Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

72 Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. Dr. Kollár Gy.—Dr. öllős G.: Nagy tisztaságú ipari IIOCJTe BBOflHOH HaCTH aBTOpbl npHBOflJIT, 0Í)30p B03­MO>KHbix MeT0;(0B oGeccojiiiBanHji. Jlauna^ paGoTa pac­CMaTpblBaeT OCHOBHbl6 OMIICTHbie CBOHCTBa ÍÍ0H006MeH­HblX HCKyCCTBCHHblX CMO/l. Ccbuiajicb Ha TeopeTHMccKiie BbiBOflbi 11 onuT 9i<cnjiya­TaquH aBTopbi yiisepxc/iaror, MTO BCHKUŰ üoHooÖMeHHUK oöAadaem ceoMcmeoM ceMianueHOcmu. TIpii 0,HH0BpcMen­HOM npHCyTCTBHH MHOH1X ÍÍOHOB 3(j)(JieKTHBH0CTb 01HIHC­HH5I ^aHIIblM HOHOOÖMCHHHKOM, OMCIiHflUO, MOJKCT GblTb JIHUIb HaCTHMHOH. nocjie paccMOTpeHii5i Tpaiicnopnn.ix is aGcopGunon­Hbix npoueccoB B iÍ0H0pGMeHHHKax ainopi.i nepexo/wr K paccMaTpbiBamno BoripocoB NOBE;ICHH5I ÍIOHOOGMC'H­iibix CMOJI npii oöpaöoTicc BO/Í C IIHSKHM COACP>i<aHiieM NNTATEJIBHBIX BemecTB. 3ATEM — B OCHOBHOM rio JIIITC­paxypubiM CBe/(cnn5iM - paccMarpbiBaioroi Bonpocu pa3MH0>KeHHJI ÖaKTepiiCB B HOHOOGMCHHblX KOJIOHIOX II MeTOÄW ycrpaneiiHM :noio He>i<e/iaTejibnoro >injiemi>i. OnbiT DKcnjiyaTauHH oj;no3na iino rio,iTBep>K,naeT, MTO HOHooöMenHaíi cHCTeMa MoweT yaoBneTBopiiTejibiio (]»ynK­i^HOHHpoBaTb TOJibKO npii iia/uiOKaiucii npedeapumejib­iioií omicmKe. Bonpoc o TOM, KaKwe /lajibiieiuiiHe MCTO/R,bi FLOJI>KHB[ SbiTb npHMeiieHW nocjie, (j)a3bi ÍÍOHHOPO oűMCHa peuiaeTCji c yqeTOM TpeGoBaHnii flanHoií rexHojiornn np0H3B0flCTBa. Industrie Wasserversorgung mit hoeligereinigteni Wasser. Verfahren mit Ionenaustausch Dr. Kollár, Gy. —Dr. Öllős, G. Universitätsprofessor , Doktor der technischen Wissenschaften Sowohl diese, als auch die dieser folgenden weiteren zwei Abhandlungen (Membran verfahren, Vorklärung, biologische und bakteriologische Prozesse (befassen sich mit der Besprechung der reinigungsteehnologischen Fragen der Hochgereinigten Industriewasserversorgung. (Folytatás a 61. oldalról) gye, de ezen túlmenően általában Magyarország ás­ványvizeit, gyógyforrásait tanítványai bevonásával részletesen feldolgozta és eredményeit főiképpen azok orvostudorí értekezései révén tette ismertté. így bíz­ta meg MairschaHt is, hogy a pöstyéni hőforrások kér­dését tisztázza és részben az ő, részben a tanítványai által végzett vizsgálatok és tapaszitalatok alapján olyan formában dolgozza fel, hogy azzal egybein Pöstyéint is szolgálja. Erre annál inkább szükség volt, mert Ton­házy Á. művével szemben a pöstyéni fürdőt bérlő és egyben ott a fürdőorvosii teendőket is ellátó Scheret közlése között feltűnő ellentétek állottak fenn, ame­lyek Pöstyén hírnevét is kétségbe vonhatták. Közleményünk ennek az eddig ismeretlen orvostú­dori értekezésnek tartalmát kívánja röviden megbe­szélni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a német nyelven megjelent munka kihangsúlyozottam szolgálná kívánja a pösityéni hőforrások, gyógyvizek ismertté válását és megbeszéli a gyógyulásban alkalmazható megbetege­dések körét is. 2. A rómaiak idején a pöstyéni hőforrásokat nem is­merték .A hőforrásokat a Vág folyó mindkélt partján, valamint a folyó medrében is megtalálni. A hőforrá­sok gyógyvizét a betegek jó eredménnyel alkalmazták 1599-ben a törökök rácsaiptak Pösityénre, ami a fürdő látogatottságának csökkenéséhez vezetett. A Pöstyént 1671. március 18-án meglátogató E. Brown angol, or­vos már 15 fürdő odorról írt, amelyeik közül a leg­nagyobban akár száz fürdőző is helyet kaphat. A Vág folyó áradásai azonban fokozatosan tönkretették a hőforrásokat, azokat iszappal borították be. A fürdő­gödrök megteltek, eltűntek. Amikor 1771-ben F. N. Cranz bécsi egyetemi tanár, aki az Osztrák—Magyair Monarchia ásványvízforrásait felkereste és helyzetü­ket felmérte, nagyon is kezdetlegesnek ítélte meg a pöstyéni viszonyokat. 1780-ban Windisch már talált fürdőházat és a hőforrásokat is. A Vág 1813. évi nagy áradása azonban ismét tönkretette a fürdőt. Erdődy József és felesége Erzsébet Pöstyén környékének föld­birtokosaként „Humanitate" — Az emberiességnek — felirattal a régi mellé új, modern fürdőházat épített és In der Einleitung wird die Verbindung zwischen der Industriewasserversorgung mit hoehgereinigtem Wasser und der Trinkwasserversorgung besprochen. Nachdem jedes Reinigungsverfahren mehr oder weniger selektive Eigenschaften besitzt, weiters unter der Berücksichti­gung, dass im Wasserverteilungs-Rohrnetz eine se­kundäre Verunreinigung auftritt, ist es verständlich, dass das Trinkwasser aus Sicht der Industriewasserver­sorgung mit hochgereinigtem Wasser als „Rohwasser zu betrachten ist. Die Rolle der Wassorreinigung und des Wasser Verteilungsnetzes ist hinsichtlich der Ver­sorgung mit hochgereinigtem Wasser in der Trink­wasserversorgung viel strenger zu beutreilen. Hiernach kann nun der Überblick der in Frage kom­menden Entsalzung folgen. Vorstehende Abhandlung befasst sich mit den grundsätzlichen Reinigungseigen­arten des Kunstharz-Ionenaustausches. In der Abhandlung wirdaufgrund der theoretischen Folgerungen und Betriebserfahrungen betont, dass jeder Ionenaustausch selektive Eigenschaften besitzt. Wenn gleichzeitig mehrere lonarten vorhanden sind, dann kann der Reinigungseffekt des gegebenen Ionen­austausches gewiss nur partiell sein. Nach dem Ionenaustausch-Transport 'und ihrer Ad­sorptionnsprozesse folgt und die Erörterung des Verhal­tens des lonenaustausches in Beziehung mit den Gewässern mit geringem Nährstoffgehalt. Hiernach werden die Prozesse der Bakterienvermehrung in den Ionenaustauschsäulen und die Bedingungen ihrer Beseitigung besprochen, in erster Reihe aufgrund des Faohschrifttums. Die Betriebserfahrungen weisen eindeutig hin, dass das Ionenaustauschsystem nur im Falle einer genügenden Vorklärung entsprechend funk­tionieren kann. Welche weitere Reinigung nach dem Ionenaustausch benötigt wird, hängt von Wassergüte­bedarf des Verbrauchers ab. a hőforrások mellett valóban gyógyfüi-dőhelyet létesí­tett. A fürdő okleveles fürdős — sebészmestert alkal­ma,zott. Gyógyszert állítottak fel Pöstyén,ben. A fürdő­helyznek megfelelő vezetéséről is gondoskodtak. A főforrás, az ún. kút körül nyolc oszlopon álló művészi épületet emeltek. Az ivócsairnokot sokain lá­togatták. A légi fürdőházban volt az ún. párófürdő, az iszapfürdő, a „zsidófürdő" és a közös fürdő. Az új épületben 14 kádfürdő volt és egy ún. „törökfürdő". Az új épületben lakott a fürdő vezetője és a fürdős boiibélymeister, akit később fürdőorvos váltott fel. Scherer F. E. vízanalízdsei nem voltak szakszerűek. Marschall Jacquin József 1763—1767 iközött a Selmec­bányái bányaakadémáának alapító professzora meg­bízható vízanalíziseit hasznosította. Jacquin József Selmecbányáról a bécsi Tudományegyetemen lett pro­fesszor és a gyógyszerészképzés megszervezője. Tog­nio maiga is ismételten analizálta a pöstyéni hőforrás­sok vizét. Ezek ismeretében írja Je Marschall, hogy a pöstyéni hőforrások saénsavtartalmú kénes thermal­vizet szolgáltatnak. E vizek jó eredménnyel alkalmaz­hatók a következő kóros állapotokban: 1. lelki és testi kimerültség esetében, 2. stenikus jellegű házak esetében — megnevezés, amit ma már nem ismerünk —, 3. gyulladásos és- reumás betegségeknél, 4. angolllkór, köszvény, aranyérnél', 5. fájdalomcsillapítás céljából, 6. a bőr idősült betegségeiben, 7. nyálkahártya megbetegedésekben és fémmérgezé­seknél, 8. idősülitté vált syphilis következtében jelentkezett ízületi fádailmakkor. A forró vízben történő fürdőzés következtében fáj­dalmak jelentkezhetnek és kiütések léphetnek fel, ezért Marschall értekezésében megkívánja, hogy min­den fürdőkezelésit, csak orvos javaslatára és felügyele­te mellett kellő gondossággal végezzék. Marschall útikalauza részletesen leírja magát a für­dőhelyet is. Szól a gyógyforrásokat övező gyönyörű parkról, az „Uraságok Ház"-áról, amelyben a gazd'ag vendégek nyernek elhelyezést. „A majomhoz" címzett (Folytatás a 84. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom