Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

12. szám - Dr. Baráth István–Mészáros Ferenc–Szegedi Szilvia: Vízkutató fúrások felvett karotázs szelvényeinek értelmezése

•562 Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. Dr. Baráth I.—Mészáros F.—Szegedi SZ.: Vízkutató fúrások MR-1 1979.09.13. ALFA R-GAMMA 0,00 0,40 0,80 0,00 W 0,80 1,00 I PS I TG RO-H 0 10 20 30 W [mV] 0 800 1600 Jcpm] 0 10J0_3_0^hmm] ,J c \ > v VIZES FURAS FELDOLGOZÁSA MR-1 TALP TETŐ S. 453,00 377,00 VIZES RETEGEK RANGSOROLÁSA' 1,00 409,00 -395,30 RW 1,09 ohmm SSP -71,05 mV ALFA 0,15 GAMMA 0,74 2,00 430,20 - 425,20 RW 1,08 ohmm SSP -70,99 mV ALFA 0,29 GAMMA 0,14 3,00 394,80-390,70 RW 1,08 óhmm SSP -21,36 mV ALFA 0,33 GAMMA 0,41 7a—b. ábra. MR-1 fúrás feldolgozási eredményei Puc. 7. a-C> Pe3yAbmambi oópaöomKU őamibix no CKeaMcuiie MR-I Abb. 7a—b.: Aufarbeitungsresultate der Bohrung MR-1 A MR-1 fúrás feldolgozása arra példa, amikor a hiányos mérési anyag következtében a feldolgozási programrendszer nem működhetett megfelelő hatásfokkal. Mivel a fúrásban neutron és laterolog szelvényezés nem történt a programrendszer csupán ALFA és RGAMMA szelvényeket számolt ki, és természetesen a rangsorolt rétegek táblázatos eredményei köziil hiányoznak az RT és NPOR paraméterek értékei. A kisebb számú rétegjellemző paraméter ellenére a mélvségileg lokalizált három vizes réteg rangsorolása (7b. ábra), elsősorban az agyagossági viszonyokat tekintve, indokolt. A programrendszer LITOLOGIA azonosítójú programja a vizes rétegek lokalizálását az PS és természetesgamma szelvények alapján végezte el. E két paraméter viselkedésének együttes figyelése nagymértékben finomítja az értelmezést, s egy nagyvastagságú rétegen belül segítségükkel igen megbízhatóan jelölhetjük ki a szűrőzésre leginkább alkalmas intervallumot (pl. 395,50—408,80 m intervallumban: 404,80—408,80 m és lejjebb 426,50 —429,80 m). Geofizikai szempontból nagyon érdekes a KS-2 fúrás karotázs mérési anyaga. Az iszap és rétegvíz ellenállás viszonyából következően a vizes rétegekkel'szemben pozitív előjelű PS anomáliák alakultak ki. A PS görbe értelmezését nagyon megnehezíti a 320—220 méter közötti szakasz anomális viselkedése. A PS görbe említett szakaszbeli domború jellegű megemelkedése problémássá teszi a homok és agvagajapvonal pontos helyének megállapítását, illetve ennek következtében az ebbe az intervallumba eső rétegek R

w rétegvíz ellenállásának meghatározását. Végül is alkalmas paraméterek kiválasztásával sikerült a felmerült értelmezési nehézségeket elhárítani. A fenti okok miatt a litológiai tagoláshoz a laterolog és természetesgamma görbén kívül PS görbe helyett az ALFA számított szelvényt használtuk fel, amely bizonyos mértékben mentes az említett problémáktól. A programrendszer 10 réteget jelölt ki, amelyek rangsorolása a jellemző paraméterek alapján a 8b. ábrán látható. Elemezve a rétegek sorrendjét megállapítható, hogy az megfelel az elvárásnak. A neutron porozitás szelvény differenciálóképes-