Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Adatok a Budapest térségi édesvíz mészkövek genetikájához

Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Adatok a Budapest Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 83 [19] Pálfy M.: Geológiai jegyzetek néhány Duna menti kőbányáról. Földtani Közlöny, XXXI. 5—6. 1901. 150—Í55. [20] Pelikán P. A budai-hegységi „gejzirit" vizsgálata. Kézirat, Bp. 1973. MÁFI Adattár, T: 5532. [21] Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó, Bp. 1959. 1—346. [22] Pécsi M.: A vértesszöllősi ópaleolit ősember telephelyének geomorfológiai helyzete és abszolút kora. Földrajzi Közlemények, XXI. (XCVII.) 2. 1973. 115—119. [23] Pécsi M.—Marosi S.—Szilárd J. szerk.: Budapest természeti képe. Budapest Földrajza 1. Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 1—744. [24] Schajarzik F.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny, f. 1921. (1928) 9—14. [25] Scherf E.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben. Hidrológiai Közlöny, II. 1922. (1928) 19—88. [20] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: A karsztvíz eredetű édesvízi mészkövek csoportosítása. Földrajzi Értesítő, XIX. 3. 1970. 356—360. [27] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: Szempontok az édesvízi mészkőösszletek képződéséhez. Földrajzi Értesítő, XIX. 4. 1970. 381—392. [28] Scheuer Gy.—

Schweitzer F.: Az édesvízi mészkövet lerakó karsztforrások paleogeográfiai viszonyai ós osztályozásuk. Földrajzi Értesítő, XXI. 2—3.' 1972. 285—291. [29] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: A magyarországi travertino összletok képződésének fázisai a negyedkorban. Földrajzi Közlemények, XXI. (XCVII.) 2. 1973. 141—144. [30] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: Űj szempontok a Budai-hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képződéséhez. Földrajzi Közlemények, XXII. (XCVIII.) 2. 1974. 113—134. [31] Scheuer Gy.—

Schweitzer F.: Az édesvízi mészköveket lerakó források sajátosságai. Földrajzi Értesítő, XXVII. 3—4. 1978. 475—486. [32] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: A budai hévízforrások fejlődéstörténete a felsőpannontól napjainkig. Hidrológiai Közlöny, 60. 11. 1980. 492—501. [33] Scheuer Gy.—

Schweitzer F.: A hazai édesvízi mészkőösszletek származása ós összehasonlító vizsgálatuk. Földtani Közlöny, 111. 1. 1981. 67—97. [34] Scheuer Oy.—

Schweitzer F.: A Gerecse hegység paleokarszthidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a felsőpannontól napjainkig. Hidrológiai Közlöny, 61. 8. 1981. 333—343. [35] Schréter Z.: A budapesti hévforrások földtani fejlődéstörténete. Magyar Balneológiai Értesítő, V. 1. 1912. 2—4. [36] Schréter Z.: Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegvekben. A MKFI Évkönyve, XIX. 5. 1912. 179—231. [37] Schréter Z.: A Budai- és Gerecsehegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. A MÁFI Évi Jelentése az 1951. évről, Bp. 1953. 1

11—146. [38] Szabó J.: Budapest geológiai tekintetben. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1879-iki vándorgyűlésénekmunkálatai, Bp. 1879. 1—116. [39] Szentes F.: Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar Tájak Földtani Leírása IV. MKFI kiadása, Bp. 1*943. 1—70. [40] Szentes F.: Budapest Dunabalpart távolabbi környékének földtani viszonyai. Kézirat, Bp. 1950. VIII. 5. MÁFI Adattár, T: 124. [41] Szentes F.: Magyarázó Magyarország 200 000-os földtani térképsorozatához. L-34-I. Tatabánya. Kiadja a MAFI, Bp. 1968. 1—158. [42] Szentiványi F.: Adatok a Nagy Svábhegyen és környékén előforduló levantei mészkő geológiai és paleontológiái viszonyainak ismeretéhez. Bölcsészetdoktori értekezés, Bp. 1932. 1—35. [43] Vendl A.: Reambuláció Budaörs körnvókén. A MKFI Évi Jelentései 1917'—1919-ről, Bri. 1923. 42—47. [44] Vendl A.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny, XXIV. 1944. 1—41. [45] Vitális Gy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 7. 1972. 273—278. [46] Vitális Gy.: Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 56. 1. 1976. 13—16. [47] Vitális Oy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andezitbegységgel határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53. 5. 1973. 213—221. [48] Vitális Oy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális kőzetelváltozások a Dunai andezithegységgel határos dolomitterületeken. Hidrológiai Közlöny, 54. 12. 1974. 562—569. [49] Vitális Gy.—Hegyiné Pakó J.: A hidrotermális hatások és az ércesedés kapcsolata a Dunai andezithegységgel határos karbonátos kőzetekben. Bányászati és Kohászati Lapok—Bányászat, 106. 11. 1973. 774—779. [50] Vitális Gy.—Vitálisáé Zilahy L.: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185—188. [51] Wein Gy.: Szentendre környékének földtani viszonyai. Földtani Közlöny, LXIX. 1—3. 1939. 26—52. [52] Wein Oy.: A Budai-hegység tektonikája. A MÁFI Alkalmi'Kiadványa, Bp. 1977. 1—76. * * * Rövidítések jelentése: MKFI = Magyar Királyi Földtani Intézet; MÁFI = Magyar Állami Földtani Intézet. AaHHbie K rencTHKe Tpaneppnn ßy^aneuiTCKOro pernona d-p Bumajium, JJ.—Xedu, M. HcmotHUKU, omKAaűbwaioiifiie mpaepmuno — 3a ucKAionenueM 'tacmu ux, omicAudbieaiouiux mpaoepmuno u a zoAoifennoe epeMH na meppumopuu Jlyiiaüacux ande3umubix eop — cuumaeM eado3HbiMU (ícapcmoebie eoöu) u a mop wuw weenuAbmiMu. Tpaeepmuwtbie AOUCO K)eo3anadnoao llepxama eepxnenannocKoeo oo3pacma — noCKOAbKy onu ne oC>pa3ymm Mottfnue•. CAOU ÓOMAUOZO pacnpocmpaHeiiuíi u 3aAeeaiom no öAmocmu upynnux pci3A0M0e, KpoMe moeo nauőoAee öozambie mpaccupywiifUMU SAeMeiimaMU — ne aiumawmai omAoztcenuHMu enympuo3epumo muna a moAbico ocmamKUMU cuAbno apodupoeamibix oniAOJicemiü dpeenux mepMciAbiibix ucmoinuKoe, anadaeiuux e Aazyiibi enympennezo 03epa. XuMwieacuü cocmae mpaeepmun yKU3bieaem na ica•lecmeo fibieuiiix ucmomiuKOßbtx a od u na cocmae nopod, 3ajiezamifux na ZAyöune. OinAooicenuii c noebiiueHHUM codepjicanueM Si0

2 ecmpe'iaeM e nepeyw onepedb e 3anadiibix ii eocmotHbix nacmnx paüona. Tpcweputnno, nponcxodmifue 3a cicin obideAenua U3 icapcmoebix eod doAOMiimnbix paíionoe — c nofíbiiuennuM codepjKanueM MgO — ecmpeiaeM moAhh'o e eopax Vepene u HUAUUI. 3acA.yw;maeml6nuManuii[coßMecmnoe noHeAenue noeumennoeo codepjicaiiun SiO

s'u MgO nanpuMep 113 ucmotutuca Tioicep a e. Tama, e HynacenmMwcAouie lum 0 Moöopomöaáe. Enw yKü3ueaem na mo, 'imo mpaeepmuniibie om/iowenun, p ac no AO menue eeoepatßunecKit fíAU3ico dpya ic dpyey eudeAsiAucb 113 eodbi ucmomuKoe pa3Aunmx meKmonmecKux npoeunifuü c pasAuiiibiMu nempoapatfiu'lecicuMu xapaKmepucmuicaMu. Tpaccupywiiiue SAeMenmbi, oőnapyMcenubie e mpaeepmuuo yica3bieaiom na mo, nmo K mepMaAbHbiM eodau npuMeiuueaAucb pydnue pacmeopu. IIocAednue nonaAU na noeepxnocmb nocpedcmeoM pacmeopenun MemacoMammecKux, cicapnux u noAUMemannwiecKux — öoAbuiuHcmaoM cyAbißudnbix - pydnbix omAOMcenuií, 'pacnoAOMcennbix cpedu Kapöonamnux nopod mpuacoemo eo3pacma ecAedcmeue mepnuepnozo aHde3umnoeo syAKanu3Ma.