 1980. március 14-i ülésen a szennyvíztisztító be­rendezések hidraulikai vizsgálatáról volt szó. A tárgykör anyagát Horváth Imre foglalta össze. Hozzászóltak: Vágás István: Az átfolyási módszerek alkalmazható­sága. Körösmezey László: A szennyvíz technológia ós hid­raulika kapcsolata. Dulovics Dezső: Csepegtetőtestek hidraulikája. Juhász Endre: Az iszapkezelés hidraulikája. Hajós Gyula: Szennyvíztelepek hidraulikai üzemi tapasztalatai. Csanády Mihály: A közegészségügy igényei és a szennyvízhidraulika kapcsolata. ' Az 1980. november 5-i ülésen Koltay József a helyi és kistérségi vízművek időszerű kérdéseit fejtegette. Hozzászólások: Perecsi Ferenc: A közműves vízellátás fejlesztésének főbb irányelvei. Valló Sándor: A vízmű-tervezés alapvető szempontjai. Bozóky-Szeszich Károly: Vízhálózatok hidraulikai méretezése és vizsgálata. Angyal László: A vízművesítés tapasztalatai Hajdú­Bihar megyében. Bartos Sándor: A vízművek kivitelezésével kapcsola­tos kérdések. Mihály Lajos: A vízművek üzemeltetésének időszerű kérdései. Az 1981. március 13-i ülésen Varga György referá­tuma a vízellátás, illetve a szennyvíztisztítás egysége­sítésének helyzetéről és célkitűzéseiről szólott. Hozzá­szólások : Gerencsér Árpád: Az egységesítés ós a kapcsolódó K+F munkák szervezése. Ábrahám Endre: Az ipari szennyvíztisztítás egysége­sítéseinek fő területei. Topscliáll József: Mintatechnológiák alkalmazása az üzemelésben. Nagy Lajos: A vízgépészeti törzsgyártmányok jelen­tősége. Antal Tivadar: Az egységesítés alkalmazása a felső­oktatásban. Valló Sándor: Az egységesítési célprogram hasznosít­hatósága a nemzetközi kapcsolatokban. Perecsi Ferenc: Az egységesítés eredményeinek alkal­mazása a hatodik ötéves tervben. Az 1981. június 10-i ülésen Wisnovszky Iván a tele­pülési hidrológia ismereteinek hazai fejlesztésérőlszólt összefoglalójában. Hozzászólások: Perecsi Ferenc: A vízellátás ós csatornázás követel­ménye a települési hidrológia fejlesztésében. Juhász Endre: A műszaki tervezés igénye a csapadék csatornázási kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban. Benedek Pál: A VITUKI közreműködése ós célkitű­zése a vázolt feladatrendszerben. Dulovics Dezsőné: A csatornázás műszaki megoldásai­nak fejlesztésére irányuló feladatok. Búzás Kálmán: A tározás jelentősége a csatornázás fejlesztésében. Hajós Gyula: A reprezentatív miskolci vízgazdálko­dási adatgyűjtés jelentősége. V. Nagy Imre: A települési hidrológia helye a vízgaz­dálkodás-tudományban. A villamosenergia-iparág időszerű vízgazdálkodási kérdései „Máthé Lajos mérnök hozzászólása a MTESZ tagegye­sületek 1981. március 19-i konzultációján" A konzultációt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság különböző szakosztályai ós bizottságai rendezték a Vízgazdálko­dási Intézetben Pauyi Gyula által készített ,, Üzemi vizgazdálkodás az energiaiparban" c. tanulmány meg­vitatásaként. A Máthé Lajos által kidolgozott hozzá­szólást részletesen a Magyar Villamosművek Tröszt Közleményeinek 1981. évi 4. száma közli. Ebben érdekes adatokat találhatunk: A villamosenergia-iparág frissvíz-igénye 1979-ben 2348 millió m 3, többszörös vízhasználata 1972 in 3, teljes vízigénye 4320 millió m 3 volt,. A vízkibocsátás, ill. át­adott, víz 2295 millió m 3, tehát a vízelhasználás 53 millió m 3 volt. A fajlagos vízfelhasználás 2,3 m 3/MWh. Ámbár 19(i9 és 79 közt az iparág villamos energia termelése 1,8-szorosára nőtt, a fajlagos vízfelhasználása 9,9 m 3/MWH-ról 2,3-ra csökkent. Ez elismerésre méltó, de lényegesen már nem fokozható javulás. Lényeges, hogy az ezért felelős szakemberek ponto­san ismerjék üzemük optimális vízgazdálkodási adatait minden normális üzemállapotra vonatkozóan. Lényeges az ezzel kapcsolatos rendszeres (általában éves) adat­gyűjtés is. Több megvalósítható intézkedést kell tenni a hűtőtornyok fajlagos tüzelőanyag felhasználásának javítására. Á fűtőművek több ivóvízminőségű víz fel­szabadítására is képesek lehetnek. Az erőművek olyan vízmennyiségeket is felhasználhatnak bővítésük esetén, amelyekről más ipari üzemek éppen vízgazdálkodásuk racionalizálása miatt lemondtak. A tisztított kommu­nális szennyvizek felhasználásának lehetőségeit is ta­nulmányozni sszükséges. A viliamosenergia-iparág és a vízügy szakembereinek együttműködése hozzásegíthet a racionálisabb energia­il.1. vízgazdálkodáshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom