Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Ákoshegyi György: Úszó- és tanmedencék korszerű építése az üzemelési tapasztalatok figyelembevételével
94 Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. Ákoshegyi Gy.: Úszó- és tanmedencék diagrammjával bizonyítani leliet a víz fertőtlenítését, sőt az uszodai forgalomra vonatkozóan is ad tájékoztató adatot. Továbblépést jelent, ha a víztisztító berendezés regisztrálás mellett automatikus szabályozóval is fel van szerelve, és a mérési adatok alapján a kívánt mértékben automatikusan beavatkozik. Itt azonban gondosan mérlegelni kell, hogy mit érdemes szabályozni. Pl. nagy úszómedence esetén hőmérsékletet nem! A 600—2200 m 3-es medencék hőtehetetlensége olyan nagy, hogy a naponkénti 2—3 ellenőrzés mellett a kézi szabályozás tökéletesen elegendő. A klórtartalom automatikuBeszabályozása — különösen kismedencék esetén — indokolt, mert a forgalomtól nagyon függ és egy órán belül is jelentős változás állhat elő. Vigyázni kell azonban a mérési helyek kijelölésére nehogy az automatika túlszabályozzon és a rendszer „belengjen". Tanmedencék A tanmedencék építésére, kialakítására térve legfontosabb itt is a megfelelő vízcsere biztosítása. .Ez természetesen vízforgatással érhető el gazdaságosan. A tanmedence kialakításánál sokkal élesebben vetődik fel a vízmélység kérdése, mint az úszómedencéknél, mert az úszásoktatásban résztvevők kora, s ezzel együtt magassága, igen változó! Ideális az úszásoktatást 4—6 éves korban elkezdeni. Az ilyen korú gyerekek részére kb. 60 cm-es vízmélység a legjobb, hiszen ennél mélyebb vízben már biztonsággal jó részük nem tud megállni. Az iskolás korúak részére 80 -90 cm, a felnőttek részére 110—120 cm a megfelelő vízmélység. Ezek után tényleg nehéz dönteni, hogy milyen mély legyen a tanmedence. Azt nem szabad elhatározni, hogy csak felnőttek vagy csak a legkisebbek részére építünk medencét, mert a használat során ez jelentős korlátozást okoz. Még egy általános iskolába telepített tanuszoda esetén is jelentős gond a vízmélység, lúszen az első osztályosok és nyolcadikosok közt 60 cm magasságkülönbség hazánkban általánosnak mondható. Mi tehát a megoldás? A legkorszerűbb minden kétséget kizáróan a 120 cm vízmélységű és emelhető fenékkel ellátott tanmedence. Kétségtelen, hogy a legdrágább is, de mivel viszonylag kis felületről van szó, egy uszoda beruházásban nem döntő tétel. Kisebb beruházást igénylő megoldás a medence oldalába beépített két vagy három különböző magasságú túlfolyó rendszer. Ennek nagy előnye a karbantartást alig igénylő egyszerű üzemeltetés, de jelentős helyet foglal el a víz tárolására szolgáló tartály, hiszen a vízszint süllyesztésekor 30—50 m s vizet kell tárolni. A legkevésbé előnyös a lejtős fenekű medence. Ennél a megoldásnál viszonylag kicsi a vízmélység változása, mert a fenék nem lehet nagyon meredek. Baleseti veszélyt is jelenthet egy kisgyermek számára, ha a lejtő irányába megy vagy próbálja az úszást. A tanmedencék esetében a süllyesztett víztükör ugyanúgy megfelel, mint a feszített víztükör. Az úszómedencéknél említett hátrányok itt azért nem jelentkeznek, mert egyrészt kis vízmélység 13. ábra. Vízbevezetés az oldalfalon, elvezetés a jenéken és a peremen Az elszívók a fenéken a bevezetések osztásközeibe esnek. Ilyen a Komjádi uszoda medencéje Puc. 13. Ilodana eodbi-iepe3 6oKoeyio cmenKy, omeod eodbi iepe3 ÖHO 11 KpOMKU OTcacbiBaTejTH Ha HHe nonanaioT Ha cepeAHHy paccTOAHH» Mewny noAaBaTejiflMH. TaKHM 06pa30M yCTpoeH njiaBaTejibHbiíí CacceíiH HM. KOMHAH B Byflaneurre Abb. 13. Wassereinleitung an der Seitenwand, Ableitung an dem Boden und dem Beckenrand Die Absaugung erfolgt am Boden durch die Trennfugen der Wasser einletung. Von solcher Ausführung ist auch das Becken der Scwimmhalle Komjádi miatt a medencében állva takarítható a vályú, másrészt az épület méreteit, hogy úgy mondjam, nem viszi magával, mert az épületet az úszómedence határozza meg. Ezért, és azért is, mert a hullámcsillapításnak nincs jelentősége, a túlfolyó vályú bármely ismert megoldás szerint megépíthető. A medence és körüljárója közötti közlekedést általában lépcsővel kell biztosítani. A legcélszerűbb az egyik végfal teljes hosszában kialakított lépcső, mert az sokat segít az úszásoktatásban. Hágcsó abban az esetben indokolt, ha a medencében emelhető fenék van beépítve. A tanmedencéről eddig elmondottak elsősorban fedett uszodákra és csak 8,5x16 m-nél nem nagyobb alapterületű medencékre ér\ 'nyes. Új uszodát nem szabad 1 medencével létesíteni, mert annak fajlagos beruházási és főleg üzemeltetési költsége aránytalanul nagy. Legalább egy úszó- és egy tanmedencét kell egy új uszodában elhelyezni és akkor már a tanmedence mérete ne legyen 16 m-nél nagyobb. Medencék hidraulikája Végül a víz be- és elvezetésekről szólok. Erről csak szakirodalomban találhatunk útbaigazítást a szabvány nem mond semmit. a, b, iB Felsó vizszmt ' Alsó vízszint 14. ábra. a) Tanmedence kétféle^vízszinttel. Az alsó vízszint elvezető nyílások a bevezetések osztásközeiben vannak b) Alsó vízbevezetés úszómedencénél Osztrák alumínium medence ún. LIN system Puc. 14. a) yneöHbiü őacceün c e03M03KH0cmbw ycmanoeAemiH öftyx enyöun. Omeodmifue omeepcmun mi.miteeo aopu3onina iiaxodumcn na cepedune Mejicöy nodaeameARMU 6) nodana eodu e őacceün cnmy AjTioMHHHeBbiil CacceöH aBCTpnilcKoro np0H3B0flCTBa. CncTe /na J1HH Abb. 14. a) Lehrbecken mit zweierlei Wasserspiegel. Die unteren Wasserspiegelableitungs-Öffnungen befinden sich in den Trennfugen der Wassereinleitung, b) Untere Wassereinleitung beim Schwimmbecken Österreichisches Aluminiumbecken, das. sog. LIN-System
