Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Vitális György–Hegyi Istvánné: Adatok a Budapest térségi édesvíz mészkövek genetikájához
Dr. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Adatok a Budapest Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 79 Kémiai összetétel Színképelemzés (ppm) súlyszázalék Színképelemzés (ppm) ízzv. Si0 2 A1 20 3 Fe 20 3 TiOj CaO MgO Na,0 KjO so 3 500 101 1(KH10 28,83 42,54 2,23 1,16 0,25 27,86 1,07 0,39 0,50 0,10 Ta, Ba, Zr Th, Sr, As, Te, W, Zn, B, Co, Sm, Gd, Sn. Y, Cr, Ni, Pb, V, Bi 41,71 4,29 0,92 0,36 0,10 51,03 1,03 0,09 0,09 0,40 Ta, Ba, Zr Th, Sr, Te, W, As, Sm, Gd, Ni, Cr, B, Bi, Co, Ga, Pb, La 43,62 0,33 0,02 0,12 0,06 55,14 0,03 0,07 0,02 0,58 Ta, Ba Th, Sr, Tc, W, Zr, As, Sm, Gd, B, Bi, Co, Ga, Ni, Pb, La 40,54 0,46 0,27 7,16 0,01 48,62 0,71 0,70 0,05 4,04 Ta, Ba Th, Sr, Te, W, As, Cu, Sm, Gd, Cr, Ni, B, Bi, Co, Ga, Pb, La A Budapest térségi édesvízi mészkövek földtani viszonyaival [5, 8- 13, 15, 19, 21 -23, 26—31, 37—42, 52], és az azokat létrehozó hévforrástevékenység tanulmányozásával [1, 7, 24, 25, 32—34, 35,—36, 44] neves szerzők már több mint 100 éve foglalkoznak. Ennek eredményeként az édesvízi mészkövekre vonatkozó ismeretek igen gazdagok. Néhány értékes részadattól eltekintve [2,3,22, 37] hiányoznak azonban az anyagvizsgálatok, és az azokra támaszkodó értékelések. Jelen tanulmány ezekhez kíván néhány adatot, illetve gondolatot szolgáltatni. Anyagvizsgálatok A Budapest térségi édesvízi mészkövek tanulmányozása során, a különböző területrészekről vett, különböző földtani korú kőzetminták származási helyét az 1. ábrán, a kémiai- és az ásványkőzettani vizsgálatok eredményét pedig az 1. táblázath&n közüljük. A vizsgálatra vett mintákat úgy választottuk meg, hogy azok az egyes területrészeket, a jellemző kőzetkifejlődéseket, valamint az édesvízi mészkőképződés földtani korait is reprezentálják. Megjegyezzük, hogy ez a munka nem képezte hivatali feladatunkat, a tanulmány több éves egyéni kutatásunk eredménye. A begyűjtött minták kémiai elemzése, termikusés röntgenvizsgálata a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet Szilikátkémiai Osztályán készült. A színképelemzéseket a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetben (korábban Bányászati Kutató Intézet) Ihászné Horváth Márta végezte. A magyarországi édesvízi mészkövekről ilyen sokrétű anyagvizsgálati adat, a hazai földtani- és vízföldtani irodalomban ezideig nem ismeretes. Ezért az általunk gyűjtött és vizsgált, viszonylag kevés számú minta alapján mélyreható következtetések nem vonhatók le. így a vizsgálati eredményeket a további kutatásokhoz alap- és összehasonlító adatoknak, megállapításainkat pedig csak gondolatébresztőknek tekintjük. Az anyagvizsgálati eredményeket összesítő 1. táblázat feltünteti az 1. ábrán jelölt minták sorszámát, a kőzet (anyagvizsgálati eredményekre támaszkodó) nevét, földtani korát és származáshelyét. Megadja az oxidos elemzéssel meghatározott kémiai összetételt, valamint a termikus (derivatográfiás)- és röntgendiffrakciós vizsgálattal meghatározott ásványi összetételt. Az ásványi összetételt minden esetben azok mennyiségének csökkenő sorrendjében közli. A zárójelben levő ásványnevek nagyon kis mennyiséget jelölnek. Végül az 1. táblázat közli a nyomelemek 10 ppmnél nagyobb színképelemzési adatait, ugyancsak csökkenő sorrendben két (500—101 és 100—10 ppm értékközben. A vizsgált minták kémiai- és ásványi összetétele általában megegyezik az ún. típusos édesvízi mészkő összetételével. A nagyobb MgO tartalmú minták kőzetnevét a CaO/MgO arány alapján, a Bárdossy-féle nevezéktan szerint "adtuk meg. Több minta esetében feltűnő azonban a kisebb — nagyobb (max. 42,54%) Si0 2 tartalom jelenléte. Azokra a mintákra, amelyekben a Si0 2 szabad kvarcként szerepel, a kőzetek megnevezésében ,,kovás" jelzővel a következők szerint utalunk. SiOi'-tartalom (%) Kőzetmegnevezés 2.00— 2,50 2,51— 5,00 5.01—10,00 10,00 felett gyengén kovás kissé kovás .kovás erősen kovás A termikus vizsgálattal kimutatott agyagásvány jelenlétet, a minták megnevezésében ,,agyagos" jelzővel tüntettük fel. A kőzetminták ásványos Összetételében, a termikus- és röntgenvizsgálatok szerint, uralkodó a kalcit, gyakori a kvarc és a dolomit, alárendelt a szerves anyag, valamint az illit, kaolinit agyagásvány és a földpát. A hévízkutakból kivált édesvízi mészkő anyaga aragonitot és egy esetben rodokrozitot is tartalmaz. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a Pomáz és a budai Kiseelli fennsík közötti területek, valamint a Mogyoród melletti Gyertyános ós Kotyis édesvízi mészkövein Bognár ÍJ. | li] végzett figyelemreméltó mikromineralógiai vizsgálatokat.
