Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Adatok a Budapest térségi édesvíz mészkövek genetikájához

Dr. Vitális Gy.— Hegyi I.-né: Adatok a Budapest Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 81 iggCj S. Xvi Dv7 fas wL-y 'uA Y 1­1/ 'A \\|-/c\ /vZvA 27- wie.'« R VTÍZ 2. abra. A Magyar-kozephegyseg kozép.ső részének (Budapest térsége) vízföldtani tömbszelvénye (Alapszint: -2000 mB.f.) 1. Homok, kavics, 2. Homok, kavics, lösz, agyag (holocén—pleisztocén); S. Édesvízi mészkő (pleisztocén—felsdpannoniai); 4. Homok, homokkő, agyag (felsdpannoniai); 5. Agyag, agvagmárga, homokkő (alsó­pannóniai); 6 Agyag, agyagmárga, mészkő kavics (miocén); 7. Agyag, agyagmárga, homok, homokkő (oligocén); 8. Agyag, agyagmirga, márga, mészkő (eocén); 9. Homokkő, márga, mészkő (kréta); 10. Mészkő, márga (ma), u Mészkő, [márga, dolomit] (triász); 12. Dolomit, [márga] (triász); 13. Agyagpala, fillit, csillámpala, gneisz (pcdeozóikum); 14. Andezit, andezittuta, riodácit, riolittufa (tercier). A. Tálai- és réteg­víz, B. Réteg- és karsztvíz, C. Rétegvíz, D. Karsztvíz, B. Hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas f. Igen jó (1000—10 000 m 3/nap), vagy ennél is nagyobb, II. Jó (500—1000 m3/nap), III. Jó és közepes (100—1000 m<Vnap), IV. Közepes (100—500 m 3/nap), V. Közepes és gyenge (10—100 im 3/nap), VI. Rossz (10 m 3/nap alatt) — vízzáróval váltakozó — vízadó kőzet. (A számértékek — a Magyarország ani atlasz4ba n alkalmazott beosztás szerint — az egyes képződményekből egy kúttal, az átlagosan kitermelhető vízhozamot-Jelentik.) Abb. 2. Hydro geologisches Blockdiagramm des mittleren Teils des Ungarischen Mittelgebirges (im Räume von Budapest (Orundniveau: ­2000 m. ü. B.) 1. Sand, Kies, 2. Sand, Kies, Löss, Lehm (Holozän-Pleistozän); 3. Süsswasserkalkstein (Pleistozän—Oberpannonisch); 4. Sand. Sandstein, Lehm (Oberpannonisch); 5. Lehm, Tonmergel, Sandstein (Unterpanno­nuch); 6. Lehm, Tonmergel, Kalkstein Kies (Miozän) ; 7. Lehm, Tonmergel, Sand, Sandstein (Oligozän); 8. Lehm, Tonmergel, Mergel, Kalkstein ( Eozän ); 9. Sandstein, Mergel, Kalkstein (Kreide); 10. Kalkstein, Mergel (Jura); 11 Kalkstein (Mergel, Dolomit) (Trias); 12. Dolomit (Mergel) (Trias); 13. Tonschiefer, Fillit, Glimmerschiefer, Gneis (Paläozoikum); 14. Andesit. Andesittuff, Riodazit, Riolittuff (Terziär). A Grund- und Schichtenwasser B Schichten- und Karstwasser, C. Schichtenwasser. D. Karstwasser, E. Für die Lagerung bzw. Aufschliessung des Spaltwassers geeignets I. Äusserst gut (1000—10 000 m 3/Tag, oder noch mehr), II. Gut (oOO-lOOO m s/Tag), III. Gut und mittelgut (100-1000 m^/Tag), IV. Mittelgut (100-500 m'/Tag), V. Mittelgut und schwach (10-100 m3/Tag), VI. Schlecht (10 mVag) - abwechselnd wass erdicntes und wassergebendes Gestein. (Die Zahlenwerte — laut der im Hydrogeologischen Atlas Ungarns Angewandten Einteilung — bedeuten den aus einzelnen Formationen mit einem Brunnen durch­schnittlich förderbaren Abfluss). Puc. 2. rudpozeoAozmecKa.i öAOKCxeMa qenmpcuibHou nacmu BemepcKozo cpedhieeopn (ypoeeHb cpaenemiH ; — 2000 M H. V. B. M. 1. necoK, ra.ieqHHK, 2. IlecoK, rajieiHHK, necc, rjiHHa (ro.iouen-njieflcTOueH) 3. TpaBepTHHO (neiicToueH-BepxHHii naHHOH) '4. necoK, necqaHHK, rjiHHa (BepxHHfl naHHOH), 5. rmma, rjTHHOBbiii Mepreib, necqaHHK (HHWHHH naHHOH) 6. IjiHHa, niHHOBbift Meprejib, H3BecTHHK, raneiHHK (MHOuen) 7. rjiHHa, r.ranoBbift Meprejrb, necoK, necqaHHK, (ojrHroueH) 8. r.iHHa, nriHHOBbiii «eprejib, Meprejib, H3Bec­THKJ1 (30uen) 9. necqaHHK, MeprejTb, H3BeCTHHK (MejTOBbie) 10. M3BecTHHK, Meprejib (ropCKHe) 11. HSBCCTHHK, Meprejib, SOJIOMHT (Tpnac) 13. TiiHHOBbie cnanubi, <}>H.U7HTbi, nepjia.MyTpoBbie cjiaHUbi, rHeflc Uiajreo30ilcKne) 14. aHae3Hr, aHae3HTHbitt Tyij), PHOFLAUHT, pHOJiHTHbii» TycJ> (TperaqHbie) A. TpyHTOBbie H njiacTOBbie BOAM, B. IljiacTOBbie H KapCTOBbie BOAM, A. Kapcrasbie Boflbi, E. TpeuuiHHbie Bonbi rpanauHH o>KiwaeMbix ueöHTOB : 1. BecbMa xopouiee (1000—10000 M H) 11. xopouiee (500—1000 M a, 11. xopouiee H cpeaHee (100—1000 M a V . cpeaHee (100—500 M a, y. cpeaHee H cjiaöoe (10—100 M A, V . njioxoe (HHwe 10 m a BOAOHOCHbie nopoau nepecjiawBaiorcii c BoaoynopHbi.™.) (IjHijjpoBbie aaHHbie — corjracHO oöosHaqeHHHM rHAporeojioraqecKoro aTjiaca BeHrpHH — yKa3biBaioT Ha seßHT, owHflaeMbiß npH SypeHHH cKBa>KHHbi B naHHbie nopoabi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom